Az utóbbi időben nem sok minden történt a konyhámban. Jóformán semmi.
Néhány napig Középsőm főzött ránk, miután hazarepült Angliából az Apja
búcsúztatására, mert Párom elvesztése elvette minden erőmet, és főzés
iránti érdeklődésemet. Azóta is csupán háromszor-négyszer főztem. Az
egyik alkalom volt, amikor a búcsúztatás napjára ebédet készítettünk a
családnak a Lányokkal (fiaim barátnőivel). De Legkisebbikem valamelyik
nap - amikor Apáról beszélgettünk, és arról, hogy milyen jó volt Neki
főzni, Vele együtt enni, mert imádta a főztömet - megjegyezte, hogy Ő
is pont úgy szereti a főztömet és pont úgy szeret enni, mint Apa
szeretett, az Ő kedvéért is főzhetnék.
Be kell látnom, hogy nem ehetünk ezentúl mindig hideget, meg rendelt
pizzát - ami azért néha jól jön - pl. a költözködés "hórukkjában".
Így tegnap főztem. Ötlet és más alapanyag híján egy kis tésztát, amihez a
mártás az itthon található csípős szalámival és kissé már
megereszkedett zöldségekkel készült.
Evés előtt elővettem a fényképezőgépet is, és újra megörökítettem a
tányérom tartalmát, mint néhány hete, amikor még együtt voltunk...
A mártáshoz ezeket használtam:
1 teáskanál kókuszzsír, 1 kis fej felaprított hagyma, 3 gerezd
felaprított fokhagyma (a csírája nélkül), 1 piros húsú paprika, 2 hegyes
csípős paprika magház felöli része, 2 tojásparadicsom - ezek is apróra
vágva, 12-13 szelet csípős szalámi vékony csíkokra vágva, 2 pohár 100
%-os paradicsomlé, pici só, oregánó, bazsalikom, pár csepp folyékony
édesítőszer.
Az összevágott zöldségeket a kókuszzsíron egyszerre dinsztelni kezdtem.
Amikor összeestek kicsit hozzáraktam a csípős szalámit és tovább
pirítottam, majd felöntöttem paradicsomlével, fűszereztem, forrás után
pár percig főztem, míg szép sűrű mártást kaptam.
Zepter módszerrel megfőzött tagliatellével tálaltam. A tetejére durvára
reszelt sajtot tettünk. Egyszerű, gyors és mégis finom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése