2011. augusztus 13., szombat

Tárkonyos galambraguleves




Apukám megint selejtezést tartott a galambdúcban, ami néhány duci fiókgalambnak nem hozott szerencsét, de mi nyertesei lettünk, mert 6 szépen megtisztított galambot kaptunk. Törtem a fejem, hogy mit készítsek belőle, mert azért nem olyan sok hús van egy galambon, mint egy csirkén, még akkor sem, ha ezek a galambok igazán szépek voltak. Aztán eszembe jutott, hogy a pici combokból, filézett mellhúsokból, farrészekből zúzákból és szívekből készítek egy zöldséges-rizses galambot, a maradék csontos húsokból pedig a tárkonyos raguleves mintájára egy finom, pikáns levest. Így is történt. A galambokat megmostam, feldaraboltam. Külön tálba kerültek a leves és rizses galamb húsai:



A leves hozzávalói: 
  •   - a galambok szárnya, háta, mellcsontja, nyaka
  •   - 2 nagyobb sárgarépa
  •   - 2 petrezselyemgyökér
  •   - 1/2 zellergumó
  •   - 1 fej hagyma
  •   - friss petrezselyem és zeller zöldje, néhány friss tárkony ágacska
  •   - 3 liter víz
  •   - 3 fehér kanál ételízesítő és pici só, ízlés szerint
  •   - őrölt bors
  •   - fél citrom 
  •   - 3 teáskanál keményítő, pici hideg víz, 3 evőkanálnyi 20 %-os tejföl
  •   - 8-10 dkg 8 tojásos csigatészta



A húsokat a feldarabolt zöldségeket - a hagyma kivételével -, és a csokorba kötött zöldeket  fazékba raktam, felöntöttem 3 liter vízzel, és főni tettem. Amikor felforrt, lehaboztam, és csak utána raktam bele az ételízesítőt,  az apróra kockázott hagymát. Őrölt borssal ízesítettem és fedő alatt, takarékon főztem 45 percig. Ekkor keményítőből, vízből és tejfölből habarást kevertem, amivel a levest besűrítettem, beletettem a kimagozott, felkarikázott citromot és belefőztem a csigatésztát. Még 10-15 percig főztem és azon forrón tálaltam. Nagyon finom, kissé savanykás, pikáns leves lett, érdemes kipróbálni :)
Tárkonyos galambraguleves

7 megjegyzés:

  1. Tárkonyos ragulevest sokszor készítek, galamblevet is olykor-olykor, de hogy ezt így ötvözzem, még nem jutott szembe. Remek ötlet. Rendkívül finom lehet. :)))

    VálaszTörlés
  2. Még sosem ettem galambot...Kíváncsi lennék az ízére. Gyöngytyúkot ettem, az valami fenséges volt!

    VálaszTörlés
  3. Most is a számban érzem a galambleves ízét, érdekes, hogy egyes emlékek milyen elevenek a gyerekkorunkból. Isteni lehet a friss galambhúsból készült leves:)

    VálaszTörlés
  4. Petra - örülök, ha tetszik az ötlet, nagyon finom volt!

    Kedves Illéskrisz, Neked is csak azt tudom mondani, hogy nagyon finom. Ugyanúgy, mint a marhának, birkának, libának, kacsának, a galambnak is megvan a maga íze. Galamb íze van :). Nem tudom semmihez sem hasonlítani, kicsit sötétebb a húsa, mint a csirke, az biztos.

    Trollanyu - Szüleimnek hála, részesülhetünk ebből a gyönyörűségből.

    VálaszTörlés
  5. Utoljára gyerekkoromban ettem galambot. Debreceni nagybátyám padlása tele volt galambokkal, úgyhogy elég gyakran került az asztalra. Sajnos már nem emlékszem az ízére. Mindenesetre a tied nagyon guszta.

    VálaszTörlés
  6. Trollanyu, milyen élénk az ízmemóriád :)én annak idején a férjem műtétje után rohangáltam galambok után, mármint a beszerzésük után, sok húsleveske készült akkor, nagyon zsenge a húsa és ugye nem zsíros, diétás. Finom! Ezek szerint a család galambászattal is foglalkozik...

    VálaszTörlés
  7. Igen, Apukám nagy galambász :)

    VálaszTörlés