Csokipuding muffin

Hol is kezdjem... A lehető legfinomabb csokitortát szeretném megsütni kis Unokáimnak, ezért kísérletezésbe kezdtem. Tegnap vettem egy csomag (3 tasak) étcsokis pudingport, - amit eredetileg csak  a krémbe szántam. Aztán az este gondolkodtam, és kifundáltam, hogy a piskótába is teszek pudingport a liszt mellé. Ma a gondolatot tett követte, aminek első látásra  nem lett olyan jó vége, mint szerettem volna. Ugyanis nemcsak a legfinomabb tortát akartam kikísérletezni, de azt is ki akartam próbálni, hogy MixSy-vel fel lehet-e verni a piskótához a tojást kemény habbá - ezt ugyanis még soha nem próbáltam (eddig nem volt bizalmam hozzá), pedig már szinte évtizede használom a fent említett eszközt, ami pürésítésre, krémlevesekhez, krumplipüréhez, habarás vagy körözött simára keveréséhez isteni. Persze lehet, hogy csak én vagyok béna, de nekem ma nem sikerült kemény habot verni a tojás fehérjéből, de a sárgája se úgy habosodott, ahogy gépi habverővel szokott. Azért nem estem kétségbe, folytattam a kutyulást, aztán a folyékony "tésztát" muffin formába öntöttem. Úgy voltam vele, ha nem lesz jó, sütés után is ráérek kidobni. Ha meg jó lesz megesszük :)!! 

Hozzávalók:

5 db M-es tojás, 5 evőkanál kristálycukor (2 a fehérjébe, 3 a sárgájába), 5 evőkanál forró víz (1 a fehérjébe, 4 a sárgájába), 1 csomag étcsokis pudingpor (ez 3 evőkanál volt), 2 evőkanál rétes liszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 evőkanál olaj. 

A tojásokat szétválasztottam, egyik tálba a fehérje, másikba a sárgája. A fehérjébe 2 evőkanál cukrot tettem, a sárgájába 3 evőkanállal. Aztán elkezdtem a fehérjét a MixSy-vel kemény habbá verni. Először bíztam benne, hogy sikerülni fog, de végül egy bizonyos pont után már nem akart keményebb lenni. Szép fehér és fényes volt, de kemény nem. Elővettem a MixSy füzetét, és ott olvastam, hogy forró vizet kell hozzá tenni. Hát tettem 1 evőkanállal. Tovább vertem, de nem keményedett. Akkor nekifogtam a sárgáját is felverni, de az se olyan lett, mint szokott, hát abba tettem 4 evőkanál forró vizet, vertem tovább, nem sok sikerrel. Akkor elővettem a jól bevált gépi habverőmet, azzal is kísérletet tettem, de nem változott a massza halmazállapota. Gondoltam magamban egy csúnyát, aztán a cukros sárgájához kevertem a pudingport, 2 evőkanál lisztet, teáskanál sütőport (gépi habverő lassú fokozatával), majd belezúdítottam a még szinte folyékony fehérjét. Azt már kanállal kevertem bele. Végül még egy evőkanál olajat is belekevertem. Előszedtem a muffin formát, kibéleltem, és beletöltögettem a 12 kapszliba a folyékony masszát. Irány a 180 fokra előmelegített sütő. Kb. 20 perc múlva tűpróbát csináltam, már nem ragadt a hústűre a massza, hát kivettem. Vártam, hogy hűljön, aztán egyet kióvatoskodtam a formából. Lebontottam róla a papírt - simán lejött, mint a muffinról szokott. Óvatosan kettévágtam, szép volt a belseje. Megkóstoltam, finom volt. Aztán előszedtem a narancs lekvárt, megkentem vele, és isteni volt :).  Így nem a kukában landolt, hanem a pocakunkban. 

A kísérlet pedig folytatódik - még ha nem is ma - mert mára ennyi elég volt.