Azért "nagyon hamis", mert nyomokban sem tartalmaz húst, se tejfölt, se mustárt, se bort. Van benne viszont főtt és sült zöldség, reszelt citromhéj és citromlé, hogy a savanykás ízhatás azért meglegyen. És engem tényleg emlékeztetett a vadas mártásra.
Hozzávalók: 1 hagyma közepe (kb. diónyi), 2 szál új sárgarépa,
2 szál új petrezselyemgyökér, 3-4 babérlevél, 1 csapott fehér kanál
ételízesítő, 5 dl forró víz, pici olaj, kis csipetnyi borsikafű, 2
csipet rétes liszt, 1/2 citrom reszelt sárga héja, citromlé ízlés szerint.
A hagyma közepét nagyon apró kockákra vágtam, az egyik sárgarépát és az
egyik petrezselyemgyökeret tisztítás után a zöldséghámozóval
hajszálvékonyra csíkoztam, a hagymához tettem, felöntöttem forró vízzel,
és főni tettem. Ételízesítővel, babérlevéllel, borsikafűvel ízesítettem
és forrás után 5 percig főztem. A másik sárgarépát és
petrezselyemgyökeret julienre vágtam, és kevés olajon pirítani kezdtem.
Öt perc főzés után a babérlevelet kidobtam a főzőedényből és
összeturmixoltam a zöldségeket. Amikor a serpenyőben már pirulni kezdtek
a julienre vágott zöldségek, meghintettem két csipet rétes liszttel,
elkevertem, és felöntöttem az összeturmixolt főtt zöldségekkel.
Belereszeltem egy fél citrom sárga héját, és legvégül kevés citromlevet
is csavartam bele, hogy kissé savanykás legyen a szósz. Belekevertem a
maradék főtt linguine-t, jól átforrósítottam a hamis vadas mártásban és
már vacsorázhattam is. Végül ma sem ettem egyetlen falat húst sem, és a
várakozási időket is tartottam az étkezések között. Azt sem lehet
mondani, hogy éheznék, sőt!... Egyre kevésbé fáj a térdem, egyre
energikusabb vagyok úgy érzem. Nem méricskélem magam, hogy ment-e le
valamennyi a súlyomból, de a hét végén már rám jött egy olyan blúz, amit
már tavaly nyáron sem tudtam hordani. Ráadásul az én kicsi Párom
határtalanul boldog, hogy látja az igyekezetemet, és ez engem még
boldogabbá tesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése