2012. október 31., szerda

Brokkolileves, hurka-kolbász tepsis krumplival







Gyorsan kellett ma is ebédet főznöm, ezért hurkát-kolbászt vásároltam a hentesnél. Hazaérve sütőpapírral kibéleletem egy tepsit, beleraktam a disznótorost, mindkét oldalát hegyes késsel megszurkáltam 5-6 helyen, hogy ne durranjon ki, és a felesleges zsír is ki tudjon sülni belőle. 180 fokos, légkeveréses sütőbe raktam, alulról a 4. sínre, majd megpucoltam egy szűrőnyi krumplit, megmosás után apróra vágtam, ugyancsak sütőpapírral  bélelt tepsibe öntöttem, sertéssült fűszerkeverékemmel megszórtam és néhány spriccelésnyi olajat is tettem rá, elkevertem és máris mehetett az is a sütőbe a legalsó sínre, ahol kb. 1 órát töltött a disznótoros alatt, a tálalásig. Mostmár, hogy a főfogással egyenesbe kerültem, jöhetett a brokkolileves. Most nem cifráztam tejszínnel vagy tejföllel, ez egy natúr leves lett, de szerintem így is nagyon jó volt


Hozávalók: 1/2 kg brokkoli, 1 db krumpli, 1,5 liter forró víz, ételízesítő és/vagy só ízlés szerint, 2 kávéskanál fokhagyma granulátum, chili por (vagy utóbbiak is ízlés szerint), pici olaj, 1 fehér kanál burgonya keményítő, 1 pici kávéscsésze hideg víz, néhány petrezselyemlevél.


A brokkoli rózsáit levágtam, közvetlenül a szárak fölött, és félretettem őket. A szárakat megtisztítottam a fás részektől és apróra vágtam. Ugyancsak megtisztítottam a krumplit és azt is fölapróztam. Megmostam, fazékba raktam őket, felöntöttem forró vízzel, amit ételízesítővel, sóval, fokhagyma granulátummal, pici chili porral ízesítettem, és spricceltem rá 2-3 nyomás olajat. Néhány percig  lobogva forraltam fedő nélkül, aztán takarékon fedő alatt puhára főztem a zödségeket, majd botmixerrel símára turmixoltam a levest. Újra felforraltam, közben habarást készítettem keményítőből és hideg vízből, amit a leveshez öntöttem, jól elkevertem, és beletettem a félretett brokkolirózsákat. Lefedve főztem 6-8 percig, még egyszer megkóstoltam, kis só még kellett bele, aztán még néhány petrezselyemlevelet tépkedtem rá és már tálaltam is. Mondanom sem kell talán, a család férfi tagjai nem kértek a levesből, nekik túl zöld volt, úgyhogy Ők csak hurkát-kolbászt ettek tepsis krumplival, meg ecetes almapaprikával és káposztával töltött almapaprikával.











2012. október 30., kedd

Egyszerű vacsora meglepetéssel







Ma nem volt nálunk nagy főzés, de estére, mire mindenki átfázva hazaért a munkából mégis készítettem egy egyszerű vacsorát. Hajába főtt krumplit, főtt tojást, gyümölcsteát. Ezeket egészítettük ki zöldpaprikával, lilahagymával, sajttal, sonkával és pár szeletke szalámival. Egyszerűsége ellenére mégis nagyszerű vacsora volt. Nem is akartam posztolni,  fényképet sem akartam készíteni róla. Aztán kettévágtam a tojást, és olyat láttam, amit még soha. A tojás sárgája szív alakú volt. Jól körbecsodálta az egész család, Legnagyobbikom meg - aki egyébként haragszik rám,  mert minden ételt lefényképezek - egyből mondta, hogy ezt le kell fényképezni, mert ilyet nem látni túl gyakran. És már hozta is a "fotóapparátot" :), el is készítettem a képet, és most megosztom, mert még soha nem láttam ilyet!









2012. október 29., hétfő

Busa hagymával és szalonnával sütve






Legnagyobbikom egy öt és fél kilós busát fogott a hétvégén. Egyik oldalát elvitte Barátnője Nagymamájának, másik oldala itthon maradt. Ezt készítettem el ma kis ráadásnak, mert tegnapról maradt étel. Nem kerítettem neki nagy feneket, egyszerűen kettévágtam a busafilét, sütőpapírral bélelt tepsire fektettem, bőre felöli oldalát sóztam, a másik oldalon a só mellé szitált ételízesítőt is szórtam egy keveset. Aztán egy kettévágott hagymát felszeleteltem és elosztottam a halon. Végül pár vékony szeletke bőréig beirdalt füstölt szalonnát is fektettem rá. 200 fokra előmelegített légkeveréses sütőben sütöttem addig, míg a szalonna zsírja kisült, a hal pedig teljesen átsült, de nem száradt ki. Szerintem az így elkészített busa még a fokhagymás-borsos változatnál is sokkal finomabb. Kenyeret ettünk hozzá.










400.000


Ma délelőtt, valamikor 10 után rápillantottam a blog statisztikájára és örömmel láttam, hogy átléptem a 400.000. oldalmegnyitást. Péntek reggel még úgy gondoltam, hogy kell még 12-14 nap, hogy ez meglegyen. Aztán péntek este nagy aggodalmak között megváltoztattam blogom sablonját. Azonnal látszott, hogy megugrik az oldalmegnyitások száma. Este 9-től a nap zárásáig kb. 800 oldalmegnyitás volt, az egész napi kb. 1000-re. Hitetlenkedve néztem. Szombaton és vasárnap több mint 6.000 oldalmegnyitás volt, amit szintén nagy meglepetéssel láttam. Igaz hozzászólások nem jöttek, csak a nézet megváltoztatáshoz, mindenki azt írta, hogy a régi beállítás barátságosabb, jobb volt. Türelmet kértem, hogy átgondoljam mi lesz, de most úgy döntöttem adok egy hét próbaidőt ennek az új nézetnek . Aztán újragondolom...


Tudom, sok Bloggernek nem a számok lényegesek, nem számít, hogy hányan olvassák, hány rendszeres olvasójuk van. Nos én szeretem megnézni, hogy hányan kíváncsiak a munkámra, és azt is, hogy a világ melyik szegletéből. Ez mégiscsak egyfajta visszajelzés. Igaz nincs rengeteg rendszeres olvasóm, a blog indulása, 2010. december 12 óta 98-an tiszteltek meg azzal, hogy beregisztráltak, - ezt szeretném megköszönni minden regisztrált olvasómnak. 


De köszönet a nem regisztrált olvasóknak is, akik ilyen sokszor pillantottak be az életünkbe. Nyugodtan mondhatom ezt, mert szinte minden recept mellett ott vannak az éppen aktuális hétköznapi dolgaink is, az örömeink, bánataink, betegségeink, életünk kisebb nagyobb eseményei.


Végül megmutatom blogom statisztikai oldaláról készült fényképeket, amiken látszik a látogatottság hirtelen növekedésének mértéke. És még egyszer köszönöm mindenkinek, aki benézett hozzám :)!








Pénteken 1803 oldalmegnyitással zártam a napot






szombaton 6321-el






A hét előző napjain 1000 körüli oldalmegnyitások láthatók naponta,

pénteken 21:00 után látható az első nagy kiugrás






A vasárnapi oldalmegnyitások száma 6326 volt. Ma valamikor 10 után átléptem a  NÉGYSZÁZEZRET :)!!






és azóta ez a szám csak nőtt ezt a képet 12:17-kor készítettem




2012. október 28., vasárnap

Grill csirkemell salátával







Megint van sült csirkemell, megint van hozzá saláta :). Most 1 szép nagy vajretek, 1/2 kígyóuborka, 1 fej lilahagyma, 1-1 nagy piros és sárga lecsópaprika és egy szép nagy paradicsom van benne. És az öntet. Most nem akartam tejfölöset, ezért 2 evőkanál 10 %-os ecetet, 4 evőkanál vízzel, 1 teáskanálnyi mustárral, pici val, borssal és 4 evőkanál majonézzel kevertem símára, ezzel öntöttem nyakon a salátát. Kellett még rá kevés só, jól elkevertem és már szedtem is. A tányéron tetejére ültettem a felszeletelt grill csirkemellet, azt is meglocsoltam kicsit a salátán átszivárgott öntettel és már ehettünk is. Aki kért, evett hozzá friss bagettet is, isteni volt!









Üvegen sült grillcsirke




 Tegnap hozattam Legkisebbikemmel a Lidl-ből 2 db akciós csirkét. Szép nagyokat sikerült választania, 1,73 és 1,77 kg-osak voltak. Gondolkodtam bőszen, hogy miként készítsem el. Sültcsirkében gondolkodtam, de most egyben akartam megsütni, mert időtlen idők óta nem volt nálunk egyben sült csirke. Mindig feldarabolom, aztán sütöm egy ideig fólia alatt, majd anélkül, végül kb. 1-1,5 óra alatt asztalra kerül. Most elhatároztam, hogy egyben sütöm meg. De nincs olyan magas falú edényem, amiben úgy le tudnám fóliázni, hogy a fólia ne ragadjon bele a melle bőrébe. Aztán eszembe jutott, hogy a kamrában van két kis meggylekváros üveg és megvolt az ötlet. Régebben olvastam már sörösdobozon sült csirkéről, nekem most sörös doboz helyett a két üveg vette át a csirketartó funkciót. A sütőt jóelőre bekapcsoltam melegedni, 170 fokra és légkeverésre. A csirkéket gyorsan megtisztítottam a toll és szőrpihéktől,  aztán levágtam a nem tetsző zsíros részeket a hasüreg nyílásánál, a nyakbőr alól kiszedtem a mirigymaradványokat, a farrészről kivágtam a zsírzómirigyet, aztán fűszerkeverékkel jó alaposan beszórtam a csirkék belsejét, és külsejét is. (A sültcsirke fűszerkeverékem elfogyott, ezért most gyorsan összedobtam emlékezetből egy fűszerkeveréket az alábbiakból: 3 fehér kanál só, 3 fehér kanál szitált ételízesítő (szárított zöldségek nélküli), 1-1 kávéskanál szárított bazsalikom, oregano és rozmaring, 1/2 kávéskanál kakukkfű, és őrölt bors, 1 púpos kávéskanál  fokhagyma granulátum és 1 fehér kanál csípős fűszerpaprika - ezeket alaposan összekevertem, ezzel fűszereztem a csirkéket és a köretként szolgáló rizst is!) A két üvegről lecsavartam a kupakot és szájukkal lefelé fordítva tettem a tepsire. Most nem tettem alá sütőpapírt. 














Az üvegekre ráültettem a csirkéket, mellrészükkel kicsit egymás felé fordítottam őket és az előmelegített légkeveréses sütőbe toltam úgy, hogy a mellrész legyen a sütő belseje felé, - hogy a vastag mellehúsa is jól átsüljön. Így sütöttem 75 percig. Nem kellett forgatni, egyenletesen sült. A hús szaftos maradt, a bőr ropogós pirosra sült, istenien sikerült! Nagyon óvatosan vettem ki a sütőből, nehogy felboruljanak az üvegek, de meglepődve tapasztaltam, hogy mindkét üveg rászívta magát a tepsire, mint egy-egy tapadókorong. Biztos van valami fizikai magyarázata, de nem voltam jó fizikából sose. Úgyhogy legközelebb nem kell félni, hogy felborulnak a csirkék. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálják ki, mert isteni finom grillcsirkét lehet így tálalni. A család kérésére - mint feljebb írtam is- , ma zöldséges párolt rizst készítettem köretnek, mellé kovászos uborkát is kínáltam. 












2012. október 27., szombat

Dinamikus nézet ismertetés


Tegnap óta ismerkedem a Blogger dinamikus nézetével, és egyre inkább megbarátkozom vele, egyre inkább azt érzem, ez tetszik nekem. A váltás pillanatában kétségek gyötörtek, féltem, hogy az egész blogot elrontom, esetleg eltüntetem, de aztán lépésről lépésre megismerkedtem az új lehetőségekkel. Szeretném kicsit bemutatni, hogy mindenki megtalálja a neki leginkább tetsző arculatot, és saját igénye szerint állíthassa be blogom nézhetőségét. Mert ez a dinamikus nézet arra is lehetőséget ad, hogy mindenki olyannak állítsa be a blogot, amilyet látni szeretne, nem kell mindenkinek a sok kis képet nézni





A blog címe alatti fekete csíkon mindenki kiválaszthatja, hogy melyik a neki legjobban tetsző nézet. 




