2012. december 9., vasárnap

Szomorú a kis Unokám


Ma Skype-oltunk drága kis Unokáimmal, de Tomika csak szomorkodik. Már nem énekel, nem akar velünk beszélni... Egy Presser dal jutott eszembe erről, igaz Ő másként gondolta, de a dal néhány sorát én is elénekelhetném drága szomorú kis Unokámnak. 


"Kicsi, nagyon fáj, hogy nem vagy már a régi kis madár, már nem csicseregsz, már nem hízelegsz nem nevetgélsz már. S én nem tudom, hogy mit is tegyek, de nekem ez így nagyon  fáj. ;(, csak mosolyogj egyszer, mosolyogj egyszer, mosolyogj egyszer rám...."







6 megjegyzés:

  1. Na, miért szomorú az a gyermek?! Karácsonyra biztos jönnek majd hozzátok! Ugye ez a baj? De édes! Nagyon szerethet Téged!

    VálaszTörlés
  2. De jó is lenne!! De sajnos az idén már nem tudnak hazajönni :(.

    VálaszTörlés
  3. ...akkor biztos emiatt szomorú, amiért nem tudnak hozzátok jönni... :(

    VálaszTörlés
  4. Lehet... de az is lehet, hogy kifárasztja a sok koncentrálás az oviban, ahol csak angolul beszélnek.

    VálaszTörlés
  5. Ha a menyed angol, és a gyerek ott született, akkor nem kell koncentrálnia.

    VálaszTörlés
  6. A menyem magyar. A gyerek Angliában született, de otthon magyarul beszélnek. Bár mióta oviba jár, gyakran beszélnek angolul is otthon, főleg, ha a gyerek kérdez, hogy mit jelent, amit aznap az oviban hallott.

    VálaszTörlés