Sütőben sült csuka - újabb próbálkozás

Legnagyobbikom ma szabadnapos volt, és bár nagyon csúnyára változott az idő, elment csukázni. A havas rossz idő ellenére szép zsákmánnyal tért haza. Akkora csukát hozott, hogy öröm volt nézni. Egészben nem fényképeztem le (vajon miért nem?), csak filézés után a két filéje keresztben végigérte a nagy tepsit. Most így, a gerincéről leválasztva fűszereztem be és sütöttem meg, hogy jobban átjárhassák a fűszerek. De ennek a módszernek is megvan a hátránya, a bőr összerántotta a csuka húsát. A sütés végére hosszra összement, és mintha kiszélesedett volna. Ez persze semmit nem rontott az ízén. A legutóbbi csukasütésnél kikevert fokhagymás-borsos-chilis fűszerrel szórtam be, és margarin darabkákat tettem rá. Nem néztem az időt, hogy mennyi ideig sült, de igyekeztem nem túlsütni. 

Az biztos, hogy nagyon finomra sikerült, az üres tányér rá a bizonyíték.  És mutatóba néhány hatalmas Y szálka. Ezért jó az egészben - irdalás nélküli - sütés, mert így könnyű megtalálni őket :)

De nemcsak a filéket sütöttem meg, hanem egy másik tepsiben a befűszerezett gerincet és a hatalmas fejet is. Legnagyobbikom és én is szeretjük azokat a finom húsokat, amik ott még megtalálhatók. Végül csak a pucér csontok és a csuka szemei kerülnek kidobásra. Ez azt hiszem igazán gazdaságos felhasználás:).