  • ElsőCLASSIC,











ami szinte ugyanolyan képet mutat a blogról, mint előtte volt látható. A poszt végén lehet megjegyzést hagyni. Különbség csak annyi, hogy az oldalsávból csak néhány funkciót mutat, ez a gördítősáv melletti fekete kiugró csíkon kezelhető







  • Második a fekete csíkon a FLIPCARD, ez adja a legtöbb lehetőséget, ezért én ezt állítottam be magamnak.











Ez a sok kis ugráló kártya, ami nekem azért tetszik, mert pillanatok alatt végig lehet nézni az eddigi összes munkámat. A képre húzva a nyilat, a kártya megfordul, rákattintva kinyílik a posztot tartalmazó ablak, és ugyanúgy olvasható, mint máskor, ugyancsak legalul lehet megjegyzést hagyni. 





Ez a beállítás azért tetszik, mert további választásra ad lehetőséget. A fekete csík alatti fehér részen további négyféle módon lehet keresni


- Az első Recent feliratra kattintva jelenik meg  a Flipcard kezdő oldala.










- A második Date felirattal időrendbe szedi a kis képeket. (Arra még nem tudtam rájönni, hogy  mi alapján rendezi, mert volt, hogy 2012 augusztusig rendezte, volt hogy februárig visszament.)





Utóirat 2012. nov.5.18:21


Rájöttem!! Mindig addig szedi időrendbe a recepteket, amíg a kisképek képernyőre kerültek. Tehát ha 2011 februárig néztem, akkor addig az időpontig listázott. Ha teljesen a legelső receptig visszamentem 2010.dec.4. Kocsonya), akkor mindent időrendbe szedett. 










- A harmadik Label felirat cimke szerint adja ki a képeket, de úgy tűnik, csak rövid időre visszatekintve.










- A negyedik Author feliratra kattintva szerző szerint keres - ez főleg olyan blogoknál lehet érdekes, ahol több szerző is ír a blogba. Úgy látom, kb. 1 hónapra visszamenőleg dolgozik.




  • Vissza a fekete csíkra, Harmadik lehetőség a MAGAZINE













amiben a legfrissebb poszt részletesebben látható, a többi kis képként szövegidézettel, de ha bármelyikre rákattintanak, ugyanúgy kinyílik a poszt, mint az előzőnél.







  • A negyedik lehetőség a MOSAIC













kisebb-nagyobb képek mozaikba rendezve, az utóbbi napok "terméséből", bármelyikre kattintva kinyílik a bejegyzés.







  • Ötödik lehetőség a csíkon a SIDEBAR













ennél baloldalon görgethető kisképes címek láthatók, kattintásra nyílik a kívánt bejegyzés.







  • Hatodik a sorban a SHNAPSHOT











ami a bejegyzések összes képét mutatja, a kiválasztott képre kattintva a hozzá tartozó bejegyzés jelenik meg.






  • Hetedik a fekete csíkon a TIMESLIDE












ennél az első oszlopban képpel és részlettel, a második oszlopban csak részlettel, a harmadikban csak címmel mutatja a bejegyzést, ami kattintásra kinyílik.



Kiemelném még a dinamikus nézet keresőjét, ami a blog címsorában van search felirattal, csak be kell gépelni a keresett kifejezést, (pl. cukkini,) az utolsó hónap találatait kis képekben jeleníti meg, a régebbi találatokat a képernyő jobb oldalán lenyíló "kártyában".







Röviden ennyit tudtam összeszedni az új nézetről, remélem segítséget jelent a blogom kezelésében.

Rakott palacsinta vaníliás krémtúróval










Tegnap ahogy nézegettük Apával ezt az új, dinamikus nézetet (ami nekem is és Neki is nagyon tetszik), Drágám kiszúrta a képek között a túrógombócot. Meg is rendelte ma ebédre, mellé valami jó kis tartalmas levest kért. Részben teljesítettem a kívánságát, jó kis tartalmas tejfölös krumplilevest főztem, aki kért pirított  debrecenit tehetett bele.











