Madártej ízű torta Szüleim 61. házassági évfordulójára

 

A kép 2013. szept. 1-én készült az ünnepi ebéd után

Kalandosan indult Szüleim közös élete 1959. szeptember 1-én, ugyanis Apukám megszöktette Anyukámat. Templomban gyorsan megesküdtek, csak kettesben, egyikük családja sem volt ott. Az egyik tanújuk a harangozó, a másik meg egy járókelő volt. Az esküvő után rögtön Apukám Szüleinek kis földjére mentek dolgozni. Az "ünnepi vacsorát" későbbi Nagymamám főzte, juhtúrós galuska volt. (Azóta is hagyomány Náluk, hogy ezen a napon Anyukám juhtúrós galuskát főz ebédre. Ma is így történt.)  Apukám sokgyerekes szegény családba született, heten voltak testvérek, mégis "sok jó kis helyen elfér" alapon Anyukám is oda került egy rövid időre. A rokonság nem sok időt jósolt a házasságuknak, azt mondták, hogy "Még egy kiló sót se fognak együtt megenni", amire alaposan rácáfoltak, hisz ma a 61. házassági évfordulójukon köszönthettük Őket. Az egészségük sajnos már megromlott, de az egymás iránt érzett szeretetük töretlen.  

Isten éltesse Drága Szüleimet még sokáig együtt, 

jobb egészségben, szeretetben, boldogságban! 

Kívánom, hogy minél később kelljen megtapasztalniuk azt a fájdalmat, amit én sajnos már átéltem Párom elvesztésekor.

Az esti köszöntésre madártej ízű tortát sütöttem, mert a vaníliás ízvilágot szeretik legjobban.

Szokásos módon piskótát sütöttem. 

A krémhez 9 dl tej, 10 evőkanál cukor, 2 evőkanál vaníliás cukor, 2 csomag vaníliás pudingpor felhasználásával vaníliás pudingot főztem a zacskón szereplő utasítás alapján. Kihűlés után botmixerrel simára mixeltem, ettől kicsit meglágyult a puding. Ebbe a lágy pudingba gépi habverővel kevertem 25 dkg puha margarint. 

A piskótát négybe vágtam, betöltöttem a krémmel, és kívül is körbekentem vele. Indulás előtt 4 dl tejszínt keményre vertem 2 csomag vaníliás cukorral, ezzel díszítettem meg a tortát. 

Tényleg olyan volt a vaníliás krémmel meg a tejszínhabbal, mint a madártej. Mindenkinek nagyon ízlett, aki megkóstolta.