Az elmúlt két napban nem kellett Anyukáméknak ebédet küldeni, mert
állításuk szerint annyit küldtem a hét végén meg hétfőn, hogy még mindig
van belőle, sőt ma Anyukám azt mondta, mostmár ellesznek ketten Tatával, mert mostmár Ő is jobban bír mozogni. Örülök, hogy jobban van, de azért féltem, nehogy túlerőltesse magát, ezért abban maradtunk, hogy ha mégsem megy a dolog, akkor csak szóljanak, és újra küldöm az ebédet. Így viszont tegnap és ma nem volt nálunk se nagy főzés, de ennek az is oka, hogy újra becsípődött a derekam. Már napok óta éreztem, hogy rendetlenkedik, egy-egy lehajlásnál, vagy hirtelen mozdulatnál éles fájdalommal jelzett, aztán tegnapelőtt délután végképp megadta magát. Azóta úgy járok, mint aki becsinált. Nem bírok a saját ágyamban aludni, sőt az elmúlt két éjszakán az alvásból jutott a legkevesebb. Próbálok minél kevesebbet mozogni, és ülve, kitámasztott derékkal, vagy kemény ágyon fekve múlatom az időt, szorgalmasan szedem a gyógyszereket, kenem, vagy Apával kenetem a derekam.
A tegnapi ebédünket Legkisebbikemmel közösen hoztuk össze. Nem volt nagy valami, de mégis jó volt, ráadásul Legkisebbikem is ráérzett, hogy nem is olyan félelmetes tudomány a főzés, és örült, hogy ezentúl egyedül is tud majd rántottát sütni. Én leültem a konyhában, és mondtam, hogy miket szedjen elő: serpenyő, tál, vágódeszka, kés, olaj, hagyma, zöldpaprika, paradicsom, darab felvágott, virsli, kolbász, tojás. Mindent előszedett, megmosta a zöldségeket, úgy adta a kezem alá. Aztán én összevágtam a zöldségeket, egyebeket, feltörtem megsóztam és jól elhabartam a tojást, Ő meg megsütötte a jó kis mindent bele rántottát.
Mára volt a hűtőben egy Lidl-s csirke kétízületes szárny és far-hát csomag, ezeket megmostam, sóval, fokhagyma granulátummal, chili porral, szárított rozmaringgal és kakukkfűvel ízesítettem, lefóliáztam és be a sütőbe. Másik tepsibe félbevágott paradicsomokat raktam, amiket megszórtam sóval és szárított bazsalikommal, megöntöztem kis oliva olajjal és az is mehetett a sütőbe. Melléjük krumplit főztem, amikor megpuhult margarinnal és tejszínnel kikevertem. Legvégül egy egyszerű kis tésztalevest csináltam, - amiért lehet, hogy sokan megvetnek, - Hühnersuppe húsleveskockával, meg erdei gombás ételízesítővel forraltam egy fűszeres levet, amibe eperszalag tésztát főztem.
Nagyobb mutatványra ma nem lett volna erőm. A munkából éhesen ebédelni hazaszaladó családtagjaim azonban nagyon hálásan kapkodták be és rohantak tovább.
A csirke nagyon fínom lehetett.
VálaszTörlésMár régebben is akartam mondani, az új blogfejléc nagyon dekoratív, csodás a kompozicíó és a színek is. Gratula.
Tényleg finom volt, jó csípős :)!
VálaszTörlésKöszönöm :)! A nyáron fényképeztem, amikor egy csomó gyümölcsöt vettem és kipakoltam az asztalra.
Jobbulást a derekadnak, rémes állapot az biztos. Nekem egyszer volt fiatal koromban, gondolom megemelhettem magam. Azóta sem volt... De ha mosom a sarokkádat, utána én is alig bírok kiegyenesedni. Ez már korral jár! Az ebéd nagyon finom lehetett!
VálaszTörlésFinom lett az ebéd!
VálaszTörlésHát nem lehet könnyű,és remélem azért lassan de biztosan rendbe jössz!
Kedves Maria,hidd el sokan alkalmazzák ezt a húsleveskockás módszert,csak van aki letagadja.A mai rohanó világban?csak az nem szerepel a blogban.
Vigyázz Magadra!
Kriszti - köszönöm. Nekem időnként bekattan a derekam, már fiatal korom óta. És csak amikor fáj, akkor csodálkozom, hogy szinte minden mozdulatnál szükség van rá. Egyébként észre sem veszem, hogy mennyire.
VálaszTörlésKöszi!
Mellissina - köszönöm!
Én is bízom benne, hogy mielőbb rendbe jövök.
És én is úgy gondolom, hogy sokan használják, csak gaszroblogger körben megvetendőnek tűnik, csakúgy, mint az ételízesítő. (Régebben volt olyan névtelen hozzászólóm, aki az ételízesítő kapcsán azzal vádolt, hogy dirrekt mérgezem a családot.)
Az ételízesítők már nagyon is jók!!Ja hogy névtelen,hát akkor lényegtelen.Merész volt!
VálaszTörlésKöszönöm,hogy írtál a problémámhoz!
Valami csak lesz.
Vigyázz Magadra!
Remélem sikerül megoldani a problémát. Én is nagyon haragudtam a Picassára anno, ezért váltam meg tőle. Szerintem az azóta felrakott képeim sokkal jobbak!
VálaszTörlés