Ahogy az előző bejegyzésemben már megírtam, tegnap volt a szülinapom.
Ebből az alkalomból csak ünnepi vacsorát készítettem, mert
Legnagyobbikomék csak este tudtak átjönni. Ebédre egyszerű sült virslit
és debrecenit ettünk - reggelire azért még gyümölcsöt - epret ettünk :).
Már tegnapelőtt este megkezdtük az ünneplést, koktéloztunk és
nagyon-nagyon sokat nevettünk. Nem is emlékszem rá, mikor nevettem
ennyit és ilyen jót az elmúlt időkben. Úgy tűnik a szülinapom előtti
napon még nem feszélyez annyira a szülinap gondolata, hiszt nagyon el
tudtam lazulni - bár ebben segítségemre volt néhány pohár koktél is :).
Tegnap este meg ideges voltam, azon aggódtam, hogy mikor jönnek már, -
mert attól féltem minden frissensült megdermed és vacak lesz.
A múltkor a szegedi La Rosa Pizzéria&Étteremből rendeltünk vacsorát,
amikor Legkisebbikem szülinapja és Anyák napja volt egy napon. Akkor
mindenkinek ízlett az onnan rendelt Tanyasi töltött borda, hát
megpróbáltam azt rekonstruálni a tegnapi vacsorán. A gyerekek szerint az
enyém finomabb volt, (- mernének csak mást mondani :D!!), dehát igyekeztem is - megnéztem az étterem honlapján, hogy mi van a töltelékben, aztán saját elgondolásom szerint alakítottam a hozzávalók mennyiségét.
A töltelék hozzávalói: kb. 10-15 dkg füstölt, szeletelt bacon
felcsíkozva, kb. 10 dkg Tóalmási tüzes kolbász lebőrözve, hosszában
négybe vágva és nagyon vékonyra szeletelve, kb. 10-15 dkg füstölt-főtt
lapocka sonka, 1 fej felaprított lila hagyma, pár csepp olaj, 2-3 kisebb
csemege uborka felkockázva, 2 teáskanálnyi mustár.
A felsorolás elején - az olajjal bezárólag - található összetevőket
összepirítottam kicsit. Amikor kihűlt a töltelék, akkor kevertem bele a
csemege uborkát és a mustárt, majd ezzel töltöttem meg a duplán hagyott
karajszeleteket (az első vékony karajszeletet nem vágtam végig, alul
maradt pár miliméter, ami összefogta a második szelet hússal. Csak a
második vékony szelet után vágtam át teljesen a húst). Klopfolásnál
kiterítettem, sóztam, és úgy veregettem szép vékonyra a szeleteket, hogy
egy nagy szelet legyen belőle. Töltés után félbehajtottam, csak a
hosszanti végét tűztem meg hústűvel, a két keskenyebb szélét kicsit
összeütögettem a klopfolóval. Így is gyönyörűen egyben maradt a hús, nem
folyt ki sehol a töltelék. Panírozás és lassú [7/9] fedő alatti sütés
után ki lehetett volna venni a tűt, de hagytam, mindenki magának vegye
ki, így nem sértettem meg a bundát a húsokon. Pár szelet sima rántott
borda és csirkemell is készült, biztos, ami biztos. Köretnek sültkrumpli
és párolt rizs volt, illetve tartármártást vagy csemege uborkát
lehetett még hozzá választani.
Senki nem maradt éhes sem az este, de még ma délben sem. Mert ma mi még
ezt is ebédeltük - a fénykép is ma készült, ebédnél a tartárba apróra
vágott csemege uborkát kevertem.
Tartármártás: kb. 4-5 evőkanálnyi majonéz, ugyanannyi 20 %-os
tejföl, 2-3 evőkanálnyi száraz fehér bor, fél citrom leve, pici só, 1-2
teáskanálnyi mustár.
Ezeket simára kevertem és azonnal tálalhattam, mert minden "alkatrész" hideg volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése