Sűrűn irdalt csuka, patkóra vágott süllő és süllőfilé paprikás lisztben sütve törtkrumplival

Hát végül is paprikás lisztben forgattam meg a süllőfiléket, amiket Legnagyobbikom még néhány napja fogott nagy süllőjéből szeltem ki. Tegnap akasztott hozzá egy másik, kisebb süllőt, és egy csukát, így ma azokat is megsütöttem, szintén paprikás lisztbe forgatva. A nagy süllőt - mint feljebb már írtam - kifiléztem, lebőröztem, a kisebbet néhány helyen bevagdostam, hogy jobban átjárja a só, és patkóra vágtam. A csukát egészen sűrűn, szinte milliméterenként irdaltam, ahogy a You Tube-on, "szabadtűzön-felsőfokon" című sorozatában Felső Barnabás bemutatta a Bethlen csukánál, vagy a csukapörköltnél. (Eddig nem irdaltam be a csukát, mindig egészben fűszereztem be jó alaposan, ételízesítővel, borssal, fokhagymával, chilivel,  aztán a sütőben sütöttem meg, margarinnal, vagy vajjal megkenve. Amikor megsült, a bőrét leszedtük, és a finom csukahúst szinte lapozgatva, a csukahús-lapok közül a szálkákat egyben kiszedve, gond nélkül ettük meg az isteni fűszeres halat.) Felső Barnabás videóját megnézve úgy gondoltam kipróbálom a nagyon sűrű irdalást, és nem csalódtam benne, mert a fűszerek (só, bors, fokhagyma granulátum) is jobban bele tudtak hatolni, és tényleg csak a gerincoszlop és bordacsontok maradtak benne, a többi szálka elsült :) legnagyobb örömömre. És még egy tanácsot megfogadtam, a paprikás liszthez, - amihez finom lisztet, és csípős fűszerpaprikát használtam -  sót is tettem. Egyáltalán nem ártott neki, sőt. A jó alaposan besózott halszeleteket többször is megforgattam a sós-paprikás lisztben, aztán bő, forró olajban sütöttem szép aranybarnára. Vajas törtkrumplival, forrón tálaltam. Férjem nagyon meglepődött, hogy most patkó hal is asztalra került, mondta is, hogy mennyivel egyszerűbb a filézett halat megenni :). Ez arra is jó volt, hogy még jobban értékelje a munkámat, hogy mindig a lehető legjobb ételt igyekszem eléjük tenni.

Sűrűn irdalt csuka, patkóra vágott süllő és süllőfilé paprikás lisztben sütve

törtkrumplival