az utolsó bejegyzésem óta, csakúgy repülnek a napok és hetek. Közben mindennap főzök, sőt, az Öcsém szülinapjára még tortát is sütöttem, csak az írás maradt el, aminek az is oka, hogy csupa régi jól bevált étel készült. Pörköltek (csirke és marha), húslevesek (többnyire csirkéből), sültcsirke, sült tarja, hurka-kolbász tepsis krumpli. Rántottak (csirkemell, karaj, süllő) köretekkel, francia salátával, krumplifőzelék fasírttal, ilyesmik. Semmi újdonság. Legnagyobbikom újabban rákattant a smack levesre, képes akkor is azt enni, ha húsleves, vagy csülkös bableves van. Ki érti ezt??? De olyan is előfordult, hogy kifogytam az ötletből, akkor sütöttünk krumplit, és Bogikám javaslatára rántottát sütöttünk mellé. Vagy pörcös-tejfölös-sajtos tésztát dobtam össze.
Persze ebben a kiszámíthatatlan időjárásban jól meg is fáztunk. Először a fiúk, Legkisebbikem és Legnagyobbikom, aztán a lányok, Bogikám meg Anyukája. Én sokáig tartottam magam, aztán csak beleestem én is, így még nem tudtuk megköszönteni Párom Édesanyját 85. szülinapján, csak telefonon meg képeslappal, de ha mind meggyógyulunk azonnal utazunk drága Mamához.
Mostanában szeretek régi bejegyzéseket olvasni, tényleg olyan, mintha naplót olvasnék az életünkről, a régi szép időkről, amikor még Apuci is velünk volt. Mindig sokat beszélünk Róla, most a halottak napjához közeledve még inkább. Örülök, hogy itt van velünk, nem akartam megválni Tőle a halálakor sem, így örökké közel van hozzánk.
Kicsit csapongó lett ez az írás, de nézzék el nekem, talán a fejfájás, vagy egyszerűen csak a kavargó gondolatok. Ki tudja. Pár év múlva ez is egy érdekes emlék lesz talán...
Ezen a linken 2011. októberi bejegyzések olvashatók
A Facebookon ezt osztottam meg legutóbb.
És 2011. november hónapja is érdekes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése