Fonott kalács

Olyan régen szeretnék igazi foszlós fonott kalácsot sütni. Ha minden igaz,  a receptjét meg is találtam a  Max konyhája című blogon. A megjegyzésekben szereplő segítségeket használva állítottam össze a tésztát (pl. 1 evőkanál olaj, 16 dkg rétes liszt, 50 dkg finom liszt). De a mérlegem nem mért ki 15 gramm sót, 15 gramm vaníliás cukrot, 11 gramm élesztőt. helyettük egy csapott fehér kanál sót (nem tudom ez hány gramm volt), 2 csomag vaníliás cukrot (20 gr), 2 csomag szárított élesztőt (14 gr) használtam. Ahogy elkezdtem összeállítani a tésztát, túl keménynek éreztem, ezért apránként 7 evőkanál tejet raktam hozzá. Aztán észrevettem, hogy a tészta lerakódott a dagasztótálban, ezért 2,5 evőkanál finom liszttel korrigáltam. Akkor meg túl keménynek tűnt, ezért 3 evőkanál olajat adtam hozzá. Végül csak összeállt. A dagasztó tálban kelesztettem 1 órán át, ekkor duplájára nőtt a tészta. Akkor 6 felé osztottam és az instrukciók alapján megfontam, de az enyém nem lett olyan szép (még mindig nem tudok fonni, biztos, mert nincs lányom :)!!)

Megint kelt fél órát a tepsiben, akkor szépen növekedett, ilyen lett:

Még vártam kicsit, míg a tűzhely elvileg maximumra melegszik ami nálam 250 fok, de ezt túl soknak találtam ezért csak 225-re állítottam és légkeverésre és beraktam a tésztát.  Elvileg 15 percig kellett volna így sütni, de nekem 5 perc után már nagyon barnult, ezért visszavettem 200 fokra.  De ezen is csak 10 percig hagytam, mert tovább folytatódott a barnulás. Levettem 170 fokra, beállítottam újabb 15 percre, de 5 perc után 160-ra mérsékeltem a hőt, újabb 5 perc után 150-re, mert attól féltem, elég a kalácsom. A 30 perc elteltével kivettem, mert attól féltem végképp megég, vagy teljesen kiszárad.

Hűlni hagytam, de alig bírtuk kivárni, hogy ehessünk belőle. Házi sárgabarack lekvárral, tejeskávéval isteni vacsora lett belőle :)