Tonhalas-olajbogyós linguine

Holnap már Szenteste, de még ma sem kapkodtunk. Eldöntöttük, ami kész lesz kész lesz, ami nem, az elmarad. Eredeti elképzelésemhez híven nem görcsölök és kész. Ma, annak ellenére, hogy vasárnap van, még a szokásos vasárnapi ebéd sem készült. Úgy gondolom az elkövetkező napok ünnepi fogásai jól fognak esni, ha  nem tömjük ki a pocakunkat 1-2 nappal előtte. Ma vacsorára főztem ezt a tonhalas-olajbogyós linguinet. Már napok óta ilyesmit vagyok ehetnék. Tegnap megettem egy piri-piris olajos szardíniát, amire szórtam kevés chili port is, de csak nem csökkent a tengeri hal utáni vágyam. Ezek voltak a tonhalas-olajbogyós szószban: 1 fej hagyma, kevés olaj, 2 olajos tonhal konzerv olajával együtt, 4-5 evőkanál szeletelt zöld oloajbogyó, teáskanálnyi csípős fűszerpaprika, 2-2 teáskanálnyi szárított bazsalikom és petrezselyemlevél, 1 kávéskanál fokhagyma granulátum és olasz fűszerkeverék, kevés őrölt bors, 1 nostia paszírozott paradicsom+pici víz, só ízlés szerint, 1 kávéskanál folyékony édesítőszer. 

Az apróra vágott hagymát kevés olajon megdinszteltem, majd hozzáöntöttem az olajos tonhalat, és a szeletelt olajbogyót. Fűszereztem a felsorolt fűszerekkel, felöntöttem paszírozott paradicsommal, sóztam, édesítettem és készre főztem. Kicsit zsírosabb lett, mint eredetileg gondoltam, de ez biztosan az olajos hal olaja miatt lett ilyen. Legközelebb az olajos hal olaján párolom meg a hagymát. Amikor elkészült belekevertem a zepter főzés szabályai szerint megfőzött tésztát és jól elvegyítettem. Tálalásnál friss petrezselyemzölddel és olajbogyóval díszítettem. Isteni volt!