Együtt a Lányokkal :)

Tegnap este, vacsora után Legnagyobbikom kérte, hogy süssük meg az előző napi zsákmányt, 10 db keszeget, ami a hűtőben megtisztítva csücsült. Vacsora után már nem sok kedvem volt hallal bíbelődni, de aztán ötletem támadt! Mindkét Barátnő itt volt, így megkértem Őket, segítsenek az előkészítésben, irdalásban. Mondták, hogy Ők még nem csináltak ilyet, erre én csak azt válaszolhattam, hogy akkor most megtanulják. Szerencsére nem zárkóztak el a dolog elől, sőt örömmel jöttek segíteni. 10 nagy keszeg volt, ezért először, hogy könnyebben ropogósra süljenek ketté kellett őket vágni  a gerincük mentén. Aztán mindet szép sűrűn be kellett irdalni. Ügyesek voltak a Lányok, ráadásul Legnagyobbikom Barátnője megkért, hogy tanítsam meg majd halat filézni is:). Hát persze, a legnagyobb örömmel, ha legközelebb pontyot vagy egyéb nagy halat hoz legnagyobbikom, a filézést is megmutatom. Nagyon örültem, hogy a Lányok így beszálltak a dologba, hisz több kéz hamar kész. Aztán már csak megsóztam a halakat, kiolajozott sütőlemezekre raktam, kicsit megspricceltem olajjal és 200 fokos sütőben ropogósra sütöttem. Fénykép nem készült a végeredményről, mert ahogy kikerültek a tepsik a sütőből, a Lányok és Legnagyobbikom egyből nekiláttak, és jóízűen lakmároztak a ropogósra sült keszegből, sőt én is megettem 2 felet :). Csak Legkisebbikem nem kért, (Ő az utóbbi időben egyre inkább elzárkózik a halaktól), és Apa sem kóstolta meg, pedig nagyon finom volt!!