2014. augusztus 24., vasárnap

Elmentek az Unokák ;(


Gyorsan eltelt ez a hónap, drága kis Unokáim már el is mentek. Még nem Angliába, pár napot még Menyem Tesójáéknál töltenek, és csak pénteken repülnek "haza".  Féltem az elválástól, ilyenkor majd a szívem szakad meg,  mert tudom, hogy soká találkozunk személyesen. A kis Drágák megígérték, hogy fel fognak hívni Skype-on remélem nem felejtik el az ígéretüket, bár elfoglaltak lesznek, mert másodikától Tomikámnak kezdődik az iskola, és Ádámka is megkezdi az ovit.
Úgy érzem jól telt ez az egy hónap. Sokat játszottunk, voltunk Vadasparkban, sétahajózni a Tiszán, Tropikáriumban és Dínó kiállításon is. Hoztam néhány képet mutatóba a kis Drágáimról.
Volt jó néhány strandolós délután, és játszótér is.

 



Persze nem maradhatott el a fagyizás sem, Ádámka kedvence a csoki fagyi volt, Tomikáé a "valiniás"- ahogy Ő nevezte :). (Én is főztem vaníliafagyit kétszer is, összesen 18 tojássárgájából, de kicsit kevesebb cukorral, a receptet Max konyhájából vettem, köszönet érte).

Ha éppen nem "külső" program volt és az időjárás engedte, az udvaron játszottunk, amikor esett az eső, akkor idebenn. Mindketten nagyon szerettek rajzolni és színezni, olyan gyönyörű képeket készítettek Anyának, hogy csak na.
Nagy izgalommal várták a tűzijátékot 20-án, és nagyon örültek neki.



Aminek legjobban örülök az az, hogy Tomikám sokféle tésztát megkóstolt, és majdnem mindet szerette is. Kedvence a bakonyis, a lecsós, a kolbászos paradicsommártásos, és a kapros tokányos  tészta volt, de mindet megkóstolta, még a brokkolisat is. Ahogy már írtam, húst nem akart kóstolni, de azért némi fondorlattal került a pocakjába kevés csirkemell és sonka. Kivételes helyzet volt, amikor a Tropikárium után a McDonald's-ban ebédeltünk, ott úgy falta a Happy Meal-es csibefalatkát, hogy csak bámultunk a Tatával. Az egy hónap alatt Tomikám 1,4 kg-ot szedett magára, nem hiába igyekeztem mindenben a kedvére tenni. Ádámkám is hízott egy picit, de Ő alapjáraton is husisabb volt, így Ő csak kb. 40 dkg-ot gyarapodott, azzal együtt, hogy Ő mindenfélét evett, nem olyan válogatósan, mint Tomika. Persze, édességet is kaptak, de kizárólag evés után, vagy 1 Kinder csokit, vagy pár szem gumicukrot, vagy Dörmi macit, ilyesmit. De saját készítésű édesség is volt, nemcsak a vanília fagyi, hanem sütöttünk csokis muffint is, a már bevált recept alapján, kétszer is, először tejszínhabot vertem fel hozzá, másodszor vanília krémpudingot. Aranyosan segítettek a Kicsikéim a muffin kikavarásában, és kiadagolásában is, aztán megint várták, hogy mikor lesz már kész :).
Ádámkának nagyon tetszett a kókuszgolyó, amit megint meggylekvárral készítettem. Tomika meg sem kóstolta, pedig direkt azért csináltam, mert Tomit nagyon izgatta a kókusz.
Néhány tervezett program sajnos elmaradt, mert közbeszólt az időjárás, egy hétvégére a kocsi is lerobbant, így a szilvásváradi kirándulás is átcsúszott a jövő év programjai közé.
Már most nagyon várom, hogy újra itt lehessenek a kis Drágáim.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lehetett nektek most hogy jó sokáig itt voltak az unokák!Gondolom kicsit fáradtabbak vagytok mint általában de ez olyan kellemes fáradtság amit pár nap alatt kilehet pihenni. Aranyos nagyfiúk lettek , szinte hihetetlen hogy már Tomika iskolába megy. Nagyon jól érezhették magukat unokáid kényeztetted őket kedvedre, és még kicsit híztak is . A szülőknek már biztos hiányoznak a gyerekek bár kicsit most ők is pihenhettek !

    VálaszTörlés
  2. Nagyon élveztük az együtt töltött időt, és most nagyon szomorúak vagyunk, hogy vége. Tudjuk, hogy hiányzott már a kis Drágáimnak Anya, a vége felé már nagyon számolták, hogy hányat kell még aludni, hogy jöjjön értük, főleg Tomika. Tata és Legkisebbikem vitték el Őket, mesélték, hogy mikor indultak haza, Ádámka is ment a kocsihoz, hogy beszáll, és jön vissza hozzánk. És nagyon csodálkozott, hogy Ő miért nem jöhet :). Ebből is gondolom, hogy Ők is jól érezték magukat. Mi igyekeztünk mindent megtenni, hogy tényleg úgy legyen.

    VálaszTörlés