Ötlet - és az Unokák

Most csak egy ötletet hoztam, ami tegnap jutott eszembe. A reggeli unalmas pirítóst tehetjük változatosabbá, ha fűszerezzük kicsit. Nemcsak só, vagy piros arany jöhet számításba, hanem szárított fűszerek is. Például olasz zöldfűszerkeverék + fokhagyma granulátum + chilipor. Én ezekből próbáltam ki az első kettőt, és nagyon finom lett az olaszos ízhatású sonkás pirítósunk. 

Először megkentem a pirítóst Flóra margarinnal, picit megsóztam, tekertem rá pici olasz fűszerkeveréket, pici fokhagyma granulátummal is megszórtam (a chiliport most végül kihagytam, mert volt friss hegyes erős paprikám, inkább a téli hónapokban jöhet jól a chili, amikor nincs friss paprika), vékonyra szelt paradicsom, majd a hegyes erős paprika karikák következtek, rá a sonka. Apának sajtot is tettem rá, nekem így is elég volt, és nagyon ízlett mindkettőnknek. Így elkészítve a pirítóst a paradicsom sem landolt a tányéron vagy a terítőn, ami külön tetszett Apának :).  

Más. Tegnapelőtt skype-oltunk az Unokákkal, tüneményesek voltak. Végre megtaláltam a skype-on a rögzítés lehetőségét, így néhány képet tudtam róluk készíteni, ezeket szeretném megmutatni. 

Annyira jó, hogy ilyen távolságból is tudunk kapcsolatot tartani, így minket is ismerhetnek, nemcsak a velük együtt élő családtagokat. Elsősorban Ádámkára gondolok, mert Ő még nagyon keveset találkozott velünk igaziból. Mi egyszer voltunk kint úgy emlékszem 10 napra, amikor még csak 3 hónapos volt, Ők meg még csak kétszer 1 hétre voltak itthon közösen, mióta Ádámka megszületett. (Tata és Legkisebbikem (aki a keresztapja is) többször találkoztak Vele, amikor Tomikáért mentek, vagy hazavitték, sajna én kimaradtam a jóból.) De pici kora óta látja, hogy Tomika milyen lelkesedéssel beszélget velünk, így Ő is nagy mosolyokkal, vagy édes babanevetéssel köszönt minket minden alkalommal, sőt mostmár Ádámka is nagyon szépen beszélget, mondja, hogy "szia mama", és hívja a Tatát is, ha nincs a képernyő előtt, kiabál, hogy "deje Tata!!", elköszönéskor meg küldi a puszikat két kézzel a kis Drágám. Beszélgetés közben megmutatják a játékaikat, Tomika elmeséli, hogy mi volt az oviban - ami tulajdonképpen iskola előkészítő -, van, hogy "együtt vacsorázunk", de olyan is, hogy rajzolnak, festenek, vagy gyurmáznak skype-olás közben, de olyan is, hogy a kanapé párnáját a földre pakolják, bukfenceznek, vagy futkosnak - egy biztos, mi örülünk minden másodpercnek, amikor láthatjuk Őket.
Tomika a legutóbbi búcsúzáskor megígérte, hogy jövő nyáron mindketten jönnek hozzánk, sőt Menyem is azt mondta, hogy ha Ádámka már nem lesz pelenkás Őt is elengedi. Mi pedig már nagyon várjuk a jövő nyarat :)!!