Pulyka szárnycombok párizsiasan

Ma a gyerekek és barátnőik elmentek a búcsúba Mamához és Sógornőmékhez. Ketten maradtunk itthon Apával. Apukámat nagy nehezen rábeszéltem, hogy jöjjön el hozzánk ebédre. Ráállt, de csak úgy, ha ebéd után gyorsan haza is visszük, mert csak otthon tud pihenni. Párom és Apukám délelőtt voltak a kórházban Anyukámnál, és abban maradtak, hogy csak holnap délután megyünk be, úgyhogy délután talán én is tudok kicsit pihenni. Ebédre úgy készítettem el a pulyka szárnycombokat, ahogy tegnap elterveztem. Hagyományos módon megfőztem levesnek, amikor megpuhult, kiszedtem a húsokat, és eperszalag tésztát főztem a levesbe. 

A szárnycombokat kicsit hűlni hagytam, aztán megpergettem pici sóval, és párizsiasan  (lisztbe és pici sóval felvert tojásba forgattam), bő forró olajban  megsütöttem. Köretnek petrezselymes párolt rizst és sültkrumplit készítettem, mellé uborka salátát tálaltam. 

Kókuszgolyó

Ez az a sütés nélküli csemege, amit mindannyian szeretünk, mégis nagyon ritkán készítjük. Legutóbb vagy 6-7 éve volt. Nem csináltuk soha receptből, - gyerekkoromban, otthon soha nem készítettük, úgyhogy nem volt meg a családi receptek között sem, ha a gyerekeimmel csináltuk csak úgy találomra raktunk bele amit gondoltunk. Ma beírtam a Google keresőbe "kókuszgolyó", és rögtön az elsőt kiválasztottam, EZ volt az, ami mindjárt három féle elkészítési módot javasolt.  De - meggylé  nem volt itthon , - tejjel nem akartam, - a frissen főzött kávét meg inkább azon forrón megittuk, hát a kávés változat is ugrott. Volt viszont itthon meggylekvár (Aldi-s, 60 % gyümölcstartalommal, 400 grammos), hát azzal állítottam össze a kókuszgolyót az alábbiak szerint.

Hozzávalók: 50 dkg darált háztartási keksz, 30 dkg meggylekvár, 15 dkg Flóra margarin, 15 dkg porcukor, 2 evőkanál kakaópor, 1 tasak vaníliás cukor, 2 teáskanál rum aroma, 10 dkg kókuszreszelék.

A kókuszreszelék kivételével összegyúrtam az anyagokat, majd kis dió nagyságú golyókat formáztam belőle, amit kókuszreszelékbe forgattam. Legkisebbikem megkérdezte, amikor meglátta a kupacot, hogy "csak ennyit csináltál" de aztán belátta, hogy nem bírja mindet megenni. Anyunak is vittünk belőle a kórházba, meg Apunak is haza kóstolót. Nem kellett hűtőbe rakni, hogy elég kemény legyen, jó masszív kis golyók lettek, de kissé intenzívebb rumos ízt el tudtam volna képzelni, pedig az eredetileg javasolt mennyiségnek legalább négyszeresét tettem a masszába.  Már csak a legalsó sor van a tányéron, biztos nem fog ránk romlani :).

Sült pulyka szárnyközép sült zöldségekkel

Tegnap csak főztem és ettünk, bejegyzés nem született, mert a már többször leírt paprikás krumpli volt ebédre kolbász és virsli karikákkal, nokedlivel. Készítettem mellé uborka salátát is, de a biztonság kedvéért kovászos uborkát is hozattam Legkisebbikemmel a zöldségestől.  Most Apukám miatt nem is próbálok kísérletezgetni. Inkább hagyományos ételek készülnek, amilyeneket Anyukám szokott főzni, még ha nem is szó szerint ugyanúgy. Mondjuk ennek éppen ellentmond a mai ebéd, mert ilyen tepsis sült zöldséget Anyu nem szokott készíteni. Ha zöldség, akkor főzelékként, párolt zöldségként, esetleg rántva kerül az asztalukra. Ma már egy személlyel kevesebbre kellett főznöm, mert Középsőm hazament, otthon - kívánságára - spenóttal és bundás kenyérrel várja Menyem. Tegnap még elmentünk vásárolni néhány apróságot, meg a hét végére húst, és utána az este még sütött 5 db csirke farhátat búcsúzóul a a családnak. Én nem bírtam enni belőle, mert már hamarabb megvacsoráztam, de öröm volt látni, ahogy a három "gyerek", meg később az Apjuk is kézzel, nyakig és könyékig zsírosan nyomta befelé a sülthúst zsömlével.  Nem tudom hogy alakult ez ki, de jobban szeretik sültnek és pörköltnek is a csirke farhátat, mint bármelyik másik csirke alkatrészt, de azt mondom, szerencse is, hogy szeretik, mert a mai húsárak mellett lehet, hogy gyakrabban fogunk ilyet enni. Na de most nincs okunk panaszra, mert a hét végére sikerült aránylag olcsó és mégis kiadós húsfélét találni kétízületes pulykaszárny képében. Vettem belőle 10 db-ot (2.490,- Ft-ért), és úgy osztottam el, hogy a szárnyközepeket ma megsütöttem sültcsirke fűszeremmel jól megszórva, és ugyanolyan fűszerezésű sült zöldségeket készítettem hozzá. Holnap a hatalmas szárnycombokból először levest főzök, aztán megsütöm párizsiasan, vagy sörtésztában, majd látom. Ma borsóleves volt az első fogás, mert se tegnap, se tegnapelőtt nem volt leves, és már nagyon hiányzott. 

A sült zöldségekhez ma ezeket használtam fel: 10 szem krumpli, 3 sárgarépa, 4 színes lecsópaprika, 1 padlizsán, 1 cukkini, 4 paradicsom, 2 vörös és 2 lila hagyma, sültcsirke fűszerkeverékem, kevés olaj.

 Fűszerezés után pici olajjal meglocsoltam, jól összekevertem, aztán a 180 fokosra előmelegített sütőbe a legalsó sínre tettem sülni, de akkor a lefóliázott pulykaszárnyközép már sült vagy 20 perce. A szárnyaknak kellett egy és háromnegyed óra, a zöldségeknek elég volt egy. Egy időre kivettem a sütőből, hogy ne égjen meg, aztán mikor megforgattam a szárnyakat , hogy a másik oldaluk is szép pirosra süljön, akkor tettem vissza a zöldségeket, hogy átforrósodjanak. 

A mai ebéd: semmi különös

De tényleg. Annyit gondolkodtam, hogy mit kellene főzni, aztán ez lett belőle. Fasírtgolyók, paradicsomos káposzta és hagymás krumpli. Oszt annyi. Annyit idegeskedek az elmúlt napokban, annyira szeretnék mindennek és mindenkinek megfelelni, hogy mára elfáradtam kicsit, ráadásul rettenetesen fájnak a térdeim, most meg ez a melegfront  teljesen lenyom. A térdfájás úgy tűnik családi örökség, az egész család térdfájós, Szüleim és Öcsém is, meg én is. Anyukám éppen kórházban van, most kapott térdprotézist (izgultam, hogy rendben menjen a műtét). Apukám egyedül otthon, most Neki is én főzök, a gyerekek viszik az ebédet felváltva (naponta többször hívom, hogy ne felejtse el bevenni a gyógyszereket, beadni az inzulint), és tegnap is együtt voltunk a kórházban Mamánál. Középsőm holnapután utazik haza a Családjához, úgyhogy ilyenkor az ember fokozottan jót szeretne, beleadni apait-anyait, de ma csak ennyire futotta az erőmből. Recepteket nem írok, mert már mindent leírtam, csak a fasírtgolyók adagolására adnék tippet. Nagyon bevált a fagylaltos kanállal adagolás. Pillanatok alatt teleraktam 2 tepsit fasírtgolyókkal.

Mai ebédünk: Zsemlegombóc leves, húsos rakott karfiol

Gyönyörű karfiolokat, sárgarépát, petrezselyemgyökeret  és zellrgumót sikerült vennem a hét végén, utóbbi kettőt hatalmas zölddel. Ezek, meg némi darált hús, tejföl és tojás felhasználásával készült ma ebéd nálunk. A feldarabolt karfiolokból zöldségekkel egy isteni levest főztem, amiből a végén kiszedtem az előfőzött karfiolokat, a levesbe pedig zsemlegombócot szaggattam. Így lett egy finom zsemlegombóc levesünk. 

Hozzávalók: 2 szép nagy fej karfiol, 2 nagy szál sárgarépa, 1 nagy szál petrezselyemgyökér, 1/4 zellergumó, 1 fej hagyma, zöldpaprika darab, petrezselyemzöld, 2 liter forró víz, 2 húsleveskocka, 1 fehér kanál szitált ételízesítő, / vagy só ízlés szerint, pici őrölt bors.

A zsemlegombóchoz: 3-4 kisebb szelet zsemlekenyér, pici olaj, 1 tojás, pici hideg víz, 1-2 csipet só, rétes és finom liszt vegyesen annyi, hogy olyan - kicsit lágyabb - tésztát kapjunk, ami könnyen leválik a kanál domború oldaláról.

Először a tisztított, megmosott, feldarabolt zöldségek kerültek a nagy lábasba alulra, rájuk a karfiolrózsák, hogy a végén könnyebb legyen kiszedni őket. Amikor minden a lábasban volt, beletettem 2 húsleveskockát, megszórtam a karfiolokat szitált ételízesítővel, borssal, és felöntöttem forró vízzel. Először fedő nélkül forraltam fel, és főztem 1-2 percig nagy lángon, utána takarékon fedő alatt főztem puhára a zöldségeket. Amikor megpuhult szűrőbe szedtem a karfiolt, hogy az összes lé kicsorogjon belőle. Amíg a leves főtt, a kenyérszeleteket kis kockákra vágtam, kevés olajon megpirítottam és hagytam kihűlni. Kissé lágyabb galuskatésztát készítettem, abba forgattam a pirított kenyérkockákat, aztán evőkanállal a forrásban lévő levesbe szaggattam, és újraforrástól számított 10-12 percig főztem takarékon, fedő alatt. 

A rakott karfiolhoz már csak a hús elkészítése volt hátra, mert a 2 fej karfiol már előfőtt a fűszeres levesben. Az előkészületek közben a sütőt előmelegítettem 200 fokra, légkeverésen.

Hozzávalók: 1 fej hagyma, 2-3 evőkanál olaj, 60-65 dkg darált hús (nekem most 67 dkg volt), csapott fehér kanál só, 1-1 kávéskanál fokhagyma granulátum, őrölt bors, és őrölt kömény, 1 fehér kanál (csípős) fűszerpaprika, 1 főzőtasak (12,5 dkg) paraboiled rizs, 3-4 dl forró víz.

A habaráshoz: 1/2 pohár nagy poharas, 20 %-os tejföl, 4 db "S"-es tojás, pici só, 

A tetejére: 1 nagy pohár 20 %-os tejföl, 10-15 dkg reszelt trappista sajt.

A hagymát szokás szerint megdinsztelem kevés olajon, majd ráraktam a darált húst, és fehéredésig sütöttem. Közben rátettem a sót, fokhagyma granulátumot, őrölt borsot, őrölt köményt, legvégül a fűszerpaprikát és a rizst a zacskóból, majd forró vízzel felöntöttem és újraforrástól számított 20 percig főztem, a vizet szükség szerint pótolva alá, nehogy leégjen.  Az előfőzött karfiolt 36*24 cm-es tepsibe öntöttem, kanállal kicsit összevágtam és egyenletesre igazgattam, rákanalaztam a pörköltes-rizses húst, megdöfködtem kicsit, hogy a hús jobban lemenjen a karfiol közé. Fél pohár tejfölbe 4 kis tojást ütöttem, kevés sóval elturmixoltam és a rakottasra öntöttem, végül 1 pohár tejfölt a tetejére símítottam, és 2/3 részére sajtot reszeltem, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt készre sütöttem. 

Goldenblog 2012.

 Igazán dühös vagyok. Már napok óta lesem nap mint nap a Goldenblog 2012. oldalát, hogy mikor kerülnek fel a teljes listák, mint tavaly. Két megjegyzést is hagytam a díjátadós bejegyzés után, ami a Facebookon már meg sem jelent. Most a Facebookon is alaposabban  szétnéztem, és egy  hozzászólásra  válaszként ott van (09.20-án), hogy nem fogják közzétenni a teljes listákat. De kérdezem én, akkor ez az egész mire volt jó?? Arra, hogy a közönségszavazatok első 10 helyezettjét, meg a zsűri által kiválasztott blogokat megismerhessük?? Hurrá meg happy, hogy ezt megtudtuk, de urambocsá én azt is szerettem volna megtudni, hogy a blogom a tavalyi megosztott 90. helyről előre jött, vagy hátrébb csúszott. Ez egyfajta értékmérő lenne, legalábbis én úgy gondoltam eddig. Minden Blogger láthatná, hogy a Látogatók mennyire értékelik a munkáját. Most meg úgy gondolom, az egész Goldenblognak, meg a sok izgulásnak - mert én azért végigizgulam ezt a jó pár napot -  semmi értelme nem volt. 

Kedves Bloggertársak, kíváncsi lennék rá, Ti mit gondoltok erről?!

Fokhagymás balin

Legnagyobbikomnak megint jó fogása volt, hatalmas balint fogott,  5 kg volt.

Állítólag régebben már sütöttünk ilyen halat, én viszont csak a balin fasírtra emlékszem, tudom, hogy azt már többször készítettünk, mert a balin olyan szálkás egyébként, hogy rettenet.Igaz, hogy azok sokkal kisebbek voltak.  Ekkorát még soha nem hozott haza, ezért arra gondoltam, meg kellene nézni, hogy ilyen méretű halnak mekkora szálkái vannak, érdemes-e ledarálni, vagy jól fogyasztható "csak sütve".  

A hal húsát lefejtettem a gerincről, jól befűszereztem sóval, szitált ételízesítővel, borssal, fokhagyma granulátummal, megspricceltem kevés olajjal, aztán hagytam állni, míg a sütő 200 fokosra melegedett (légkeverésen). Akkor betoltam a sütőpapírra helyezett egyik fél halfilét, meg a két első uszonyt, és sütöttem, míg szép aranybarna lett. Sajna az órát már megint elfelejtettem megnézni, de kb. 35-40 perc lehetett a sütési idő. Isteni illatokkal telt meg a lakás, már nagyon vártuk a kóstolást. Óvatosan vágtam a halat, de nem késsel, csak egy szedőlapáttal, így a szálkák egyben maradtak, nem is lett fotogén a darab, amit a kistányérra tettem magamnak. 

Két nagyobbikom 1-1 uszonyt vett ki először, csak utána szedtek mást is. Nem csalódtunk, finom lett a hal,  hatalmas szálkák voltak benne, úgyhogy  nem kellett keresgélni.

Újabb születésnap, most ünnepi vacsorával

09.24.

Ma Legnagyobbikomnak van a születésnapja, Isten éltesse sokáig!! Ebből az alkalomból most ünnepi vacsora készült. Igyekeztem ma is finom ételeket készíteni. Az egyik, amit már régóta meg szerettünk volna kóstolni a sült őzgerinc volt, ami egy régebben kapott fagyasztott őzgerinc filéből készült, a másik pedig, amit mindenki szeret, és hasonlót már többször készítettem, csak nem tudtam, hogy Alföldi csípős tekercs művésznévre hallgat. Ez töltött rántott karaj, illetve  tarja volt (utóbbi végső kétségbeesésemben, de bővebben majd holnap, mert most hulla fáradt vagyok). Ezekhez köretnek törtkrumplit készítettem margarinnal, tejföllel és tejjel kikeverve, nem volt olyan szépen összetörve, mint Középsőm szokta, de már alig maradt erőm a vacsora befejezésére.

A hiba nem az Önök készülékében van, tényleg homályosak a képek, valószínű a fáziskép készítés közben lett maszatos a fényképezőgép lencséje.

09.25.

A sült őzgerinc hozzávalói: kb. 1 kg őzgerinc filé, olaj, só, bors, friss rozmaring, 1 nagy csiperke gomba

A neten sok őzgerinces receptet olvastam át, aztán a saját elképzelésem szerint készítettem el a fogást. A húst előző este kivettem a mélyhűtőből, és szobahőmérsékleten hagytam felengedni. Reggel megmostam, a hártyát lefejtettem róla, és olajjal jól bekenve hűtőbe raktam délutánig. Az ételkészítés előtt kb. 1,5 órával kivettem az olajból a húsokat, egy fűszerdarálóba durva tengeri só, négyszínű bors és néhány összevágott friss rozmaringlevél keverékét raktam, ezt a keveréket daráltam az olajos húsokra. Sütőfóliából zacskót készítettem, a befűszerezett húsokat beleraktam, a tetejére az ugyancsak befűszerezett gombaszeleteket, még kevés szemes 4 színű borsot és összevágott rozmvaringot szórtam rá, a zacskó két végét többször visszahajtva tűzőgéppel lezártam, és hagytam szobahőmérsékletűre melegedni a húst. 

A sütőt 225 fokra melegítettem és a forró sütőben (légkeverésen) 40-45 percig sütöttem az őzgerincet. Utána hagytam pihenni kb. 10 percig, csak azután nyitottam ki a sütőzacskót. A húsból annyit, amit frissen elfogyasztunk felszeleteltem, az alatta lévő szafttal meglocsoltam, aki kért, még locsolhatott rá szaftot a tányérján is. Áfonyalekvárunk nem volt otthon, csak meggylekvár, azzal is isteni finom volt. 

Az Alföldi csípős (eredeti recept ITT)tekercs hozzávalói: 1 csomag szeletelt karaj (40 dkg/6 szelet), 1 csomag szeletelt tarja (40 dkg/5 szelet), só, liszt, pici sóval elhabart tojás, zsemlemorzsa, olaj a sütéshez.

A töltelékhez: 15 dkg szeletelt bacon vékony csíkokra vágva (füstölt szalonna helyett), 1 lila és 1 vöröshagyma felaprózva, 2 hegyes erős paprika szintén felaprítva, 20 dkg puha lángolt kolbász kettévágva és szeletelve, 2 evőkanál rétes liszt - fele is elég

(Ami nagyon feldühített. - Eredetileg 2 csomag karajból akartam csinálni ezt az ételt, el is küldtem Legkisebbikemet a Lidl-be. Felhívott, hogy összesen 3 csomag van, ebből kettő "szavideje" okt. 3-án jár le, egy pedig szept. 29-én. Mondtam, oké, akkor hozza el mindhármat, biztos, ami biztos. Itthon kiderült, hogy az egyik  nem karaj volt, hanem tarja, de az is, hogy az egyik csomag karaj, ami elvileg 29-én járt volna le, büdös volt, és sokkal szürkébb is, mint a másik. Így kénytelen voltam a tarját használni helyette, de végül az sem okozott csalódást, csak kicsit kisebb hőfokon, és hosszabb ideig sütöttem, és így az is megpuhult rendesen.)

A töltelék készítésével kezdtem. Először megpirítottam a bacont (de nem szedtem ki a zsiradékból), ráraktam a felaprított hagymákat, erőspaprikát, végül a kolbászt is, sütöttem 1-2 percig, aztán megszórtam liszttel - de mert pontos lisztmennyiséget nem írtak a receptben, amiből "puskáztam", én saját kútfőből 2 kanállal raktam rá, legközelebb felét rakom - és 5 percig pirítottam, majd hagytam kihűlni. Az eredeti receptben őrölt borsot, szerecsendiót, meg őrölt köményt is írtak még a töltelékbe, én nem tartottam szükségesnek, mert a kolbász, a bacon, meg a zöldségek elég ízessé tették.

A hússzeleteket sóztam, vékonyra klopfoltam. A tölteléket hosszában tettem a karajszeletekre, és hústűvel összetűztem a széleket. A tarjának egyik felére tettem tölteléket, a másik felét ráhajtottam, úgy tűztem össze 2 hústűvel. Utána már csak a panírozás volt hátra és a sütés. A karajszeleteket sem gyors tűznél sütöttem (villanytűzhelyen először  9/7, majd 8-as fokozaton), de a tarjánál visszavettem a tűzhelyet 6-osra, és lassan sütöttem szép aranybarnára, végül törlőpapírra szedtem, hogy a felesleges olaj leitatódjék róla. 

Ünnepi ebéd - Kacsaleves, sült kacsa, hagymás krumpli, párolt káposzta

Drága Páromnak ma van a születésnapja, Isten éltesse nagyon sokáig :)!! Ma ebből az alkalomból ünnepi ebédet készítettem - kacsából. Kacsalevest, sült kacsát, hagymás krumplit és párolt káposztát.  A kacsalevest most én is hagyományosan főztem, épp hogy csak gyöngyözve, vagy 2,5 órán át 3 kacsa mellcsontjából, szárnyvégeiből, hátából, valamint 2 nagy kacsanyakból, 10 kacsalábból és 30 dkg kacsa zúzából, a 9 literes Zepter fazekamban, rengeteg gyönyörű friss zöldséggel bezöldségelve, cérnametélttel gazdagítva. Isteni finom volt, és olyan sok lett, hogy még legalább két napig nem kell levest főznöm. 

Második fogásnak a 3 kacsa combjait, szárnyait, mellfiléjét és farát sütöttem meg két tepsiben, először lassú tűznél lefóliázva (2,5 órán át 150 fokon) légkeverésen, majd 250 fokra emeltem a hőmérsékletet és további fél órán át fólia alatt, majd fólia nélkül, amíg szép ropogós piros lett. (Persze ahhoz, hogy ma már reggel be tudjam tenni sülni, tegnap este jó másfél-két órán át kotúztam a kacsákat.) Amíg sült, kényelmesen elkészült a párolt káposzta is, meg a hagymás krumpli is, és már ebédelhettünk is.

Dubarry csirkemell - egy kicsit másként

 Ma elég furán alakult az ételkészítés nálunk, mert ebédre csak egy nagy fazék tejfölös karfiollevest főztem. 

Szokásos módszerrel, megfőztem a karfiolt és a feldarabolt zöldségeket, aztán tejfölös habarással behabartam a levest, a végén karika tésztát és apróra vágott petrezselyem zöldet főztem bele. 

A második fogás csak vacsorára készült el, hogy frissen tudjam tálalni az egész családnak. A levesben természetesen megfőztem azokat a karfiol rózsákat is, amikre a Dubarry csirkemell elkészítéséhez szükségem volt. De nem csak Dubarry csirkemellet készítettem, hanem sonkás sajtos csirkemelleket is, meg három  szép nagy előfözött karfiol rózsát is megsütöttem csak úgy, kevés tejföllel és sajtszelettel beborítva. 

Hozzávalók: 5 fél csirkemellfilé, 1 evőkanál Flóra margarin, só, 8 levesben előfőzött szép nagy karfiol rózsa, 5 szelet sonka,  13 csapott evőkanál 20 %-os tejföl, 13 szelet trappista sajt

Először a csirkemell filéket vízszintesen ketté vágtam, aztán 1 evőkanál Frlóra margarinon elősütöttem mind a 10 szeletet, elősütés után sóztam, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam. 5 nagy karfiolrózsát szintén kettévágtam, gyengén megsóztam és 5 szelet elősütött csirkemellre raktam. A maradék 5 szelet csirkemellre 1-1 szelet sonkát fektettem. A karfiol rózsák és a sonka tetejére is 1-1 csapott evőkanál 20 %-os tejfölt simítottam, csakúgy, mint a maradék 3 gyengén besózott karfiol rózsára is, majd az összes tetejére 1-1 szelet trappista sajtot tettem, és 200 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem. Közben krumplit főztem, amit tejjel, margarinnal és tejföllel kevert ki Középsőm. Amikor minden elkészült, már tálaltuk is a vacsorát. A Dubarry névtől mindenki megijedt, de amikor mondtam, hogy hús, karfiol, tejföl és sajt, akkor megnyugodtak és még Apa is jóízűen evett, aki pedig nincs barátságban az olvasztott sajttal. Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon finom volt :)!!

Balra egy karfiol rózsa tejföllel és sajttal, jobbra a Dubarry csirkemell

"Bakonyi" süllőfilé - ahogy én gondolom :)

Tegnap főzőszünetet tartottam, mert Középsőm ragadta magához a fakanalat :). Isteni levest főzött hagyományosan Mama 2 kapirgálós falusi csirkéjének aprólékából (amit a mélyhűtőben talált), sok zöldséggel, csigatésztával. Második fogásnak pácolt csirkemell szeleteket sütött. 4 fél csirkemell filét szeletelt fel, bepácolta olajjal, hagymával, zúzott fokhagymával, karikára vágott zöldpaprikával, négyszín borssal, pici fűszerpaprikával, és sóval, amit utána hirtelen kisütött, (a végén a pácban található zöldségeket is megsütötte). Tejes-maragarinos-tejfölös krumplipürét csinált hozzá, amit egy leheletnyi fokhagyma granulátummal és frissen őrölt négyszínű borssal fűszerezett. Nagyon finom ebédet főzött, és becsületére legyen mondva a "romba döntött" konyhát is rendbe tette ebéd után, úgyhogy csak így tovább Kisfiam :)!! 

Ma visszavettem az uralmat a konyhában, halból készítettem ebédet, méghozzá a Legnagyobbikom által fogott hatalmas süllő 10 szelet gyönyörű, hófehér filéjéből, bakonyi süllőfilét, saját elgondolás szerint:). Ez szalonnás is, gombás is, paprikás is, tejfölös is, kicsit csikós tokányos is, de ami a lényeg: nagyon finom!! Még gombagyűlölő Legkisebbikem is bőszen falta, persze arra nagyon ügyelt a szedésnél, hogy egy szál gomba nem sok, annyi se kerüljön a tányérjára. 

Hozzávalók:  15 dkg szalonna (erdélyi, 4 db kb. 1 cm vatag szelet, bőre nélkül kb. 2 mm vastag szeletkékre vágva), 1 fej hagyma apróra vágva, 15 dkg gomba (3 tölteni való csiperke megtisztítva, tönkjével együtt 1 mm-es szeletekre vágva), 2 csipet só, 1,5 evőkanál (rétes) liszt, 2 fehér kanál csípős fűszerpaprika, ételízesítő, és/vagy só ízlés szerint, 7,5-8 dl forró víz, 2 db lecsó paprika (1 sárga és 1 piros felezve és szeletelve), 1 db  paradicsom hámozva és felkockázva, 5 evőkanál 20 %-os tejföl, 10 szelet előre besózott süllőfilé (én leöblítettem a sótól mielőtt belefőztem az ételbe, mert picit sósnak éreztem az "alapot".

A szalonnát kiolvasztottam kicsit  (de nem sütöttem ropogósra), üvegesre dinszteltem rajta a hagymát, majd ráraktam a szeletelt gombát. 2 csipet sóval fűszereztem, hogy a gomba kiadja a nedvét. Amikor a gomba zsírjára sült, megszórtam liszttel, rövid ideig pirítottam, aztán az edényt félrehúzva megszórtam fűszerpaprikával, elkevertem és felöntöttem forró vízzel. Fűszereztem kevés ételízesítővel és sóval, majd beletettem a feldarabolt lecsó paprikát és paradicsomot. Kb. 5 perc főzés után a tejfölt is hozzáadtam, jól kiforraltam és legvégül a halszeletek is belekerültek. Ezzel még 10 percig főztem és a közben frissen főzött copfocska tésztával azon nyomban tálaltam. 

(Legkisebbikem azért berzenkedett egy kicsit, hogy megint hal van ebédre, szerinte mostmár meg kellene tiltani Legnagyobbikomnak, hogy halat hozzon haza :D)

Úgy féltelek....

Currys ponty

Eddig még semmi különleges nem készült a hét eleji nagy fogásból, csak a már bemutatott halászlé, tepsis sült hal, meg rántott hal. Az éjszaka viszont nem bírtam aludni, ezért néztem a Tv-Paprika adását ahol currys tengeri halat készített éppen valaki, persze kókusztejjel, meg ilyesmikkel. Aztán nagy nehez elaludtam, de álmomban csak foglalkoztatott a dolog, reggelre meg is született az ötlet, hogy currys pontyot fogok készíteni, persze kókusztej, meg a többi furaság nélkül. Igaz nem mertem sok halat "beáldozni", csak 55 dkg-ot, hogy keveset kelljen kidobni, ha nem ízlik a családnak. De legnagyobb örömömre isteni volt, a családnak is nagyon ízlett :)!!

Hozzávalók: 1 nagy fej hagyma apróra vágva, kevés olaj, 1,5 evőkanál (rétes) liszt, 1 púpos fehér kanál hot madras curry por, 1 kávéskanál chilipor, őrölt bors, ételízesítő és/vagy só ízlés szerint, kb. 8 dl - 1 liter forró víz, 55 dkg gyengén besózott pontyfilé.

Az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pároltam. Rátettem a másfél evőkanál rétes lisztet, pirítottam pár másodpercig, aztán a currypor következett, azt is pirítottam pár másodpercig, majd felöntöttem forró vízzel (többel, mint amennyi szószt szerettem volna, mert fedő nélkül pároltam a halat a mártásban, így jelentős mennyiség elpárlgott belőle). Fűszereztem ételízesítővel, sóval (óvatosan, mert a hal is be volt sózva egy kicsit), chiliporral, őrölt borssal, és 8-10 percig főztem, hogy a hagyma megpuhuljon benne. Utána tettem bele a halszeleteket és először erős tűzön, majd a lángot mérsékelve 15-20 percig főztem a halat a currys mártásban. Közben 3 tasak főzőtasakos paraboiled rizst is főztem hozzá, és azon nyomban megkóstoltam.

Nagy fogás :)

Tegnap és ma is nagyon szerencsés napja volt Legnagyobbikomnak. Tegnap fogott egy 4,35 kg-os tőpontyot, egy 2,8 kg-os dévér keszeget és 6 db gardakeszeget, utóbbiból 3-at Barátnőjééknek ajándékozott, a többit hazahozta, aminek én nagyon örültem. Azonnal neki is fogtam a feldolgozásnak. 

A nagy pontyot és a nagy dévér keszeget is leszedtem a gerincéről, a gerincekből és a fejekből isteni sűrű hal alaplevet főztem. A halfiléket és a gardakeszegeket tálcán hűtőbe raktam.

Csak ma jött a folytatás. A hal alapléből a nagyobb csontokat kihalásztam, a többit átpasszíroztam, olyan sűrű volt, hogy elő kellett vennem a passzírozó nagyobb tárcsáját, mert a közepes eltömődött a sok hústól

Aztán az átpasszírozott, botmixerrel megturmixolt lébe fűszerpaprikát főztem, forraltam pár percig és belefőztem az előre felkockázott, lesózott-paprikázott szálka nélküli ponty hasaljakat és haltejet.  Isteni halászlé lett belőle. 

Két gardakeszeget  és a nagy dévérkeszeg egyik oldalát (amit ugyanúgy irdaltam be bőréig, mint a pontyot szoktam) tepsiben sütöttem meg. Csak sót használtam fűszerezésre. 200 fokon és légkeverésen sütöttem szép aranybarnára, ropogósra.

És a mai fogás, a gyönyörű 4,5 kg-os süllő, amiből 39 szelet bőr és szálka nélküli  filé lett.

A héten készülhet pár finom fogás ebből a rengeteg halból:)!!