Második fogásnak inkább palacsintát javasoltam, amit nagy ovációval fogadott a család. Megint gyönyörűen sikerültek a Zepter palacsintasütőben sült palacsintáim. De először a túrókrémet készítettem el.








Hozzávalók: fél kiló félzsíros tehéntúró, fél liter Hulala, 3 evőkanál porXukor, 4 tasak vaníliás cukor, 3 evőkanál 20 %-os tejföl. Reszelt  citromhéjat elfelejtettem tenni bele, pedig nagyon finom lett volna tőle.

A felsorolt alapanyagokat botmixerrel teljesen sima krémtúróvá turmixoltam néhány perc alatt.


A palacsintatészta hozzávalói: 6 dl 3,5 %-os tej, 3 egész tojás,13 dkg rétes liszt, 25 dkg finom liszt, kb. fehér kanál hegynyi só, 2 löttyintésnyi olaj,  4 dl buborékos ásványvíz (összesen 1,5 liter lett a kész palacsintatészta)A sütéshez kb. 1/2 kávéscsésze olaj.


A tejet és tojást gépi habverővel jól elkevertem, hozzáadtam a rétes lisztet, majd a finom lisztet is, és nagy fokozaton kevertem tovább a tésztát, az ásványvizet lassan adagolva hozzá, hogy se túl híg, se túl sűrű legyen a palacsintatészta. Beletettem a sót, és olajat, azzal is jól elhabartam. A palacsintasütőt vízpróbáig hevítettem,  amikor forró volt, beleöntöttem a sütőolajat, jól "átöblítettem" vele a serpenyőt, a megmaradt olajat visszaöntöttem a csészébe, és elkezdtem sütni a palacsintákat. 4-5 palacsinta után megismételtem az átolajozást. Kb. 12-14 db-ot leraktam tálba, mindegyik palacsintát megkentem a krémtúróval, de nem igazgattam el nagyon, inkább "rusztikusra" hagytam:). Ezt addig folytattam, míg a túróból tartott.







A többi palacsintát a szokásos meggylekváros-kakaós töltelékkel töltöttem meg, mert azt imádják a fiúk. Ebből még 10 db lett. A rakott palacsintát megdíszítettem egy kis citromfűvel, és már ettünk is. Féltem, hogy  a szeletelésnél vagy az evésnél szét fog csúszni a rakott palacsintám, de nem, gyönyörűen szeletelhető, és könnyen ehető volt. Na meg finom is :)!














2012. október 26., péntek

Csirkés rizottó







Nagyon valószínű, hogy az én rizottóm nem egy autentius rizottó, mert némely dolgok hiányoznak belőle. Ezek a bor, a vaj és a parmezán. Mégpedig azért, mert nem szeretjük a borral készült ételeket, vaj helyett 1 evőkanál kacsazsírral dúsítottam az olaj és olíva olaj mellett, parmezán sajtunk meg nincs itthon, de Párom még a szagát se bírja, úgyhogy ha lett volna se tettem volna bele - vagy rá -, mert úgy biztos nem ette -ették- volna meg, így meg az utolsó szemig elfogyott.  De már az alaplé is szükségmegoldás volt, mert még a húsleveskockám sem volt
itthon, valamikor kifogyott és elfelejtettem venni azóta. Úgyhogy szükség törvényt bont alapon felforraltam kb. 1,2 - 1,3 liter
viz
et, beletettem 1,5 fehér kanál "Erdészné féle" erdei gombás
ételízesítő
t, felforraltam, még kis sót tettem bele, főztem pár percig,
majd finom szűrőn átszűrtem és ezt az "alaplevet" öntögettem a rizottó alá. (Ha egy igazi séf olvasná a bejegyzésemet, biztos haját tépné az ilyen improvizálástól.) Volt azomban pozitívum is a mai rizottómban :), pl.  igazi Arborio rizottó rizsből készült, állandóan kevergettem  főzés közben, a levet apránként adtam hozzá.  De kezdem az elején: Legelőször egészen kis darabokra vágtam fél kiló csirkemell filét, 1 jókora fej hagymát, 1 gerezd fokhagymát. A hagymákat felforrósított napraforgó és olívaolaj keverékén (mindkettőből 3-4 kanál) üvegesre pároltam, majd beletettem a húst és nagy fokozaton, gyorsan fehéredésig sütöttem. Hozzáöntöttem 33,3 dkg Arborio rizst, picit megpirítottam a zsírjára sült hússal együtt, aztán jól megborsoztam, és elkezdtem a főzőlé adagolását szép apránként, közben állandóan kevergettem az ételt. A főzés közepe táján tettem bele 1 evőkanál kacsazsírt, az utolsó 1 percben megszórtam 1 csokor friss, aprított petrezselyemzölddel és kevés szárított petrezselyemzölddel is, pár másodpercig még kavargattam, és már tálaltam is. Ez most nagyon szaftos, krémes volt, fiaim először bizalmatlanul nézték, mert nem ilyen szokott lenni a rizs, azt mondták, főzzem el alóla a levet, ahogy szoktam, de kóstolás után gyorsan bekanalazták a tányérjukba szedett adagot. Olyan jól sikerült eltalálni, hogy pont jóllaktunk, mire mind elfogyott.









