A hét végén vettem egy csomag (500 gr) fehér spárgát. Apa mikor
meglátta, kikötötte, hogy ilyet az Ő tányérjára nehogy merészeljek
tenni, mert ezt Ő ugyan meg nem eszi. Eltelt a hétvége és végül nem
került a tányérunkra a spárga. Szombaton nem volt először időm, aztán
meg kedvem a főzéshez, vasárnap meg a betervezett gyros és tzatziki
mellett rántott húst követelt drága Párom, hát azok készültek, melléjük
apró újkrumplit sütöttem.
De ma ebédre csak elővettem a spárgát. Elpattintottam és vékonyan
meghámoztam a szárát, aztán akkorákra vágtam, mint a zöldbabot szoktam.
Megtisztítottam és apróra vágtam 5 gerezd új fokhagymát, felaprítottam egy nagy csokor friss petrezselyemzöldet és elkezdtem a "spárgamártás" készítését.
Kevés olajon megdinszteltem a fokhagymát és a spárgát, közben ízesítettem sóval, ételízesítővel, őrölt borssal, és kevés chili porral. Felöntöttem 3-3,5 dl forró vízzel és fedő alatt főztem kb. 10 percig, amíg a durum linguini
is megfőtt (500 gr, szokásos Zepter módszerrel). Akkor botmixerrel
pürésítettem a spárgát, beleraktam a friss petrezselyemzöldet, épp csak
összerottyantottam, aztán belekevertem a kifőtt tésztát.
Apa rákérdezett, hogy ugye nem AZ van a tésztán, de őszintén megmondtam,
hogy ez biza AZ. Megegyeztünk, ha megkóstol egy falatot és nem ízlik,
akkor eszik pirítóst zöldségekkel. Egy falatot felcsavartam Neki az én
tésztámból, először csak megszagolta, és húzogatta a száját, aztán
megkóstolta, és a végén csak evett belőle - kétszer szedett. Igaz
megszórta még chilivel, pedig eredetileg is csípős volt. Kifejtette,
hogy azért ez nem lesz a kedvence, de én annak is örültem, hogy megette
:).
3 óra utána a várakozási idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése