Ma hazaérkeznek a nyaralásból Legkisebbikem és Barátnője. Először fogadó ebédnek szántam a mai fogásokat, de délre nem értek haza, ezért nekik fogadó vacsora lesz, (természetesen ami frissen jó, az frissen lesz sütve nekik is) mi viszont már ebédre ezt ettük. Először is csontleves volt eperszalag tésztával, 1 tarja és egy hosszúkaraj csontjából, most hagyományosan, hosszan főzve, mert olyan sok volt a csont, hogy nem fért bele az 5,8 literes gyorsfőzős fazekamba. Ugyanúgy sok zöldséggel készült, a különbség csak annyi volt, hogy ezt le kellett habozni főzés közben.
Második fogásnak rántott szelet készült a hosszúkaraj egyik feléből, rántott sertésmáj, - szintén teljesen hagyományosan, valamint a karaj másik feléből kolbászhússal töltött karaj, sült krumplival. Ehhez még az este a karajt éles késsel felszúrtam, a nyílást kitágítottam, majd egy szál jó minőségű sütnivaló kolbászt lebőröztem, és a kolbászhúst a karaj nyílásába tömködtem. Aztán a külsejét körben befűszereztem sertéssült fűszerkeverékemmel, sütőzacskóba tettem lezártam, úgy tettem el a hűtőbe, hogy az ízek jól összeérjenek. Ma délelőtt aztán 180 fokra és légkeverésre állított sütőbe toltam a sütőzacskós húst (a sütőzacskó tetejére ollóval pici rést csippentettem, nehogy szétrobbanjon), és 2 órán keresztül sütöttem, majd kivettem és még 10-15 percig hagytam pihenni, csak utána szeleteltem fel. A pecsenyelét átszűrve, kis tálban kínáltam mellé.
Mintha csak összebeszéltünk volna,nálunk is ez volt az ebéd,a tiéd is nagyon guszta:))
VálaszTörlésBár nekem a főételek bejegyzésére már nincs időm,hátra szorul a torták-sütik mögé. Pedig szinte mindennap főzök!
Mikor érem már meg, hogy engem is ilyen finom ebéddel várnak... Jó, most is bármikor, ha belépek egy vendéglőbe, de én ilyen otthoni ízre várnék... Nagyon guszta!
VálaszTörlésMónika - én nem sütök csak nagyon ritkán, ezért nekem a napi menű a fő témám:)
VálaszTörlésIlléskrisz - köszönöm:). Bár ma megint az állt elő, hogy ember tervez - aztán másképp lesz. A gyerekek kb. 1 órányira itthonról megálltak enni, mert már nagyon éhesek voltak, utána Legkisebbikem egyenesen hazavitte Barátnőjét, mert Őt is nagyon várták már otthon. Aztán azt mondták, nem bírnak enni, ne készítsem el a frissensüleket. Így élménybeszámolóval telt az este, amikor megéheztek, akkor töltött húsos zsemlét ettek kevés pecsenyelével megöntözve, kis chiliporral megszórva.