2012. október 25., csütörtök

Cukkinis linguine felturbózva














Úgy tünik drága Párom sikeresen lefertőzte az egész családot. Mindenkinek lázasan "csillog" a szeme, folyik az orra de legnagyobbik Fiam és Legkisebbikem Barátnője még köhög is. Én sem úsztam meg, lassan olyan leszek mint Rudi a rénszarvas a piros orrával :), és annyit tüsszögök, hogy borzalom, főleg a fájós derekam miatt!! Rengeteg pzs  fogy, szerintem 100-150 simán elmegy naponta. 


Szerencsére a tegnapi ebédből  maradt annyi, hogy kis átalakítással  elég lett mára is, úgyhogy nem kellett sokat a konyhában időznöm.  A levest felforraltam, hátha kér valaki. Második fogásnak pedig a tegnap megmaradt cukkinis tésztát alakítottam át.


Ehhez egy tűzálló tálat kikentem olíva olajjal, beleöntöttem a maradék cukkinis-csípős tésztát. Három érett paradicsomnak lehúztam a héját, és egészten apró kockákra vágva belekevertem a tésztába. Aztán ráöntöttem egy üveg Parioli paradicsomos tésztaszószt, azzal is elkevertem. Reszelt sajtot is tettem a tésztához, kb. annyit ami a tetején látható, azt is beleforgattam, a végén egy kisebb szál kolbászt rákarikáztam, és azt is hozzákevertem. Eligazgattam a tésztát, újra megszórtam durvára reszelt sajttal, és 200 fokra előmelegített légkeveréses sütőben szép pirosra sütöttem. 


Csak Apa evett levest, mi többiek csak tésztát. Mindenkinek nagyon ízlett :)!


















2012. október 24., szerda

Gyógyító csirkeleves és cukkinis-petrezselymes linguine csípősen







Nem tudom, hogy más családoknál hogy van, de gyerekkoromban nálunk ha valaki beteg volt , biztos, hogy tyúkhúsleves, vagy galambleves készült neki. Az én kis családomban  hetente 1x-2x biztos van hús-, vagy csontleves. Leginkább csirkeaprólékból, far-hátból, lábból, nyakból, mell-, vagy combcsontokból, de előfordul kacsaaprólékból,  karaj vagy tarja csontból is. Ha egy hétig nincs, akkor hiányzik. És nem pótolják a különféle zöldség vagy krémlevesek sem. Most, hogy párom beteg, különösen jól esett Neki (és természetesen a többieknek is) a csirke nyak-láb csomagból főzött leves. Igaz nem egy elit kaja, biztos van aki az ilyesmit a kutyájának adja, de nálunk nagy kedvenc, külön jó, hogy ebben a csomagban - (Lidl-s) - csak nyak és láb van, mert így mindannyiunknak jut elég, nem kell vitatkozni, hogy ki eheti meg a lábat :). Na...ezt a témát most jól körüljártam :). De a leves isteni volt (bekerülési költségét nézve pedig kifejezetten olcsó)! 








