Ha krumpli van itthon...

éhen már nem halunk. Mindig ezt mondtam a gyerekeknek. És úgy tűnik nem süket füleknek beszéltem, mert bár volt itthon vagy 15 kiló krumplink, Legkisebbikem ma nagy boldogan haza állított egy 10 kilós zsák apró szemű krumplival, mondván, hogy olyan régen szemezett az ilyen apró krumplival, mert abból biztos isteni sültkrumplit lehet csinálni. Vacsorára ki is próbáltuk, és tényleg isteni lett a hámozott, hosszában ketté vágott, fűszeres-olajos "masszírozáson" átesett, 200 fokon és légkeverésen megsütött krumpli. Holnap megújrázzuk egy kis hússal kiegészítve, bár nekem ma sem hiányzott a hús.

fűszeres tepsis apró krumpli

Amióta kitört a járvány Legkisebbikem megy el hetente 1*-2* bevásárolni. Szerencsére jó ideje mindig jött velem (Ő vezet, én nem tudok), így lista alapján nagyon ügyesen be tud vásárolni nemcsak nekünk, hanem Szüleimnek is. Mióta a kórházból haza jöttem még nem voltam vásárolni, eleinte hárman együtt  családilag mentek, csak mióta kitört a járvány, azóta  jár  egyedül. 

És azóta a beosztásra, és maradékok felhasználására  még nagyobb hangsúlyt fektetünk.
Múltkor pl. egyik nap volt 20 db csirke felsőcomb csontból sok zöldséggel főtt leves, aminek maradékából másnap isteni tárkonyos-tejfölös-citromos csirkekrémlevest készítettem pirított kenyér kockákkal.  (A felsőcomb filéket különféle ételekhez használtam fel, brassóihoz, borsos tokányhoz, sültnek, rántani, stb. De a combok bőrét se dobtam ki, kisütöttem, lett egy nagy adag csirketepertő, meg egy üveg csirkezsír, ami olyan, mint a kacsazsír.)
A tejfölös krumplilevest (ami után kakaós és lekváros kelt palacsinta volt egyik nap) ugyancsak átalakítottam, másnap burgonyakrémleves lett (ami után sajtszószos pörcös tészta volt a második fogás). Egy vasárnapi ebéd megmaradt krumplipüréjéből kétféle étel is készült, először krumplis, krumplis-sajtos, ill. krumplis-kolbászos-sajtos pogácsa,

másnap meg krumplis tészta.

Pizza rendelés helyett magyar pizzát, "töki pompost" sütöttem, a gyerekek azt mondták jobb volt, mint a pizza. Pedig igazán "minimál" volt, tejfölös krémsajttal megkenve, rajta kevés hagyma és reszelt sajt, ezeken kívül az egyik tésztán kevés füstölt szalonna és sonka, a másikon pár karika felezett füstölt kolbász kapott még szerepet, mégis mindkét tepsivel elfogyott, sőt, ha több lett volna az is elfogyott volna.

Az utolsó szeletek

De olyan is volt, hogy ebédre csak héjában főtt krumpli készült, mellé főtt tojás, és az egészet felmelegített paprikás-sós olajjal locsoltuk meg, az is nagyon finom volt. Ami délben megmaradt krumpli, azt este tisztítva, felszeletelve olajban ropogósra sütöttem, úgy is finom volt. (Gyerekkoromban kedvenc vacsoránk volt a héjában főtt krumpli, Szüleim "kubikos szármának" hívták, akkor mi forró paprikás-sós olajba mártogattuk, úgy ettük).

Megemlíteném még az egyik nap reggelire készült sajtkrémes-tejfölös-sonkás-sajtos leveles "táskákat", illetve Bogikának készült leveles kakaós tekercseket. Mindkét leveles tésztából készült finomság nagyon ízlett a családnak!

Persze sok más is készült nálunk, csak a fényképezésről szoktam le teljesen ezért most leginkább azokat említettem meg, amikről fotó is készült, illetve nagyon emlékezetes maradt.

Fokhagymás-rozmaringos krumplin sült kacsacomb részek

Régen írtam... nem mintha nem lennének történések, sőt!  A térdem gyógyul. Néha egész jól vagyok, néha úgy fájok, hogy sírnom kell. Majd minden nap csinálom a gyógytornát, csak akkor nem csinálom, ha úgy érzem előző nap kicsit túlerőltettem. A nyújtó gyakorlatokat persze akkor se hagyom ki. Bogikám ha észre veszi, hogy tornázom jön mellém és Ő is csinálja a gyakorlatokat. Sokat pihenek, de néhány ülve is végezhető házi munkát már kezdetektől csinálok. Leghamarabb a főzéshez tértem vissza, az előkészületeket (tisztítás, darabolás, dagasztás, panírozás) megcsinálom, de a tűhely mellett álldogálást a gyerekekre hagyom (pl. rántott hús, sajtgolyó vagy lángos sütés), de irányításommal Legkisebbikem megfőzte élete első nokedlis paprikás krumpliját, és mondhatom finom lett. Teregettem is már ülve, meg mosogattam is, de a takarítást még nem mertem bevállalni.
A mai ebédünk is egy ülve előkészítős étel volt, a többit a sütőre bíztam. És ma még levest se főztünk, aki kért az itthon lévő smack leves készletből választhatott, de azt is csak én ettem. Hiába, ahogy az ember öregszik egyre nagyobb a leves szükséglete - legalábbis nálam így van.
Szóval a mai ebéd: Fokhagymás-rozmaringos krumplin sült kacsacomb részek
A tisztított krumplit vastagabb karikákra vágtam, sütőpapírral bélelt tepsire terítettem, fűszereztem ételízesítővel, fokhagyma granulátummal, és kevés rozmaringgal - mert az a tapasztalatom, hogy a kevesebb néha több. Pici olajjal elkevertem a fűszeres krumplit, és rápakoltam a megmosott, sóval ízesített kacsacomb részeket. Fölülre is egy sütőpapír került (mert nem szeretem, ha az alufólia ráragad a húsra), majd alufóliával lezártam és 200 fokra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 1 óra sütés után levettem a takarást, és turbó grillen kb. 10-15 perc alatt megpirítottam a megpuhult krumplit és húst. Olyan ízorgiában volt részünk, hogy na. Pedig olyan egyszerű ez az étel, és mégis. Érdemes kipróbálni.
Fénykép csak a tepsiben ebéd után maradt kevés ételről készült, mert úgy nekiestünk amikor elkészült, hogy nem volt idő a fotózásra.