Szombaton végre nem kellett többet aludni, estére megérkezett a
várvavárt Vendég, Tomika. Lufival, tűzijátékos tortával vártuk, utóbbi
csak vacsora után került elő a hűtőből. Azonnal a jól megszokott helyére
ült Tata mellé, és a leves kanalazása közben megjegyezte, "de jó, a
kedvenc tésztám". Mert a csirkelevesbe direkt az Ő kedvéért csigatésztát
főztem. Jó volt nézni, ahogy ette. Második fogásnak kisebb-nagyobb
csirkemell filéket rántottam, olyan hosszúkás krumplival, mint a
"Mekdonáldszban", mert annak a gyerekmenüjét szereti. De az én "Mekis"
krumplim és csirkemellem nem jött be Neki, Ő pöttyös kenyérkét (ami nem
más, mint friss bagett) kért vajjal. Hát azt kapott. Utána jöhetett a
csokitorta. Aztán meg játszottunk egy jó ideig - a repülőn végig aludt,
ezért nem volt álmos. Nagyot nőtt december eleje óta, mióta elment. Már
egyedül föléri a villanykapcsolókat, egyedül öltözik és megint sokat
okosodott. Örültem, hogy most inkább velem akart játszani, régebben, ha
Tata hívta, már ment is vele játszani, de most azt mondta Tanának, hogy
inkább Mamával játszik. Sokat gyurmáztunk, építettünk, rajzoltunk,
nagyon jól teltek eddig a napok. Szépen eszik, bár még mindig nem
változatosan, de annak örülök, hogy a frissen facsart narancs és
mandarinlé még mindig nagy kedvence, délelőtt-délután csavarjuk, volt,
hogy egy nap 5 narancs és 4,5 mandarin leve került pohárba aztán a
pocakba.
Csak az a baj, hogy ez a fránya időjárás nem kedvez a szabadtéri
programoknak, hideg van, és folyton esik az eső. Így jól beszorultunk,
főleg, hogy az egész család dolgozik. A kertben játszottunk kicsit,
amikor végre kisütött a napocska, de mire a játszótérre indultunk volna
mindig eleredt az újabb és újabb eső. Nagypapi viszont ma már másodszor
vitte el Tomikámat a Napfény fürdő fedett részébe, ott van benti csúszda
is, bírnak pancsolni. Amikor onnan hazajön mindig olyan étvággyal
eszik, hogy alig győzzük a falatozást.
És most néhány friss kép
itt még szégyenlős, |
de azért nem áll Tőle távol egy kis bohóckodás :) |
Önarcképet is készített az előszoba tükörben |
Aranyos nagyfiú lett Tomika, mintha az unokámat látnám ahogy bohóckodik. Jó időt és kellemes napokat kívánok nektek jó unokázást! Ahogy olvasom az étkezése annyira nem változott Tomikának ?:)
VálaszTörlésIgen, nagyot nőtt és sokat okosodott, de azért kis bohóc is, ha úgy adódik. Köszönöm Éva :)!
VálaszTörlésSajnos az étkezése tényleg nem változott, hiába kínálgatjuk mindenféle jóval. Azért próbálkozunk :)!