2015. december 26., szombat

2015 szomorú karácsonya

Hát ez is elmúlt nagyon csendesen, minden cécó nélkül, szomorkásan. Pont úgy, ahogy gondoltam. Az idén nem díszítettünk karácsonyfát és megbeszéltük, hogy az ajándékozás is elmarad.
A Szentestét hármasban töltöttük Legisebbikemmel és Barátnőjével. Délután hosszan Skype-oltunk a Kicsikkel, aminek nagyon örültem. Karácsony első és második napjának ebédjét Legkisebbikemmel kettesben fogyasztottuk el, este csatlakozott hozzánk Barátnője. Legnagyobbikomék nem jöttek át :( .
Nagyon hiányzott Apa. Tavaly még együtt ünnepeltünk Szüleinkkel, Gyerekeinkkel, meg Párjaikkal, nagy boldogságban, de ez a karácsony már nem volt boldog, és attól tartok olyan már soha nem is lesz. 
24-én megfőztem a nagy fazék halászlevet a hét végén megtisztítva, kifilézve elrakott pontyból, aztán délután vittünk belőle Anyukáméknak, Öcséméknek és Legnagyobbikoméknak. Mi is azt vacsoráztunk, második fogásnak pangasius filét készítettem H.F.W. receptje alapján, sültkrumplival, majonézzel. 
Karácsony első napján az ebéd első fogása tárkonyos csirkeraguleves lett (most csigatésztával), második fogásnak Legkisebbikem kedvére sajttal-sonkával göngyölt bőrös csirkemellet, a magam kedvére natúr bőrös csirkemellet sütöttem, mindkettőt külön-külön kevés margarinnal megkenve, szorosan sütőpapírba csavarva, 200 fokon és légkeverésen kb. 20-25 percig, aztán levágtam róluk a papírt és a bőrt szép pirosra pirítottam. Készült még tepsiben sült csibemájas töltelék is, ami az én egyik kedvencem, már régóta rá voltam éhezve. A köret margarinos tört krumpli volt. 
Ugyancsak első nap főztem meg szokásos módon a húsgombócos-apróhúsos káposztát is fél kiló darált húsból, kb. 1 kg sertés lapockából és 1,5 kg savanyú káposztából. 
Öcsémék voltak nálunk látogatóban, hoztak Párja által készített kolozsvári töltött káposztát, aminek isteni ízt adott a  kolozsvári szalonna és a füstölt kolbász.

Ma, karácsony második napján már nem kellett főzni, mindenből maradt annyi, hogy még holnap is lesz mit enni.   

Az idén 3 féle csemegét készítettem karácsonyra. A kókuszgolyó mellett fekete erdő muffint Gizi receptje alapján (köszönet érte)

és almás-banános gyümölcskenyeret régi Planétás receptem alapján, most befőtt, vagy cukrozott gyümölcs helyett egy banánt karikáztam bele, így is finom lett.


Ezek mellett Anyukám sütött még a családnak mákos és diós bejglit, és "részeges Jeromos"t, meg füstölt sajtos sós rudat is, úgyhogy sütivel  el voltunk halmozva.

Holnap János nap lesz, Apa névnapja. Egy újabb szomorú nap.

6 megjegyzés:

  1. María, nem is tudom, így utólag mit kívánjak. Talán mégiscsak a vigasztalás a legaktuálisabb.
    Azért vigyázz magadra, nem jó ez a sok szomorkodás. Valahogy muszáj lenne elengedni őt, és megtalálni a továbbiakban is azt, ami örömöt szerez akár neked, akár másoknak. (Nem okoskodás akar lenni, pláne nem olyantól, aki nem élte át azt a szörnyűséget, amit te, szóval tudatában vagyok annak, hogy mit írtam, de úgy érzem, hogy legalább így, az éteren keresztül muszáj valahogy lelket önteni beléd, és bátorítani téged a folytatásra. :) )

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Edith a biztatást. Hidd el próbálkozom, de egyelőre ennyi telik tőlem. Olyan szép volt az együtt töltött 40 év, nehéz megszoknom, hogy már nincs velem életem SZERELME, aki olyan szeretettel és gondoskodással vett körül nap, mint nap, amire szerintem csak kevés férfi képes.
    A szerelmet amit Tőle kaptam nem pótolhatja sem a gyerekek, sem az unokák szeretete. Hiányzik!! Rettenetesen hiányzik!! :'(

    VálaszTörlés
  3. Kedves María!
    Megértem, hogy szomorú volt nálatok ez a karácsony. Még nagyon friss az "élmény", természetes, hogy most még az elmúlt boldog karácsonyok emléke játszotta a főszerepet, amikor még a családfő is az asztalnál ült. Ez a kép veletek lesz minden jövőbeni karácsonykor, húsvétkor és egyéb családi összejövetelen...
    Ezután már mindig fog hiányozni, de idővel a felette érzett szomorúság majd átlényegül. Előtérbe fognak kerülni az olyan kedves emlékek, amikor mókázott, tréfálkozott, dícsért...és már mosolyogva tudjátok felidézni egy-egy kedves megnyilvánulását, örülve annak, hogy mennyi szép, boldog közös emléketek volt.
    Kívánom, hogy így legyen! Szeretettel üdvözöllek! Marisz

    VálaszTörlés
  4. María, elhiszem, hogy Őt, és azt, amit Ő jelentett neked, senki és semmi nem pótolhatja. Megvallom őszintén, ritka is az ilyen szerelem, mint a tiétek, és abszolút csodállak érte mindkettőtöket. És tudod, akit így szerettek és szeretnek, az sosem fog meghalni. Az mindig ott lesz veled, melletted, körülötted. :)

    Szeretném, ha mi is ilyenek lennénk. :) Még csak 13 év van mögöttünk, házasságban. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívánom, hogy úgy legyen!
      Nem kell hozzá más, csak sok-sok odafigyelés, minden napra jusson több ölelés, szívből mondott "szeretlek", fogni egymás kezét és összebújni, amikor csak lehet, - nálunk így nem múlt el a szerelem.

      Törlés