Szentesti vacsora 2012

Először néhány képet szeretnék megmutatni a kis Drágáimról. Igaz nem valami jó minőségű képek, de Skype-olás közben fényképeztem. Mert az ünnepben legnagyobb örömöm az volt, hogy vasárnap és tegnap is beszéltünk Skype-on a drága kis Unokáimmal!! Tomikám boldogan ugrándozva mondta, hogy mama, nézd, van "karácsonyi fánk"!! És nemcsak a "karácsonyi fának" örült, hanem az ajándékoknak is, amit kapott. A Pici is csupa kíváncsiság és öröm volt. Tündériek voltak, ilyenkor sajnálom csak igazán, hogy olyan messze laknak :( !

 A Szentestét szűk családi körben ünnepeltük az idén. Nem csináltam nagy felhajtást. Sőt, az évek, vagy évtizedek óta megszokott halászlé sem készült az idén. Az utóbbi 2-3 évben ugyanis bablevest is készítettem a halászlé mellett Szentestére, és úgy vettem észre mindenki nagyobb lelkesedéssel fogadta, mint a halászlét. Mi év közben olyan sokszor eszünk halászlevet, talán karácsonykor azért nem hiányzik annyira, mint annak, aki egy évben csak egyszer, karácsonykor. Az igazi persze a húsmentes bableves lenne, de nálunk kell bele mindig valami húsféle, hogy ízesebb legyen. Az idén sonkával és kolbásszal főztem, de annyit változtattam rajta, hogy nem rántottam be, csak a végén, amikor elkészült, szép piros fűszerpaprikát forraltam bele. Jól összerotyogtattam és kész is volt. 

A másik leves gombaleves volt. Én annyira szeretem a gombát, mint a fiúk a sonkás kolbászos bablevest, hát vettem egy fél kiló gombát, és a feléből levest főztem a másik feléből pedig egy isteni tejszínes gombamártást a "natúr sült" hal mellé. Mindkettő nagyon finom volt.

 A "natúr sült" hal igazából lisztben megforgatott forró olajban kisütött süllő és harcsafilé volt, a tejszínes gombamártással és krumplipürével valami isteni finomság kerekedett belőle. Volt persze ezen kívül rántott süllő és harcsafilé is, de én most ezzel a gombás hallal ünepeltem a Szentestét.

 És végül a desszert. Kinéztem és kigondoltam néhány süteményt, pl. a mákos koszorút, meg Panettonét. De nem akartam túl hamar megsütni, egyrészt, hogy ne fogyjon el mire jön az ünnep, másrészt, hogy meg se száradjon. Erre vasárnap Anyukám telefonált, hogy menjünk a sütiért. Három tálca süteményt küldött. Meggyes-túróst, Részeges Jeromost, meg diós és mákos bejglit. Hiába mondtam Neki, hogy ne süssön, hogy pihenéssel töltse az időt. Ő hozzá van szokva, hogy folyton süt, minden karácsonyra ellátja a családot - és persze nemcsak minket, hanem az Öcséméket is - finomabbnál finomabb sütikkel. Tegnap még az is kiderült, hogy nemcsak sütögetett, de főzött egy "kis kocsonyát" is, de "csak" 26 tányérral (!!!), hogy az egész családnak jusson. Úgy tűnik teljesen fölépült a szeptemberi térdműtét után. Legalábbis a konyhai teljesítménye ezt mutatja.

Sajna nem múlt el betegség nélkül ez az ünnep sem. Igaz Legkisebbikem már elég jól van, a torokfájása elmúlt, de most meg Apa nem érezte jól magát. Délután fájlalni kezdte a gyomrát, aztán kis hőemelkedése is volt, szerinte bekapott valami bacit, úgyhogy nagyon óvatosan evett, kis mennyiséget, nagy szünetettel.