Második fogásnak nem készítettem ma húst, mert még van a hűtőben búbos hús és krumplipüré is, ha valakinek húsra fáj a foga, azt nyugodtan megeheti. Nekem két nap húsos második fogása után ma könnyebb tésztás-zöldséges étel hiányzott. Szerintem a cukkinis-fokhagymás-petrezslymes-csípős linguine a lehető legjobb gyógykaja egy forró leves után és legnagyobb örömömre a cukkinit mindenki szereti a családban. Most jó ideje nem is volt, úgyhogy Legnagyobbikom sem mondhatja, hogy mindig csak cukkini  van :)...  Cukkinis tészta már van a blogon, pl.  itt és itt, úgyhogy nem írom le a készítés módját, csak azt, hogy mik voltak benne.


4-5 evőkanál olíva olaj, 2 közepes cukkini nagylyukú reszelőn lereszelve, 5 gerezd fokhagyma fokhagymanyomón átnyomva, 1 nagy csokor petrezselyemzöld és néhány zellerzöld felaprózva, só és/vagy élelízesítő ízlés szerint, chili por ízlés szerint. (A tetejére néhány rátépkedett petrezselyemlevél.)


1 liter forró víz, 1 fehér kanál só, 2 evőkanál olaj, 1/2 kg linguine. 









2012. október 23., kedd

Tűzdelt süllő, rántott csirkemellcsíkok















Ezt a kétféle ételt készítettem ma. Mást nem kellett főznöm, mert kétféle leves (húsleves és karalábé leves) volt a hűtőben, tegnapról krumpli is maradt annyi, hogy szerintem még ma is marad. A süllőt Legnagyobbikom fogta tegnapelőtt. Tegnap nagyon csalódott volt, hogy nem készítettem el, ezért ma sort kerítettem rá. Apa kedvére meg rántott húst csináltam, mire az orvostól hazaért - vigasztalásul. Bár nem tudtam teljesen kedvében járni, mert "négylábút" kívánt volna kirántva, leginkább disznót, de most csak "kétlábú" hús volt itthon. Végül azért ezzel is beérte, bár az étvágyán is látszott, hogy beteg! Most valahogy semmi nem az igazi se neki, se nekem. Drágám bőszen issza a forró teát, szedi a vitaminokat és fekszik. Én is szedem a gyógyszert, kenem és kenetem a derekam. Aztán ha kicsit azt érzem, hogy nem fáj már annyira, akkor "vagánykodok" - legalábbis Párom szerint. De biztos így van, mert ma délelőtt is egészen szuperül éreztem magam, aztán a mosogatógépbe pakolás közben úgy megrántottam megint a derekam, hogy azóta megint csak totyogok. Kész paralimpia.   


Ma csak a süllőt írom le, rántott húst szerintem már az is tud csinálni, aki nem tud főzni. Szóval kellett egy szép megtisztított, kibelezett megmosott és szárazra törölgetett süllő. Ezt a süllőt mindkét oldalán bevagdostam/beirdaltam  kb. 2 cm-ként, egészen a gerincig. A sütőt közben 200 fokra kapcsoltam melegedni, légkeverésen.  Aztán a bevagdosott halat beszórtam és bedörzsöltem az "Erdészné féle" erdei gombás ételízesítővel és sóval, majd kb. 1-1,5 mm vastag szalonnaszeleteket vágtam sima füstölt szalonnából, aztán a szeleteket gyufatészta vastagságú csíkokra. Utána lilahagymát tisztítottam, és úgy vágtam be, hogy a külső három "levelét" le tudjam szedni, ezeket is vékony csíkokra vágtam. 


















A befűszerezett hal vágásaiba 1-1 hagyma és szalonna csíkot dugtam, óvatosan sütőpapírral bélelt sütőlapra fektettem és a 200 fokra előmelegített sütőbe toltam fejjel előre, 25 percre, majd megfordítottam, hogy farokkal előre menjen a sütőbe és még 5 percig sütöttem ugyancsak 200 fokon. Isteni illatokkal telt meg a konyha, nagyon vártuk, hogy megkóstolhassuk ezt a finomságot, és nem is csalódtunk, mert isteni finom ízes-szaftos fogás lett :)!