Újabb születésnap, most ünnepi vacsorával

09.24.

Ma Legnagyobbikomnak van a születésnapja, Isten éltesse sokáig!! Ebből az alkalomból most ünnepi vacsora készült. Igyekeztem ma is finom ételeket készíteni. Az egyik, amit már régóta meg szerettünk volna kóstolni a sült őzgerinc volt, ami egy régebben kapott fagyasztott őzgerinc filéből készült, a másik pedig, amit mindenki szeret, és hasonlót már többször készítettem, csak nem tudtam, hogy Alföldi csípős tekercs művésznévre hallgat. Ez töltött rántott karaj, illetve  tarja volt (utóbbi végső kétségbeesésemben, de bővebben majd holnap, mert most hulla fáradt vagyok). Ezekhez köretnek törtkrumplit készítettem margarinnal, tejföllel és tejjel kikeverve, nem volt olyan szépen összetörve, mint Középsőm szokta, de már alig maradt erőm a vacsora befejezésére.

A hiba nem az Önök készülékében van, tényleg homályosak a képek, valószínű a fáziskép készítés közben lett maszatos a fényképezőgép lencséje.

09.25.

A sült őzgerinc hozzávalói: kb. 1 kg őzgerinc filé, olaj, só, bors, friss rozmaring, 1 nagy csiperke gomba

A neten sok őzgerinces receptet olvastam át, aztán a saját elképzelésem szerint készítettem el a fogást. A húst előző este kivettem a mélyhűtőből, és szobahőmérsékleten hagytam felengedni. Reggel megmostam, a hártyát lefejtettem róla, és olajjal jól bekenve hűtőbe raktam délutánig. Az ételkészítés előtt kb. 1,5 órával kivettem az olajból a húsokat, egy fűszerdarálóba durva tengeri só, négyszínű bors és néhány összevágott friss rozmaringlevél keverékét raktam, ezt a keveréket daráltam az olajos húsokra. Sütőfóliából zacskót készítettem, a befűszerezett húsokat beleraktam, a tetejére az ugyancsak befűszerezett gombaszeleteket, még kevés szemes 4 színű borsot és összevágott rozmvaringot szórtam rá, a zacskó két végét többször visszahajtva tűzőgéppel lezártam, és hagytam szobahőmérsékletűre melegedni a húst. 

A sütőt 225 fokra melegítettem és a forró sütőben (légkeverésen) 40-45 percig sütöttem az őzgerincet. Utána hagytam pihenni kb. 10 percig, csak azután nyitottam ki a sütőzacskót. A húsból annyit, amit frissen elfogyasztunk felszeleteltem, az alatta lévő szafttal meglocsoltam, aki kért, még locsolhatott rá szaftot a tányérján is. Áfonyalekvárunk nem volt otthon, csak meggylekvár, azzal is isteni finom volt. 

Az Alföldi csípős (eredeti recept ITT)tekercs hozzávalói: 1 csomag szeletelt karaj (40 dkg/6 szelet), 1 csomag szeletelt tarja (40 dkg/5 szelet), só, liszt, pici sóval elhabart tojás, zsemlemorzsa, olaj a sütéshez.

A töltelékhez: 15 dkg szeletelt bacon vékony csíkokra vágva (füstölt szalonna helyett), 1 lila és 1 vöröshagyma felaprózva, 2 hegyes erős paprika szintén felaprítva, 20 dkg puha lángolt kolbász kettévágva és szeletelve, 2 evőkanál rétes liszt - fele is elég

(Ami nagyon feldühített. - Eredetileg 2 csomag karajból akartam csinálni ezt az ételt, el is küldtem Legkisebbikemet a Lidl-be. Felhívott, hogy összesen 3 csomag van, ebből kettő "szavideje" okt. 3-án jár le, egy pedig szept. 29-én. Mondtam, oké, akkor hozza el mindhármat, biztos, ami biztos. Itthon kiderült, hogy az egyik  nem karaj volt, hanem tarja, de az is, hogy az egyik csomag karaj, ami elvileg 29-én járt volna le, büdös volt, és sokkal szürkébb is, mint a másik. Így kénytelen voltam a tarját használni helyette, de végül az sem okozott csalódást, csak kicsit kisebb hőfokon, és hosszabb ideig sütöttem, és így az is megpuhult rendesen.)

A töltelék készítésével kezdtem. Először megpirítottam a bacont (de nem szedtem ki a zsiradékból), ráraktam a felaprított hagymákat, erőspaprikát, végül a kolbászt is, sütöttem 1-2 percig, aztán megszórtam liszttel - de mert pontos lisztmennyiséget nem írtak a receptben, amiből "puskáztam", én saját kútfőből 2 kanállal raktam rá, legközelebb felét rakom - és 5 percig pirítottam, majd hagytam kihűlni. Az eredeti receptben őrölt borsot, szerecsendiót, meg őrölt köményt is írtak még a töltelékbe, én nem tartottam szükségesnek, mert a kolbász, a bacon, meg a zöldségek elég ízessé tették.

A hússzeleteket sóztam, vékonyra klopfoltam. A tölteléket hosszában tettem a karajszeletekre, és hústűvel összetűztem a széleket. A tarjának egyik felére tettem tölteléket, a másik felét ráhajtottam, úgy tűztem össze 2 hústűvel. Utána már csak a panírozás volt hátra és a sütés. A karajszeleteket sem gyors tűznél sütöttem (villanytűzhelyen először  9/7, majd 8-as fokozaton), de a tarjánál visszavettem a tűzhelyet 6-osra, és lassan sütöttem szép aranybarnára, végül törlőpapírra szedtem, hogy a felesleges olaj leitatódjék róla.