

Tegnap
születésnapot ünnepeltünk,
Legkisebbikem 27 éves lett.
Az ilyen ünnepi alkalmakra mindig igyekszem valami finomsággal
előrukkolni, figyelembevéve, hogy mit szeretnének. Márciusban Középsőm
szülinapjára ezért készült kacsasült, áprilisban Legnagyobbikom
névnapjára pizza, most pedig olyannal próbálkoztam, amit eddig még -
legalábbis ilyen formában - soha nem csináltam. Az ötletet
A fickó fakanállal című blogról kaptam, ahol egy
videó is szerepel a csirke kifilézéséről, és a csirkeszárnyak feldolgozásáról, amit
érdemes megnézni, mert
új távlatokat nyithat a konyhában. Köszönet az ötletért!
Legkisebbikemet hiába faggattam tegnap, hogy mihez lenne kedve, nem
adott konkrét válalszt, csak annyit kért, hogy zöldség ne legyen, bármi
más jó. Így hát vettem két szép tanyasi csirkét, és csirkeszárnyakat
(igaz utóbbiak nem tanyasiak voltak), ezekből készült végül az ünnepi
vacsora. A videó megnézése után nem tűnt bonyolultnak a csirke
kicsontozása, de én az egész műveletet egy éles kis kés segítségével
csináltam végig, nem téptem a húst, mint a filmen a "mester". És a
szárnycombokat és a combokat is teljesen csonttalanítottam, hogy simán
lehessen szeletelni a töltött csirkét. Csakúgy mint a filmen, én is
hátán ejtett vágással kezdtem a műveletet, (miután a felesleges
zsiradéktól megtisztítottam a csirkék hasüregét, és a zsírzómirigyüket
is eltávolítottam,) és haladtam két oldalt, aztán lefelé előre a
mellcsonttal bezárólag. Elöl nagyon óvatos voltam, mert a mellfilék
között csak a bőr maradt egyben, ott hús nincs is.





A töltelék elkészítéséig visszaraktam a hűtőbe a madarakat, a csontokat
és a szárnyvégeket pedig nagy fazékban gyűjtöttem, amiből levest főztem
utána.
A blogomról már ismert kétféle töltelékkel töltöttem meg a csirkéket, májassal és tojásossal.
A töltelékek hozzávalói két csirkére: 25 dkg szikkadt kenyér, víz az áztatáshoz, - a kenyeret áztatás és kinyomkodás után pontosan kimérve kétfelé osztottam,
májashoz: az áztatott kenyér fele (kb. 28 dkg), 3 db csirkemáj
és 2 db csirkeszív kis kockákra vágva, 1 nyers tojás, 2 kávéskanál
vargányagomba por, 1 kávéskanál őrölt bors, 1 fehér kanál ételízesítő, 1
nagy csokor petrezselyemzöld fele apróra vágva. A közepére 3 db főtt
tojás.
a tojásoshoz: az áztatott kenyér másik fele, 3 db főtt tojás kockákra vágva, 1 nyers tojás, 2 kávéskanál csiperke gombapor (saját készítésű), 1 kávéskanál őrölt bors, 1 fehér kanál ételízesítő, a nagy csokor petrezselyemzöld másik fele. A közepére 3 db főtt tojás.
Amikor a töltelékek elkészültek, a filézett csirkéket kívül-belül
besóztam, szétterítettem a húson a tölteléket, a szárnycombokba és a
combokba is nyomkodtam belőle, a csont helyére, aztán középre
sorakoztatam a tojásokat, a csirke két oldalát felhajtottam és hústűvel
megtűztem.
 |
tojásos töltelékkel |
 |
májas töltelékkel |
A sütőt közben légkeverésen 250 fokra melegítettem. A csirkéket
külön-külön sütőzacskóba húztam, margarint tettem a tetejükre, majd
bekötöttem a zacskót, de tűvel kiszúrtam, nehogy szétdurranjon.
A tepsit a forró sütőbe toltam, de a hőt azonnal visszavettem 200 fokra,
így sütöttem a csirkéket 20-25 percig, majd 180 fokra mérsékeltem a
sütő hőfokát, és további 1 órán keresztül sültek a madarak. Ezután a
sütőt kikapcsoltam, az ajtaját kinyitottam, és még legalább 25-30 percig
hagytam állni a húst.
Aztán másik tepsire raktam, mert nincs olyan nagy tálam, amin a kettő
elfére, felszeleteltem és petrezselymes krumplival meg csemege
uborkával tálaltam. Sajnos mindkét csirke szétrepedt a sütés közben, de
ez az élvezeti értékén semmit nem rontott (középen csak a bőr tartotta
egyben a mellnél a filét, legközelebb
kevesebb tölteléket teszek bele, akkor talán nem feszítis szét).
Amíg a csirkék sültek kirántottam az előzőleg előkészített csirke
szárnyközepeket. 21 db nem tanyasi volt, de a 4 tanyasit is bepaníroztam
és megsütöttem, így összesen 25 db kis combbá formázott szárnyközép
lett.
A fentebb említett videó megnézése után a szárny feldolgozása is
gyerekjáték volt. A szárnycombról leválasztott két ízületes szárnyat
megtörtem úgy, hogy a szárny belső fele volt felém, a szányvéget lefelé
nyomtam, ekkor a két csont, ami a szárnyközépben van, a bőrt átszúrva
kitüremkedett. (A vége felé, amikor már fáradt a kezem, egy kicsit
megvágtam a szárnyközép bőrét, úgy még egyszerűbben kitüremkedett a két
csont.) Már csak le kellett vágni a szárnyvéget (mehetett a leveses
fazékba), a vékonyabb csontot kihúztam a húsból, mikozben a húst a
vastag csonton lefelé toltam. Ki is alakult a kis "comb". Sózás után
paníroztam, majd lassú tűznél sütöttem, hogy átsüljön. A szárnycombokat
ugyanígy előkészítettem (a húst fellazítottam és feltoltam a csonton),
ma vagy holnap azt is megsütöm.