Elmentek az Unokák ;(

Úgy elrepült ez a pár nap, hogy észbe se kaptunk és már el is mentek az Unokáim és Menyem. Legkisebbikem vitte el Őket Szentedrére egy villámlátogatásra, onnan mennek a reptérre holnap. Ott csatlakozik hozzájuk Középsőm, együtt mennek vissza Angliába. Ő és Legnagyobbikom kihasználják az utolsó napot, a búcsúzkodás után segítettek elpakolni a játékokat, és elmentek horgászni. 

Nagyon sokat játszottunk ez alatt a pár nap alatt az Unokákkal, Ádámka is mindenkivel nagyon barátságos volt, meg persze Tomika is. Tomika annyira szeret úszni, úgyhogy Nagypapi kétszer elvitte uszodába is. Megbeszéltük, hogy ha legközelebb,  hosszabb időre jön, akkor még többször el tudnak menni swimming pool-ba :).

Tomika egyre több dolgot angolul mondott, volt olyan, hogy csak úgy beszélt hozzánk, de ezt már az előző bejegyzésemben is megírtam. Mi meg nagyon örültünk, hogy ilyen ügyes, és okos kis Unokánk van. Nagyon sokat jelent az angol óvoda, és az angol környezet. Szerintem anyanyelvi szinten fogja tudni az angolt is, ami azért nagyon hasznos a mai világban. Ádámkánk meg most gyakorolja az egyedül állást, és a járást is. Szerintem 1-2 hét, és Ő is csatlakozik a két lábon helyváltoztatók táborához, már most nagyon kevés hiányzott hozzá. Általában odament Tomika mögé, belekapaszkodott, úgy állt föl. Nagyon édesek voltak, mert Tomika szép türelmesen megvárta, míg Ádámka fölállt!!

Tomika ugyanolyan rosszul eszik, mint régebben, de örültem, hogy továbbra is szereti a frissen facsart narancs és mandarin levet, így legalább friss gyümölcs is került a pocakjába. Ugyanolyan válogatós, mint volt, húst, felvágottat egyáltalán nem kért, csak tiszta húsleves vagy zöldségleves lében főtt csigatésztát evett, pici szafttal megöntözött tésztát, kakaós palacsintát, vajas piritóst vagy vajas bagettet lapka sajttal, kakaót, friss narancs és mandarin levet, és kevés csokit. Mert szerintem 1-2 Kinder csoki (1,2 dkg/db) nem sok egy nap. És az is szigorúan csak evés után. Ennyit "rontottam" Tomikán, bevallom.  Az uszoda után viszont úgy evett, hogy alig győztem a falatokat gyártani Neki. Azt mondta Menyem, hogy kint is be fogják íratni uszodába, mert szemmel láthatóan jót tesz neki a mozgás. Egyrészt utána tényleg sokkal jobb az étvágya, másrészt sokkal nyugodtabb is, amikor jól lefárad.

A kicsi Ádámra viszont nem lehetett panaszunk, Ő mindent szeretett. Legyen az vajaskenyér, pirítós, bagett, sonka, virsli, sajt, főtt húsok, főtt vagy párolt zöldségek, krumpli, tészta, rizs, palacsinta, gyümölcsös joghurt, kakaó. A gyümölcsök közül a banánt, és a puha körtét szerette, a frissen facsart narancslevet annyira nem, de a mandarinlé neki is ízlett. És a TúróRudi :)... hát az nem semmi volt, ahogy örült neki. Abból soha egy morzsa sem maradt a tányérkáján. Tündéri volt. De látszik is rajta, hogy jó evő, nagyon jó húsban van :)!! Inni mindketten csak  tiszta vizet ittak, ha megszomjaztak.

És hogy a főzésről is essen pár szó: volt a héten csikós tokány, hurka-kolbász, tejfölös krumplileves, palacsinta, csirkeleves, csirkepörkölt tésztával, savanyúsággal. A fiúk hoztak a baktói hentestől nagyon finom házias füstölt májast és disznósajtot, meg jó száraz paprikás szalámit is, úgyhogy csupa finomságot ettünk. Igaz fénykép most nem készült semmiről, remélem ezt mindenki elnézi nekem, most inkább a kicsikkel telt meg a fényképezőgép, és mindenki telefonja :).

2 az 1-ből leves és rántott hús pulykaszárnyból

Még szombaton vettem a Tescoban 5 kétízületes pulykaszárnyat, valamire majdcsak jó lesz alapon. Ma ezeket kettévágtam, gyorsfőző fedővel jó kis levesnek megfőztem mind a 10 db husit, ahogy kell, zöldségekkel, szokásos jelzések után 20 perc alatt, 

visszahűtés után kiszedtem a húsokat, a szárnyközepeket egyben hagytam, de a szárnycombok húsának egy részét lefejtettem a csontról. Azért hagytam kis húst a csontokon, az szolgált leveshúsként. Amikor a húsok hűltek egy kicsit, megpergettem őket pici sóval, aztán bepaníroztam, és megsütöttem. 

Mellé sültkrumpli és sárgarépás-zöldborsós-petrezselymes rizs készült. Ma is megcsúsztam az ebéddel, mert nehezen hagyom ott a kicsiket még a főzés kedvéért is. Most is csak azért tudok írni pár szót, mert éppen levegőznek egy kicsit Anyával.

Megjöttek :D!! - Galamb ebéd

Ma koradélután megérkeztek Angliába szakadt családtagjaink, Középsőm és Családja. Tomika már kora reggel a telefonba is örömmel mondta a lutoni reptérről, hogy: Mama már egyet sem kell aludni, már a repülőtéren vagyunk!!! Mert tegnap este még megbeszétük Skype-on, hogy még egyet kell aludni, és utána jönnek. Menyem mesélte, hogy ma hajnal 3 óra körül ébredt a kis Drágám, pizsamára felvette a kis hátizsákját, és úgy üldögélt, várva, hogy induljanak. Meg kell zabálni. Úgy jött be, mintha csak tegnap ment volna el, hihetetlen :). Ádámka sem volt megijedve tőlünk, Ő is tündéri volt. Nem hiába, hogy nap mint nap beszélünk, ismer bennünket, csak az volt a különbség, hogy most nemcsak a fejünket meg a vállunkat látja, mint Skype-on, hanem az egész testünket. Érkezésük után rögtön megebédeltünk, 

aztán megköszöntöttük a kis szülinaposunkat. Mert ugye csak 4 napja volt, hogy Tomikánk 4 éves lett, ezért indokolt volt a csokitorta, ami a kedvence.

A torta után következett a szülinapi ajándék, aminek nagyon örült. Persze Ádámka is kapott ajándékot, mert  hogy nézne az ki, ha csak az egyik kap. A délután az Unokák csodálásának bűvöletében telt el, egyik játékból a másikba csaptunk, olyan volt, mintha Tomikánk tényleg csak tegnap ment volna el, és most ott folytatjuk a játékot, ahol abbahagytuk. Aztán egyszercsak kenyérkét kért, megéhezett a Drágám, és csak akkor kapcsoltunk, hogy már vacsora idő van. Gyorsan előpakoltuk a vacsorát, és már falatoztam is, pirított kenyérre (Flóra) margarint és lapka sajtot kért Tomika. Ádámka még sertés párizsit is evett hozzá, mert Menyem is azt vacsizott, mondván, hogy "de régen evett ilyesmit" - Angliában nincs párizsi. Tomikám vacsi után "piros csokit" (kinder csokit) kapott, Ádámka Túró Rudit, mert azt jobban szereti. Amikor elővettem a hűtőből, a kis kezecskéivel olyan kérő mozdulatokat tett, mintha azt mondaná, "add már ide". Aztán Tomika megette a kinder csokit, Ádámka a Túró Rudit, és újra kért pirítóst, párizsit és sajtot. Hihetetlen, hogy a két kicsinek ennyire más legye az étel igénye. Öröm volt látni, ahogy Ádámka még mindig boldogan eszik, miközben Tomikánk már régen a játékokkal van elfogalva. Meg is állapítottuk, hogy  olyan, mint Középsőm, aki mintha mindig attól félt volna, hogy lemarad valamiről.  De Ádámkának szisztémája van az evésre, először leszedegeti a kenyér mellé valót a kenyérről, jelen esetben a párizsit és a sajtot, majd megeszei a kenyeret, utána a párizsit, legvégül a sajtot. Nagyon aranyos, ahogy a két csöpp ujjacskájával a pici szájába pakolja az ennivalót. Egyszerűen nem lehet vele betelni. Vacsi után újabb játék  következett, aztán fürdés, kakaó... és Ádámkának alvás, mert Ő már nagyon fáradt volt. De Tomika még jó darabig játszott, de úgy, hogy az nekünk is szórakozás volt. Már fürdés közben is  angolul beszélt velünk, és fürdés után is folytatta ezt a játékot. Ő már olyan szinten beszél angolul az angol nyelvű óvodának köszönhetően, amit mi nem teljesen értünk, úgyhogy voltak fehér foltok a beszélgetésben - már a mi részünkről, (Menyem azért néhány számunkra ismeretlen kifejezést lefordított), de legszebb az volt, amikor MAMMY-nak hívott a kis Drágám. Majd elolvadtam a gyönyörűségtől. Imádom!!

Na de ez egy gasztro napló, hát befejezésül az ételekről is írok néhány szót. Hagyományosan, hosszú ideig főztem a mai galamb levest, 5 db hosszában kettévágott galambból. 

Második fogásnak 12 fél galambot töltöttem meg galamb belsőséggel és sok petrezselyemmel készült töltelékkel (két felet töltelék nélkül hagytam, mert Legkisebbikem nem szereti a tölteléket /ki érti ezt/). 

 Hozzá margarinon párolt gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyemgyökés és paszternák) és krumplipürét tálaltam. Finom ebédünk volt, amilyenhez nem jutnak Angliában (de az angol kollégák csodálkozva hallgatták, amikor Középsőm lelkendezett, hogy ma finom galamblevest és töltött galambot fog enni, azt mondták, hogy csak hajléktalanok esznek galambot... /megint csak/  "ki érti ezt"???)

Pasta carbonara 3.

Akár gyors magyaros carbonaranak is nevezhetném, mert ízében egy jó túrós csuszához hasonlított és ripsz-ropsz kész volt.  Nem volt itthon ugyanis semmilyen húsos szalonnám, ezért  kényszermegoldásként

- sima füstölt szalonnából vágtam kb. 4-5 dkg-ot vékony 1-2 mm-es szeletekre, a szeleteket kb. 1 cm

  széles csíkokra, a csíkokat meg még ketté, aztán kiolvasztottam.

- Egy csomag (1/2 kg) durum spagettit, megfőztem 1,2 liter forró sós-olajos vízben úgy, hogy maradjon

  alatta a főzőléből egy kevés. 

- 2 egész házi tojást összeturmixoltam 5 evőkanál 20 %-os tejföllel és kb. 1/4 fehér kanál sóval.

- A megfőtt spagettit az alatta maradt kis főzőlével együtt a kiolvasztott szalonnára öntöttem, elkevertem

- Ránöntöttem a tejfölös-tojásos keveréket, és kevergetve sütöttem még 1-2 percig, amíg a tojásos massza 

   mindenütt bevonta a tésztát.

- Azonnal, forrón tálaltam, nem díszítgettem semmivel, csak gyorsan belakmároztunk belőle :), összesen talán 15 perc alatt kész volt, mégis nagyon finom volt.

Pincepörkölt csülökből, egyszerűen

A mélyhűtőbe próbáltam elpakolni a kedden kapott galambokat, de akárhogy ügyeskedtem, csak úgy tudtam mindet betenni, ha előtte valamit kivettem. Végül 2 csont nélküli, bőrös első csülök került ki, ami aztán mára felengedett, így abból készült az ebéd. Nem volt túl sok a hús, ezért olyan megoldáson gondolkodtam, amivel megszaporíthatom. És akkor jött a pincepörkölt ötlete, ami - ha jól tudom - annyiban különbözik a sima pörkölttől, hogy  a krumplit is bele kell főzni. Ebben az egyszerű egytálételben az alig 1 kg hús is kiadós ebéddé változott És mert sok szafttal szeretjük az ételeket, jó bő lére engedtem, hogy tunkolni is tudjunk, finom friss kenyérrel. 

Hozzávalók:  2 fej hagyma felaprózva, kevés olaj, 2 db csont nélküli, bőrös első sertés csülök megtisztítva, falatnyi darabokra vágva, ízlés szerint só, fokhagyma granulátum vagy  néhány gerezd friss fokhagyma apróra vágva/fokhagyma présen átnyomva, kb. 1-1,5 kávéskanál őrölt kömény, 1 nagy paradicsom meghámozva, apróra vágva, 1,5 hegyes erős paprika (most 3 fél paprika magház felöli része magok nélkül) 3-4 púpos fehér kanál fűszerpaprika (az enyém kissé csípős), 4-5 dl + 1 liter forró víz, 16-18 db (hópehely) krumpli.

A hagymát üvegesre dinszteltem az olajon, aztán rátettem a bőröstől falatnyi darabokra vágott csülköt, addig sütöttem, míg elvesztette élénk színét. 

Fűszereztem sóval, fokhagyma granulátummal, őrölt köménnyel, és hozzátettem a magházuktól megfosztott, de egyben hagyott zöldpaprika darabokat és a hámozott, apróra vágott paradicsomot. Így pároltam pár percig, aztán rátettem a fűszerpaprikát, elkevertem, és 4-5 dl forró vízzel felengedtem és fedő alatt, egészen lassú tűzön főztem tovább vagy 2 órán át. Közben fodrásznál voltam, meg zöldségesnél is. Hazaérve isteni illat fogadott. Gyorsan megpucoltam a krumplit, megmostam, összevágtam. A besűrűsödött szaftú puhára főtt pörköltet felöntöttem 1 liter forró vízzel, felforraltam, utánízesítettem sóval, fokhagyma granulátummal és pici őrölt köménnyel, majd belefőztem a krumplit. Forrás után 20 perc lassú tűzön és már kész is volt. Ez a hópehely krumpli valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy a húsa hófehér, olyan gyorsan fő, ahogy a hópehely olvad, és az íze... az valami mesésen finom. A szaftot úgy szívta magába, mint a szivacs, isteni volt!! Friss kenyeret és káposztával töltött almapaprikát ettünk hozzá.

Mátrai borzas szelet - csirkemellből

A mátrai borzaskáról először Illéskrisznél olvastam, és megcsodáltam azt az ételkölteményt, amit ezen a néven tálalt nemrégiben. Utána szétnéztem a neten, hogy mit találok ilyen címszó alatt bejegyezve, és mindenütt hasonlóképpen volt leírva a Mátrai borzas, vagyis a reszelt burgonyás bundában sült hús. Egy helyen csirkemellel készítve is láttam.  Ma aztán eszembe jutott, hogy hasonló módon fogom elkészíteni a hűtőben lapuló 8 szelet csirkemell filét. Persze megint nem volt időm a receptet közvetlenül a készítés előtt átolvasni, ezért aztán megint csak improvizáltam.

A csirkemell filéket besóztam, kicsit kiklopfoltam, és félretettem. A panírhoz nagyobb lyukú reszelőn lereszeltem 4 vagy 5  kicsi tojásnyi burgonyát, hozzáütöttem 3 tojást,  tettem még bele 3 evőkanál rétes lisztet és kb. 1/4 fehér kanálnyi sót. Ezt a masszát összekevertem, és máris olyan volt, mint egy sűrű palacsinta tészta. Ebben forgattam meg az előzőleg lisztben is megforgatott csirkemell szeleteket, és forró olajban, de a hőt mérsékelve mindkét oldalukon szép aranybarnára sütöttem a húsokat. A végén még kimaradt egy pici panírmassza, azt is megsütöttem. Apróra vágott sült krumplit, és nyers uborkaszeleteket tálaltam mellé, meg fokhagymás-chilis-sós-borsos tejfölt, amivel a húst és az uborka szeleteket is megkoronáztuk. A reszelt sajtról teljesen megfeledkeztem:(, de legközelebb már biztosan nem fog lemaradni! A család egyöntetűen megszavazta, hogy ez a finomság máskor is bármikor jöhet:)!

Előtte, hogy azért zöldséget is együnk, egy isteni finom tejfölös habarással készült karfiol leves is volt egy jókora fej karfiolból és jó sok zöldségből, amit én úgy szeretek, hogy legszívesebben 2-3 tányérral ettem volna belőle, ha bírtam volna. 

Padlizsános-currys rizses hús

Olyan nehéz kitalálni minden nap, hogy mi legyen az ebéd. Főleg, hogy mindig késésben vagyok az ebédkészítéssel. Ma nem csak  időm, de kedvem se volt nagyot alakítani, ezért az itthon lévő alapanyagok átgondolásával ez a gyors egytálétel készült nálunk: csirkemell darabkák  padlizsánnal, rizzsel, hot madras curryvel ízesítve, vagy egyszerűen padlizsános-currys rizses hús

Hozzávalók: 2 fakanálnyi csirkezsír (a hét végén olvasztottam a csirkemellek bőréből), /vagy kevés olaj, 1 fej apróra vágott hagyma, 40-50 dkg csirkemell filé (apró darabokra vágva), 1 szép feszes padlizsán (meghámozva, apróra vágva mint itt,) 2 fehér kanál erdei gombás ételízesítő, 2 fehér kanál szárított zöldség (étgelízesítőből kiszitált), 3 főzőtasak (37,5 dkg) paraboiled rizs, 2 fehér kanál hot madras curry por, 1 liter forró víz, ha szükséges kicsi só.

A zsiradékon üvegesre dinszteltem a felaprózott hagymát, ráraktam a feldarabolt csirkemellet és fehéredésig sütöttem. Ezután raktam hozzá a padlizsándarabokat és fűszereztem ételízesítővel, hozzáraktam a szárított zöldségeket is, majd rövid párolás után a rizst is hozzáöntöttem és lepirítottam kicsit. 

Megszórtam a curry porral, jól elkevertem és felöntöttem 1 liter forró vízzel. 15-20 percig főztem, és már el is készült. A végén még kellett bele egy kevés só. A padlizsán teljesen észrevétlen maradt a rizsben, úgyhogy nem morgott a család miatta. Úgy ettek zöldséget, hogy nem is tudták. Mellé káposztával töltött almapaprika volt a savanyúság.

Ui: Ez a rizseshús annyira bejött a családnak, hogy az utolsó szemig mind elfogyott, sőt, ettek volna még, ha lett volna :)!

Tomika ma 4 éves!!

Drága kis Unokám, Tomika ma 4 éves lett, ezért innen, a blogról is szeretettel köszöntöm, és szeretettel köszönti  az egész család!!

TOMIKÁNK, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT :)!!

Tegnap este elmesélte Skype-on,  hogy ma visz az oviba finom csemegéket, és ott is megünneplik  a kispajtásokkal a születésnapját, aztán estére lesz otthon csokitorta :)! Nagyon izgatottan várta a mai napot! Mi meg azt várjuk nagyon izgatottan, hogy személyesen is felköszönthessük vasárnap. Nálunk is lesz csokitorta, amit annyira szeret :)!!

Birs szalagok

Moksha konyhájában találtam rá erre a jó kis receptre, Ő gumicukornak nevezte. Nagyon megtetszett, hát kipróbáltam, de nem mindent a leírás szerint csináltam, ezért az enyém a vékonyabb részeken megbarnult. Nembaj, ollóval kivágtam a barna részeket és utána felcsíkoztam a maradékot. 6 birsalmából és 6 evőkanál cukorból készítettem. Én sem hámoztam meg a birsalmát, csak alaposan megmostam, aztán a magházát kivágtam és apróra daraboltam (a negyedeket még félbe vágtam és utána szeleteltem). A 3 literes zepter lábasom tele lett a 6 feldarabolt birsalmával. Öntöttem rá 2 dl forró vizet, és 30 percig főztem. Leszűrtem róla a párolólevet (kb. fél csészényit, amit aztán cukrozás nélkül megittam, amikor langyosra hűlt), 

és a főtt birsalmát botmixerrel krémmé mixeltem. Hozzáadtam a 6 evőkanál cukrot, és felforraltam. Úgy pöfögött, mint a Solfatara vulkán Pozzuoliban, csak ennek sokkal finomabb illata volt. 

Néhány perc főzés után két sütőpapírral bélelt tepsire terítettem, 

aztán először néhány percig 100 fokosra melegített sütőben tartottam, majd a hőt mérsékeltem 50 fokra és legalább két órán át szárítottam a birset. De elvesztettem a türelmem, mert ezután még mindig puha volt, felcsavartam megint 100 fokra a sütőt, de kb. 10 perc után megint levettem, mert a vékony részeken megbarnult a massza :(.

Este háromnegyed kilenctől éjjel fél 1-ig szárítgattam, (közben elaludtam a nappaliban :)), akkor kivettem, és csak ma délután vágtam csíkokra egy megmosott konyhai ollóval. Egy sütis dobozba pakoltam ami megmaradt, mert darabolás közben alaposan becsemegéztem belőle. Isteni :)!

Galambvágás

 Anyukám vasárnap telefonált, hogy jó lenne, ha a héten tudnék segíteni, mert galambot kellene vágni. Az operációja miatt ugyanis az idei nyár végi galambvágás elmaradt, viszont nagy a szaporulat, amit nem akarnak tovább tartani. Örültem a dolognak, mert ilyenkor mi is kapunk galambot, csak azért drukkoltam, hogy ne nekem kelljen a "piszkos munkát" elvégezni. Mert nincs bajom a koppasztással, a kotúzással, sőt még a belezéssel sem, de megölni... az nem megy. Szerencsére Anyukám a nehezét átvállalta, sőt mire fél 9 tájban odaértem, már egy nagy tál tollától megszabadított madár várt, hogy kikotúzzam. Keményen dolgoztunk majdnem déli 12-ig, de akkorra elkészültünk. Összesen 23 galambot tisztítottunk föl, 

ebből tizenkettőt meg is kaptunk belsőségekkel együtt. Öt kicsit idősebbet, nyár elején keltet (a sárga tálból), és hét egészen fiatalt (a piros tálból). Előbbiekből isteni levest főzök vasárnapra, és a finom  leves mellé töltött galambot tervezek a fiatalabb hét galambból. 

Igazi ünnepi ebéd lesz mert igaz, hogy nem egészen egy hétre, de JÖNNEK AZ UNOKÁK VASÁRNAP :)!!!!! HURRÁ!!!