Sárgaborsó főzelék egészben sült karajjal

Ma reggelre megint esett egy kis hó, de most meg is maradt rövid ideig, nem olvadt el olyan gyorsan mint tegnapelőtt. Mióta az időjárás ilyen csípős hidegre váltott tervezem, hogy sárgaborsó főzeléket főzök, hát ma tényleg sorra került. Hozzá most egészben sült karajt gondoltam ki, mert vasárnapról maradt egy kis darab karaj, kb. 90 dkg - 1 kg. A karaj csontjából tegnap levest főztem, így ma azt nem kellett főznöm (gyorsfőző fedővel, szokásos módon és jelzések után 20 perc alatt).

A sárgaborsó főzeléket most nem írom le újra, mert itt már szerepel, és most is ugyanúgy készült, ez is gyorsfőző fedővel.

A karajt sertéshús fűszerkeverékemmel fűszereztem, aztán sütőzacskóba tettem, lezártam, 1-2 helyen picit kiszúrtam a zacskót és 180 fokra előmelegített légkeveréses sütőben kb. 1 órán át sütöttem. Amíg megettük a levest, addig pihent a lezárt zacskóban, utána deszkára tettem és éles késsel vékony szeleteket vágtam belőle, kettőt-kettőt a kiszedett főzelék tetejére tettem, a zacskóban visszamaradt pecsenyelével még meglocsoltam. 

Nagyon finom szaftos maradt a hús, egy csöppet sem száradt ki.

Ami megmaradt, vacsorára akár kenyérrel-savanyúsággal is megehetjük, vagy van még kevés főzelék, azzal.

Apró saláta reszelt retkekkel, goudával, sonkával

Kellett már valami könnyebb. Valami üde, nyers, vitamindús,  finom vacsora. Ez lett. 

Hozzávalók: 1 sörretek, 1 csomó piros retek, 1 csomó zöldhagyma, fél kígyóuborka, 1-1 nagy hegyes erős és tölteni való paprika, 1 nagy paradicsom, gouda sajt, sonka, 1/3 pohár nagy poharas tejföl, kb. ugyanannyi majonéz, fél citrom leve, csipet só, pici chilipor vagy őrölt bors.

A zöldségeket megmostam, a retkeket nagylyukú reszelőn lereszeltem, a többi zöldséget a lehető legkisebb darabokra vágtam, összekevertem. Ugyancsak kis darabokra vágtam a sajtot és sonkát.

Az öntethez összekevertem a tejfölt, majonézt, citromlevet, sót, chiliport.  

Tálalásnál a tányérra tettem a zöldségkeverékből, picit megsóztam, tettem rá az öntetből majd megszórtam kevés sajttal és sonkával. Csak magában ettük, isteni volt.

Tomika szülinapja

Megint eltűntem néhány napra, de megint oka volt. Néhány napot (keddtől szombatig) Angliában töltöttünk Nagypapival, meglátogattuk az Unokákat. Nagyon hiányoztak a Kicsik, a jövő nyár meg olyan kilátástalanul messze, hogy felkerekedtünk. Így ott tudtunk lenni drága kis Tomikánk 5. születésnapján, fel tudtuk köszönteni, együtt örültünk az örömének, örömüknek, mert Ádámka is nagyon örült nekünk, nemcsak Tomika.

Ádámka a keresztelőjekor még olyan kicsi volt, és olyan kevés ideig voltak itt, hogy nem túl sokra emlékezhetett belőlünk. A Skype-oláskor pedig Tomikáé a "főszerep", nem nagyon hagyja Ádámkát érvényesülni. Most mindkettejükkel nagyon sokat játszottunk, nagyon jól éreztük magunkat együtt. Azt reméljük, hogy Ádámka is szívesebben jön  Skype-oláskor beszélgetni velünk.
Kár, hogy nagyon rövid volt a látogatás, de mégis rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és bízom benne, hogy a Kicsik is.

Külön öröm volt, hogy főzhettem is, így az ünnepi ebédet is én készítettem el a születésnapon. 

Sajnos Tomikánk továbbra sem egy evőbajnok, de remélem ahogy egyre nagyobb és okosabb lesz, Ő is több mindent meg fog kóstolni. Az biztos, hogy még mindig a csokitorta a kedvence :)!!

 

Ropogós sörtésztában sült galambok

Szüleimtől megint kaptunk 6 fiatal galambot megtisztítva. Ezekből készült a hét végére leves (a galambokat félbevágva, belsőségeikkel, petrezselyemgyökérrel, sárgarépával, zellerrel, hagymával, zöldpaprikával,petrezselyemzölddel, ételízesítővel, sóval, borssal ízesített 2,5 liter forró vízben) gyorsfőző fedővel, szokásos jelzések után 12 perc alatt megfőztem, majd visszahűtés után) 

a főtt fél galambokat kiszedtem, lecsepegtettem, kicsit megpergettem sóval és sörtésztában ropogós bundájúra sütöttem. 

A sörtésztához 12 evőkanál rétes lisztet, 3 egész tojást, fél csapott fehér kanál sót, 1 kávéskanál sütőport, és annyi sört kevertem  sűrű palacsintatésztává, ami jól bevonta a fél galambokat

Fejes salátát és törtkrumplit készítettem hozzá.

A salátához: 2 fej fejes saláta leveleire szedve, megmosva, lerázogatva. Az öntethez: 10 evőkanál víz, 5 evőkanál 10%-os ecet, 1 evőkanál olaj, 1/3 fehér kanál só, őrölt bors,  1 kávéskanál folyékony édesítőszer.

Krumplifőzelék buggyantott tojással

Férjem kívánságára ma Nagymamája féle krumplifőzeléket főztem, persze sült virslivel. De nekem jobban esett volna buggyantott tojással, ezért magamnak azt készítettem, és mondhatom isteni volt a finom krémes főzelékkel. A főzeléket már leírtam, ezért most csak a buggyantott tojást írom le, bár biztos mindenki tudja hogy készül.

Jó másfél liter vizet forraltam, tettem bele sót, és kevés ecetet. Ebbe a sós-ecetes vízbe ütöttem bele egyenként két tojást, és lefedve főztem 3 percig, majd jól lecsepegtetve tettem a főzelék tetejére.

Tojásos karfiol sültkrumplival

Egy szép fej karfiolból készítettem ma teljesen húsmentes ebédet. (Apa szóvá is tette, hogy még virsli sincs benne, de azért megette.) Először levesben megfőztem a karfiolt, természetesen zöldségekkel, ahogy kell. Aztán a nagyobb rózsákat kiszedtem és alaposan lecsepegtettem. A levest tejfölös habarással behabartam,  még kevés tojás nélküli tésztával is gazdagítottam, és néhány perc alatt készre főztem. 

A tojásos karfiolhoz először hagymát aprítottam, kevés olajon megdinszteltem, aztán ráraktam az előfőzött karfiolrózsákat. Gyakran megkeverve együtt sütöttem pár percig, amíg a karfiol már szinte krémesre szétesett, és kissé pirulni  kezdett. Ekkor ráöntöttem a 10 tojást, amit 3 evőkanál tejföllel, meg kevés sóval habartam el, és rántottaszerűen megsütöttem. Krumplit sütöttem hozzá köretként.

Spenótos tészta - leveles fagyasztott spenótból

A Tesco mirelites pultjában nézelődtem ma, és olyan újdonságra figyeltem fel, ami azonnal kíváncsivá tett.  Ez volt a leveles fagyasztott spenót. A leveleket kb. 2,5x2,5 cm-es hengerekbe csavarva fagyasztották le - de az is lehet, hogy hosszú rudakban, amit kb. 2,5 cm-es darabokra vágtak. Nem tudom, hogy állították elő, de az biztos, hogy párolás közben levéldarabkákra esett szét. 

A párolást 2 teáskanál Flora margarinon kezdtem, erre tettem rá fél csomag (22,5 dkg) spenótot, aztán kb. 1-1,5 dl tej hozzáadásával folytattam. Közben sóztam, megszórtam kevés chili porral, fokhagyma granulátummal. Amikor a levét elfőtte, még kissé szívósnak találtam a levélszárakat, ezért 1-1,5 dl víz hozzáadásával folytattam a párolást. Amikor ez is elfőtt alóla, belekockáztam néhány szelet paradicsomot, fél hegyes erős paprikát, és belevágtam 10-12 nagyobb friss bazsalikomlevelet. Végül a  főtt durum kagyló tésztát is hozzákevertem, és némi főzőlevet is tettem alá, aztán addig főztem együtt, míg a főzőlét mind magába szívta a tészta. Reszelt sajttal megszórva ettem meg, mert a spenótot csak én szeretem. 

A család többi tagjának cukkiniből készítettem tésztára valót.  

Márton napi libalakoma

Libacomb és nyakbőrben sült libamáj hagymás krumplival és párolt káposztával

Na, most újra jelentkezem. Már vagy két napja nem írtam, de nem azért mert nem főztem, hanem mert olyanokat, amik már szerepelnek a blogon és nem akarom folyton magamat ismételgetni...csak néha :D.

A hét végére Márton nap alkalmából sokakkal együtt én is libát terveztem. Meg is beszéltük Apával péntek este, hogy elmegyünk a csarnokba szombat reggel és veszünk valami libás ebédhez valót. Aztán úgy alakult, hogy szombat reggel mégsem volt kedvünk korán kelni. Amikor végre rászántuk magunkat, szép komótosan megreggeliztünk, én még az ebédet is odatettem főni (csirkepörköltet), csak utána indultunk bevásárolni. Hát hova máshova, mint a Tescoba meg a Lidlbe. Nem volt elképzelésem, hogy mi legyen liba helyett a vasárnapi ebéd, mert hiába határozok el valamit, ha éppen nem kapok hozzá valót. Kóvályogtam egy darabig a Tescoban a húsos részleg előtt, nézegettem az előre csomagolt húsok pultját is, de nem láttam kedvemre valót. Addig-addig kóvályogtam, míg a csomagolt húsok pultjára kihoztak három gyönyörű libát. Az egyiket gyorsan magamévá tettem :), aztán sorba álltam a baromfi pult előtt, és vettem még két liba farhátat. És akkor már tudtam, hogy a vasárnapi ebéd libaleves lesz, meg egészben sült liba hagymás krumplival és párolt káposztával, úgyhogy mégiscsak maradt az eredeti libás elképzelés.

Még az este meg is tisztítottam az egész libát, a hasüregében legnagyobb örömömre kis csomagocska lapult, benne a liba nyaka, zúzája, szíve, és egy kis libamáj. Így a farhátak mellé nyak, zúza, és szív is került a leves hozzávalói közé, meg a liba szárnyvégeit is levágtam, így az is. A tisztított liba nyakbőrét levágtam, hústűk segítségével kis "tasakot" készítettem belőle, amibe beleengedtem a libamáj darabkákat, utána a "tasak" másik végét is lezártam hústűvel, kívülről megsóztam, csakúgy, mint az egész tisztított libát, úgy tettem el éjszakára a hűtőbe.

libamáj nyakbőrbe rejtve

a leveshúsok

A leveshúsokról minden hájat és bőrt leszedtem. A levest most gyorsfőző fedővel főztem, szokásos jelzések után 20 percig, aztán hagytam magától visszaesni a "pöcköt". A húsok mellett 2,7 liter forró víz, 1-1 nagyobb darabokra vágott sárgarépa és petrezselyemgyökér, zöldpaprika, hagyma, petrezselyem és zeller zöld, 1,5 fehér kanál só, 1 fehér kanál ételízesítő és őrölt bors került a fazékba.

Másik edényben, sós-szitált ételízesítős vízben karikára vágott zöldségeket főztem, - sárgarépát, petrezselyemgyökeret és zellergumót, amikor a zöldségek megpuhultak hozzászűrtem az elkészült libalevest, felforraltam és cérnametéltet főztem bele. A főtt húsokat a velük főtt zöldségekkel külön tálon tálaltam.

 A leves zsírosabbnak tűnt a képeken, mint valóságban, lehet, hogy a vaku miatt.

Reggel felmelegítettem egy pohár boltban kapható libazsírt, a nagy kacsasütő edénybe öntöttem és beleterítettem a farhátról leszedett hájat és apróra vágott bőrt.

Ráfektettem a besózott libát, és 160 fokra állított sütőben lefedve sütöttem 2 és 1/4  órán át. Akkor mellé raktam a nyakbőrbe csomagolt májat, és visszatettem 1 órára, ismét letakart edényben. Sütés közben egyszer megfordítottam a májas csomagocskát, hogy egyenletesen barnára süljön.
A végére a liba húsa belül porhanyósan puha, a bőre pedig isteni ropogós lett. Igaz a mellénél kibújt a csont belőle, de azt tálalásnál kevés petrezselyemzölddel takartam el.

A hagymás krumplit és a párolt káposztát a szokásos módon készítettem el, azt nem írom le újra.

a nyakbőrbe csomagolt libamáj

a szárny takarása miatt a comb egy része kissé világosabb maradt, de ugyanolyan ropogós volt

Kettő az egyből

Ma kétféle ételt készítettem 1 kg darált húsból. Egyharmadából (34 dkg-ból) töltött paprika készült, kétharmadából (66 dkg) fasírtgolyók. Mindkettő szerepel már a blogon, ezért csak képet teszek fel róluk. A töltött paprikához petrezselymes krumplit, a fasírtgolyókhoz krumplipürét készítettem hópehely (vagy ahogy Anyukám hívja "hópelyhecske") krumpliból.

Mai ebédünk: sültcsirke vele sült krumplival, cukkinivel és paradicsommal

Egyszerű, egy tepsiben sült ebédet készítettem ma 4 farrészes csirkecombból, 8 közepes krumpliból, 2 zsenge cukkiniből és 2 nagyobb paradicsomból. Mindent sóval, pizzafűszerrel, fokhagyma granulátummal és chili porral fűszereztem és 170 fokos sütőben lefedés nélkül kb. 60-70 perc alatt készre sütöttem.

Kelbimbókrémleves

Féltem, hogy Apának és Legkisebbikemnek nem lesz kedvére való ez a leves, de legnagyobb örömömre szívesen megkóstolták, sőt még ízlett is nekik :)!!

Hozzávalók: 1 cs (45 dkg) mirelit kelbimbó, 1,5 liter forró víz, só és/vagy ételízesítő ízlés szerint, 2 kávéskanál fokhagyma granulátum, kevés őrölt kömény és chilipor, 3 púpos evőkanál tejföl, 1 pár bécsi virsli.

A kelbimbót puhára főztem a fűszerekkel ízesített vízben, lefedés nélkül, mert valahol azt hallottam, hogy a "k" betűs zöldségek elvesztik puffasztó hatásukat, ha nincsenek lefedve főzés közben. Amikor megpuhult a kelbimbó, botmixerrel teljesen simára mixeltem a levest. Újra felforraltam, majd beletettem a tejfölt, és kevés só is kellett még bele, újra összemixeltem, hogy a tejföl teljesen elvegyüljön benne, végül belefőztem a pár vékonyra szelt virslit. Az én tálkámba még belecsipkedtem néhány apró petrezselyemlevélkét és már ettem is. Komolyan mondom, nagyon finom volt, - bár kissé "illatos" lett tőle a lakás :). 

Második fogásnak padlizsános-kolbászos-paradicsomos olaszcsavart tésztát készítettem egy fej felaprózott hagymából, 1 hámozott, apróra vágott padlizsánból, kevés olajjal, majd vízzel párolva, rá 10 dkg nagyon apróra vágott nagyon csípős kolbász, fél liter paradicsomlé, só, pizza fűszerkeverék, két csipet oregánó, chilipor, néhány csepp édesítő.  Végül a megfőtt tészta került a mártásba, amivel jól összeforgattam és kész. A kép az ebéd után serpenyőben maradt tésztáról készült.

Mama szülinapi ebédje

Isten éltesse sokáig :)!!

Kicsit eltűntem az elmúlt napokban, de oka volt. Folyamatosan az előkészületek lázában égtünk, mert nagy vendégséget tartottunk a hét végén. Férjem Édesanyja néhány napja töltötte be 77. évét, ezt ünnepelte közösen az egész család, összesen tizenhatan voltunk.

Akkora menüsort nem mertem bevállalni, mint ilyen eseményekkor Sógornőm szokott, de igyekeztem, hogy mindenki találjon kedvére valót. Nem készítettem újdonságokat, csak a régi, jól bevált ételeket, amiből reményeim szerint mindenki megtalálta a kedvére valót. Főleg, hogy Párom szigorúan a lelkemre kötötte, hogy ne újítsak semmit, legyen rántott hús - persze disznóhúsból - és kész :D.

A jól bevált tyúkhúsleves helyett kacsalevest főztem májgaluskával és csigatésztával. Utána csont nélküli birkapörkölt következett főtt krumplival és savanyúsággal, majd "konfitált" kacsacombok és szárnytő, meg egy nagy rakás rántott sertéskaraj törtkrumplival és igény szerint savanyúsággal vagy befőttekkel (barack és meggy). A tortát most nem mertem bevállalni, úgyhogy kedvenc cukrászdánkból rendeltünk egy finom oroszkrém tortát, mert az Mama kedvence és egy kis csokitortát a csokirajongók kedvére. Anyukám diós bejglit és nagy tálca meggyes-túróst hozott.

Az italok közül leginkább az üdítők és az ásványvíz fogyott, mert mindenki kocsival jött. Azért aki tehette koccintott Mama egészségére egy kis pohár körtepálinkával.

Májgaluska

Májgaluska recept után kutakodtam a neten, és olyan szerencsém volt, meg is találtam Andi oldalán. Pont ilyen kellett nekem, amiből nagy mennyiséget tudok készíteni. Megint csak egy kicsit változtattam a recepten, és mondhatom, nagyon finom és rengeteg májgaluskám lett.

Hozzávalók: 1 kg tisztított csirkemáj, 3 tojás, 1 fej vöröshagyma, pici olaj, 12 dkg búzadara, 5 dkg zsemlemorzsa, 1 púpos fehér kanál szárított petrezselyemzöld, 1 kávéskanál majoránna, 1 csapott fehér kanál só, másfél fehér kanál ételízesítő, 2 kávéskanál őrölt fekete bors.

Először finomra reszeltem egy szép fej vöröshagymát és pici olaj hozzáadásával megdinszteltem, amíg a májat megtisztítottam, kihűlt. A tisztított csirkemájat nem húsdarálón daráltam le, hanem a Mix-Si húsdaráló pengéjével pépesítettem a gép poharában 3 adagban, aztán tálba öntöttem. Hozzáadtam a tojásokat, a dinsztelt hagymát, a búzadarát, zsemlemorzsát és az összes fűszert, de nekem nagyon nehezen akart összekeveredni, ezért újra a Mix-Si  húsdaráló pengéjét hívtam segítségül, amivel aztán gyorsan összekevertem a masszát. Kicsit hígnak tűnt először, de bíztam a receptben, ezért folpackkal letakarva a hűtőbe tettem. Én nem fél órát pihentettem, hanem másnap reggelig, akkor főztem meg a galuskákat bő lében, amit sóval, ételízesítővel, szárított petrezselyemzölddel és őrölt borssal ízesítettem. Így is csak 20 galuskát szaggattam be egyszerre egy evőkanál hosszabbik élével, lobogó forró lébe. Aztán takarékra vettem a tűzhelyet (9/5, majd 5 perc után 3) és 10 percig főztem fedő alatt minden adag galuskát. Utána szűrőbe szedtem, hogy jól lecsepeghessen, és addig ismételtem a folyamatot, míg az összes massza elfogyott. 83 db szép méretes májgaluskám lett, amiket lecsepegtetés után fóliával bélelt tálcára szedtem, kihűlés után másik fóliával lefedtem és lefagyasztottam felhasználásig.

A májgaluskák főzőlevét nem öntöttem ki, hanem belefőztem 25 dkg mirelit zöldséget (répa-borsó), pár szál petrezselyemzöldet meg kevés zöldpaprikát, cérnametélttel gazdagítottam, így jó kis leves lett belőle. 

Utána néhány palacsintát is kikönyörgött a család, szokás szerint meggylekvárral-kakaóval ízesítve. Ahogy sült, úgy falták, így csak a végén megmaradt pár darabot tudta lefényképezni Apa. Az utolsó kicsit jobban megsült, mert közben Tomikánkkal is skype-oltunk :).

Emlékezzünk eltávozott szeretteinkre