Inkább estebéd... A kiadós húsvéti reggeli után nem kapkodtam túl
nagyon, kényelmesen fogtam az ebédfőzéshez. Persze akkor még nem tudtam,
milyen kotúsak a kacsák, amiből az ebédet terveztem. Ugyanis két kacsát
vettem ünnepi ebédnek, olyat, amiben "aprólék csomag" lapult. Az
aprólék csomagban nem volt sok minden, egy-egy nyak, szív, zúza és máj.
A máj kivételével ezekből, és a kacsa szárnyvégeiből készült kacsaleves, a máj felhasználásával töltött kacsa, köretnek hagymás-petrezselymes krumpli, és párolt káposza. Még szerencse, hogy a párolt káposztának szánt káposztát már előző este leszeltem, lesóztam, úgy tettem el.
Szóval nekifogtam először kézzel, majd amikor a kezem már nem bírta,
szemöldök csipesszel a kacsákat kikotúzni. A helyzetet bonyolította,
hogy bejelentkeztek kis Drágáim is Skype-on, amit nem lehet kihagyni,
igaz, csak rövidebb ideig vettem részt a beszélgetésben, de azért
hallottam, hogy miről beszélgettek Nagypapival és az Apjával. Nagy
örömmel mutatta meg, mit hozott a nyuszi, aztán ügyesen elmesélt egy
verses könyvecskét, amit másik Mamája tanított meg Neki. Aztán
mindenféléről beszélgettünk, mert Tomikámat minden érdekli a közlekedési
tábláktól a tenger élővilágáig, mert most az van éppen terítéken. De
feltette már azt a kérdést is, hogy miért van szárnya a repülőgépnek, és
miért nem mozgatja mint a madár - csak győzzük a válaszadást :).
(Csak csendben jegyzem meg, hogy a héten örömhírt is kaptunk, Tomikának
májusban szünete lesz az oviban, és eljöhet hozzánk, aminek nagyon
örülünk :) :D!!)
De vissza a kacsához... Rengeteg időbe telt, míg kikotúztam, aztán kivágtam a zsírzómirigyét,
jól besóztam és félreraktam kicsit, amíg elkészítettem a tölteléket. Kenyeret áztattam (több szelet zsemlekenyeret), összevágtam a két kacsamájat, 1 kemény tojást. Aztán a kenyeret kicsavartam, hozzátettem a májat, főtt tojást, 1 nyers tojást, akkor a töltelék súlya 98 dkg volt, ezért 2 fehér kanál ételízesítővel, 2 púpos fehér kanál szárított petrezselyemzölddel, és jó sok borssal fűszereztem, jól összecsumiszoltam, aztán a kívül-belül besózott kacsák belsejébe töltöttem.
Nem teljesen teli, még a hasüregük nyílásáig sem ért a töltelék, de így
volt jó, mert sülés közben szépen megdagadt, és kitöltötte az üreget.
Még összetűzni sem kellett. Viszont mielőtt alufóliával beborítottam
volna, egy sütőzacskót szétvágtam úgy, hogy be bírjam vele takarni a
kacsákat, hogy a mellük bőre ne ragadhasson az alufóliára.
Utána még alufólia is került rá - fényes felével a hús felé, és utána be
a 165-170 fokra előmelegített sütőbe, másfél órára. Akkor takarás le,
és 200 fokon további 20 perc, majd 250 fokon még 10-15 perc, amíg
gyönyörű barnák lettek.
A levest Zepter gyorsfőző fedővel főztem, ahogy szoktam, pöcök kiugrása
és termosztát mutatójának feléig érése után 20 percig. Aztán
visszahűtöttem a fazekat a levest rászűrtem a közben megfőzött tésztára.
A húsokat és zöldségeket külön tálon tálaltam.
A párolt káposztám majdnem túlpirult egy kicsit, de végül nagyon finom
puha és ízletes lett. Sóval, pici olajjal és kevés vízzel kezdtem el
párolni, aztán lepirítottam kicsit, végül kevés 10 %-os ecettel és
édesítőszerrel ízesítettem.
A krumplit szárított petrezselyemmel, és olajon megdinsztelt apróra
vágott hagymával kevertem ki, azt is megborsoztam kicsit. Soká készült
el ez az ebéd, de érdemes volt rá várni.
 |
| A tányéromon ropogósra sült bőrű, szaftos puha húsú kacsamell és szárny, töltelék, párolt káposzta és petrezselymes-hagymás krumpli |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése