Játék - nemcsak Gasztrobloggereknek!

Éva, a Takarékos konyha című blog írója játékra hívott, aminek nagyon örülök,  szívesen játszom, és köszönöm a meghívást.

Gyermekkorom kedvenc ételei  - játék

Gyűjtsük össze gyermekkorunk kedves ételeit, sütijeit blogunkon! Bizonyára mindenkinek vannak kedvencei, melyekhez akár kedves történetek is fűződnek. Emellett persze akadnak olyan ételek is, amiket valamiért nagyon nem kedveltünk. A számot tekintve nincs szabály, mindenki annyi ételt sorol fel, amennyihez kedve van. Így jobban megismerhetjük egymás ízvilágát és egy kicsit nosztalgiázhatunk is. 

Egy bloggernek 5 másikat kell meghívnia a játékra!

A kategóriákat mindenki maga állíthatja fel (főételek, levesek, desszertek stb.), de nem fontos kategóriába szedni.   

Anyukám nagyon egyszerű, mégis finom ételeket főzött. Sose csinált flancos, bonyolult kajákat. Nem ettünk soha bélszínt, vagy egyéb különlegességet, akkoriban még csak nem is hallottunk tengeri herkentyűkről, pizzáról, bolognai spagettiről, hamburgerről, ilyesmikről. De sokáig úgy gondoltam, hogy olyan tiszta, szép és finom  húslevest nem tud senki főzni, amilyet Ő főzött. Gyakran ettünk paprikás krumplit, és egyéb olcsó fogásokat. Apukám a húsiparban dolgozott egy jó ideig, ott megtanulta a kolbász és szalámi készítés csínját-bínját, így általában minden évben készítettek egy jó adag kolbászt és szalámit, amit felfüstöltettek, és így mindig volt kenyérmellé való. Érdekes, annyira nem szerettem akkor sem a húsféléket. Középiskolás koromban szinte minden reggelim 1 szelet margarinos kenyér volt, 1 bögre tejeskávéval. Az valahogy jobban bejött, és azzal elvoltam délután 1-2-ig, amíg haza nem értem. Akkor is ettem valami hideget. Hétköznapokon főzés este volt (ha volt), amikor mindenki hazaért a munkából, a vacsora volt a család fő étkezése. Ha éppen nem volt idő a főzésre (mert akkor is megvolt a nagy kert, és azt is mindig gondozni kellett), akkor ettünk hideget.   Kedvenc ételeimet én két csoportra osztanám hétköznapi és vasárnapi ételekre. 

Hétköznapi ételek közül az alábbiak voltak a kedvenceim - és még ma is azok:

lecsó,

töltött paprika,

káposztás tészta, krumplis tészta,

hajába krumpli szalonnával és hagymával,

borsóleves nokedlivel,

rakott krumpli (ez inkább szombati étel volt)

fokhagymás sült nyúja paprikával, paradicsommal

főtt karajcsont paradicsomszósszal

vesevelő, 

gombóc leves, rántásos galuska

Ünnepi, vasárnapi ételek:

Csirkeleves új zöldségekkel, zsenge zöldborsóval, töltött csirke petrezselymes krumplival, uborka salátával. 

Csontleves, rántott hús, sült apró újkrumplival, uborka salátával

Csirkeleves, rántott csirke, petrezselymes (új)krumplival, salátával

Galamb leves, töltött galamb petrezselymes krumplival, vagy párizsiasan sült galamb, sültkrumplival.

Ezeket olyan finomra főzte Anyukám mindig, hogy az ember leolvadt evés közben a székről :D





Összefoglalva, mindent szerettem, amit Anyukám főzött. Nincs olyan gyerekkori élményem, hogy valamit utáltam volna. Később, mikor már asszony voltam, Anyu egyszer annyira lelkendezett, hogy régen milyen finom volt a forró puliszka jó hideg tejjel ... Úgy felcsigázott, hogy  rászántam magam, elmondása alapján megfőztem a puliszkát. Kanállal, forrón nagyobb galuskákat tettem tányérba és hideg tejjel meglocsoltam, meg is kóstoltam, de a szaga olyan taszító volt, mint mikor Férjem Anyukája a disznóknak készítette a moslékot.  Nem bírtam megenni. Azóta is képtelen vagyok rá. És ugyanezt a szagot éreztem meg, amikor egyszer a spárgával próbálkoztam. Azóta a spárga se teszi be a lábát a konyhámba. 

Amit még nagyon szerettem: Apai Nagymamám tudott nagy nehéz vaslábasban olyan krumplit sütni, hogy jobb volt, mint bármelyik hús. Ugyancsak Ő volt, aki olyan kőtteseket (kelt kalácsokat) sütött, hogy az ember lányának elakadt a szava. Pl. lekváros buktát, amit sütés után konyharuhával bélelt szakajtóba rakott, onnan hordtuk még melegen. De nem fogom elfelejteni gyerekkorom egyik falusi nyaralásának reggelijét sem, olyan ízes volt. Pedig "csak" füstölt szalonna volt, friss kenyérrel, meg a kertből frissen szedett, napsütötte paradicsommal és zöldpaprikával.





Én is játékra hívnék 5 + 1  Bloggert, mert szívesen elolvasnám, mi volt a kedvencük gyermekkorukban.





Mritát

mellissina2-t

Rozát

Trollanyut

Bors and Peppert

és ráadásként Hobbychefet, hátha a játékban részt venne.





Remélem nem utasítják vissza a felkérésem :)