2010. december 4., szombat

Kocsonya

A hideg idő beköszöntével legkisebbik fiam emlegetni kezdte a kocsonyát, hogy mostmár főzhetnénk egy keveset legalább. Elhatároztam, ha szép körmöt találok, főzök. Tegnap vásárolni voltam, a hentesnél gyönyörű körmöt találtam, vettem is belőle 20 darabot, ami 10 sertés elsőláb hosszában kettéfűrészelve. Én még életemben nem láttam ilyen szép körmöt. Máskor két-két és fél óra is kell, mire ennyit megtisztítok, előkészítek, most kb. 20 perc alatt kész voltam. Igaz, most nem vágtam el, hanem félbehagyva főztem meg. De ennek is volt oka. Kigondoltam ugyanis, hogy "szalonképes" kocsonyát főzök, amit késsel villával lehet enni, nem kell a csontokkal harcolni. Ezt pedig úgy képzeltem el, hogy a vajpuhára főzőtt körmöket kicsontozom.  A gondolatot tett követte, és elkészült a kocsonya filézett sertéslábból.

Hozzávalók:


  • 10 db egész (20 db hosszában kettéfűrészelt) sertés első láb

  • 4 liter víz

  • 5 fehér műanyag kanál szitált ételízesítő

  • 6 nagy gerezd fokhagyma

  • kevés csilipor

  • 2 teatojásban szárított zöldségek (ételízesítőből kiszitált)


A megtisztított, megmosott körmöket egy 9 literes fazékba pakoltam, ráöntöttem  4 liter vizet, felforraltam, és lehaboztam. Hozzáadtam a szitált ételízesítőt, 2 teatojásban a szárított zöldségeket, 6 jókora gerezd  fokhagymát, kevés csiliport és lassan, gyöngyözve, 4-4,5 órán át főztem. Egy kisebb merőkanál segítségével többször leszedtem a zsírt a tetejéről.  A hosszú főzési idő után  olyan puha volt a hús, hogy könnyen ki tudtam csontozni. A húsokat egyenként tányérra szedtem, kés-villa segítségével kiszedtem a legapróbb csontjait is. 10 tányér kocsonyám lett, mindegyikben két fél köröm és az átszűrt kocsonyalé. Néhány óra a hűtőben és kész.  Ha valaki csípősebben szeretné, csiliport szórhat a tetejére. Friss kenyérrel, maga a csoda.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése