2020. március 30., hétfő

Ha krumpli van itthon...

éhen már nem halunk. Mindig ezt mondtam a gyerekeknek. És úgy tűnik nem süket füleknek beszéltem, mert bár volt itthon vagy 15 kiló krumplink, Legkisebbikem ma nagy boldogan haza állított egy 10 kilós zsák apró szemű krumplival, mondván, hogy olyan régen szemezett az ilyen apró krumplival, mert abból biztos isteni sültkrumplit lehet csinálni. Vacsorára ki is próbáltuk, és tényleg isteni lett a hámozott, hosszában ketté vágott, fűszeres-olajos "masszírozáson" átesett, 200 fokon és légkeverésen megsütött krumpli. Holnap megújrázzuk egy kis hússal kiegészítve, bár nekem ma sem hiányzott a hús.

fűszeres tepsis apró krumpli
Amióta kitört a járvány Legkisebbikem megy el hetente 1*-2* bevásárolni. Szerencsére jó ideje mindig jött velem (Ő vezet, én nem tudok), így lista alapján nagyon ügyesen be tud vásárolni nemcsak nekünk, hanem Szüleimnek is. Mióta a kórházból haza jöttem még nem voltam vásárolni, eleinte hárman együtt  családilag mentek, csak mióta kitört a járvány, azóta  jár  egyedül. 
És azóta a beosztásra, és maradékok felhasználására  még nagyobb hangsúlyt fektetünk.
Múltkor pl. egyik nap volt 20 db csirke felsőcomb csontból sok zöldséggel főtt leves, aminek maradékából másnap isteni tárkonyos-tejfölös-citromos csirkekrémlevest készítettem pirított kenyér kockákkal.  (A felsőcomb filéket különféle ételekhez használtam fel, brassóihoz, borsos tokányhoz, sültnek, rántani, stb. De a combok bőrét se dobtam ki, kisütöttem, lett egy nagy adag csirketepertő, meg egy üveg csirkezsír, ami olyan, mint a kacsazsír.)
A tejfölös krumplilevest (ami után kakaós és lekváros kelt palacsinta volt egyik nap) ugyancsak átalakítottam, másnap burgonyakrémleves lett (ami után sajtszószos pörcös tészta volt a második fogás). Egy vasárnapi ebéd megmaradt krumplipüréjéből kétféle étel is készült, először krumplis, krumplis-sajtos, ill. krumplis-kolbászos-sajtos pogácsa,


másnap meg krumplis tészta.

Pizza rendelés helyett magyar pizzát, "töki pompost" sütöttem, a gyerekek azt mondták jobb volt, mint a pizza. Pedig igazán "minimál" volt, tejfölös krémsajttal megkenve, rajta kevés hagyma és reszelt sajt, ezeken kívül az egyik tésztán kevés füstölt szalonna és sonka, a másikon pár karika felezett füstölt kolbász kapott még szerepet, mégis mindkét tepsivel elfogyott, sőt, ha több lett volna az is elfogyott volna.

Az utolsó szeletek
De olyan is volt, hogy ebédre csak héjában főtt krumpli készült, mellé főtt tojás, és az egészet felmelegített paprikás-sós olajjal locsoltuk meg, az is nagyon finom volt. Ami délben megmaradt krumpli, azt este tisztítva, felszeletelve olajban ropogósra sütöttem, úgy is finom volt. (Gyerekkoromban kedvenc vacsoránk volt a héjában főtt krumpli, Szüleim "kubikos szármának" hívták, akkor mi forró paprikás-sós olajba mártogattuk, úgy ettük).


Megemlíteném még az egyik nap reggelire készült sajtkrémes-tejfölös-sonkás-sajtos leveles "táskákat", illetve Bogikának készült leveles kakaós tekercseket. Mindkét leveles tésztából készült finomság nagyon ízlett a családnak!



Persze sok más is készült nálunk, csak a fényképezésről szoktam le teljesen ezért most leginkább azokat említettem meg, amikről fotó is készült, illetve nagyon emlékezetes maradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése