A tegnapi napunk olyan rossz volt, hogy legszívesebben kitörölném az életünkből.
Ami jó volt benne, az a délután Kicsikkel folytatott skype beszélgetés
és a vacsorára készült csirkepörkölt volt, amit újra itthon lévő Középsőm hozott össze elejétől a végéig, a nokedlivel együtt. És ami még nagyon jól esett, mindent el is mosogatott,
még a nokedliszaggatót is, amit én nagyon utálok mosogatni. Apának és
Legkisebbikemnek csak az volt a bánata, hogy elfogyott a nagy tál
nokedli, pedig szerintem ma is szívesen ették volna, ha maradt volna, és
akkor ma is ugrott volna a szétválasztó étrend.(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy - 4,8 kg-nál tartok.)
Középsőm először pörkölt alapot készített kacsazsírral, rengeteg
hagymával, hegyes erős paprikával és paradicsommal, abba pakolta bele a
feldarabolt megtisztított csirkehúsokat. Hagyományos módon főzte a
pörköltet, aminek a végére isteni sűrű szaftja lett. Kevés vörösbort is
öntött bele, (amit én nem szeretek, féltem is, hogy nagyon fog érződni a
pörkölt ízén, de végül nem volt zavaró, finom lett).
A nokedlit három tojásból, készítette liszt, víz, tejföl és só
hozzáadásával, a pontos arányokat nem tudom, mert nem voltam a
konyhában. A tésztát sós-olajos forró vízben főzte ki adagonként, majd
tálra szedte és a pörkölt szaftjával locsolta meg, hogy ne ragadjon
össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése