Erdei gombás-vörösboros őzragu zsemlegombóccal

Legnagyobb Fiam Barátnője mesélte, hogy egyik ismerősének is van gasztroblogja, és nagyon jó receptjei vannak. Kíváncsiság fél egészség, ezért én is benéztem "Lacitrom konyha" blogjába. Nagyon szép kovásszal készült bagettek, és egyéb péksütemények mellett találtam egy nagyon finomnak tűnő Burgundi marharagut, amiről tudtam, hogy ilyesmit főznöm kell. A hét végére sikerült szép őzhúst szereznem, ami nagyon hasonlít a marhahúshoz, csak talán még kissé soványabb, ha jól le van róla tisztítva minden zsiradék és hártya, ezért abból készítettem  el az én változatomat.

De előbb az első fogás: megint tárkonyos őzraguleves készült, ugyanúgy, ahogy a múltkor, receptje itt található. És ilyen lett:

Tárkonyos őzragu leves

És akkor jöjjön a csoda, az erdei gombás-vörös boros őzragu, zsemlegombóccal

Hozzávalók:

  - 1 kg őz színhús apróra vágva (tisztítva, csont nélkül)

  - 4 kisebb fej hagyma

  - 3 szál sárgarépa

  - 1 cs szárított  erdei gombakeverék vargányával

  - kevés olaj

  - 10 dkg kockázott bacon

  - 3 nagy merőkanál őz alaplé

  - 1 dl jó minőségű száraz vörösbor

  - 2 db babérlevél

  - 2 csapott fehér kanál ételízesítő

  - 2 fehér kanál ételízesítőből kiszitált szárított zöldség

  - frissen őrölt bors ízlés szerint

  - 1 púpos kávéskanál fokhagyma granulátum

  - 1 teáskanál mustár

  - 1 fél citrom leve

  - 2 evőkanál rétes liszt

  - 1,5-2 dl hideg víz

A húst megmosás, megtisztítás után apró kockákra vágtam  (még tegnap délután) és további felhasználásig a hűtőben tartottam. A szárított gombát az éjjel langyos vízbe áztattam, reggel többször váltott vízben megmostam. A sárgarépát tisztítás után nagyobb darabokra vágtam, a hagymát hosszában négybe, majd a negyedeket ketté. A kockázott bacont kevés olajon pirítani kezdtem, amikor már szépen körbepirult, hozzáraktam a kockázott őzhúst. Addig sütöttem nagy lángon, míg élénk vörös színét elvesztette. Ekkor rárétegeztem a hagymát, gombát, sárgarépát, megszórtam ételízesítővel, szárított zöldségekkel, frissen őrölt borssal, fokhagyma granulátummal,  hozzáadtam a babérlevelet, felöntöttem 1 dl vörös borral és 3 merőkanál őz alaplével (amit még tegnap megfőztem), felforraltam, és fedő alatt lassú tűzön kb. 2 órán át főztem (aki szereti, több vörösbort is rakhat bele, de szerintem így is nagyon jó volt). Kóstolás után tettem még hozzá 1 teáskanál mustárt, egy nagy citrom felének levét, pici sót, és tovább főztem. További 1,5-2 óra lassú főzés után habarást turmixoltam réteslisztből és kevés vízből, amit a raguhoz adtam, jól kiforraltam, és forrón tálaltam. A  zsemlegombóc nagyon jól illett a  szalonnás-gombás-vörösboros raguhoz. Lehet, hogy elfogultnak tűnök, de csoda finom volt :D !!    Köszönöm az ötletet a Lacitrom blog szerzőjének.

Zsemlegombóc:

Hozzávalók:

  - 2 db szikkadt zsemle apróbb kockára vágva

  - kevés olaj a pirításhoz

  - 20-20 dkg rétes és finom liszt

  - 1 nagyobb tojás

  - 1 csapott fehér kanál só

  - annyi víz, amivel olyan tésztát tudunk keverni, ami könnyen elválik a kanál domború felétől (kb-3,5-4 dl)

A felkockázott zsemléket kevés olajon megpirítottam és hűlni hagytam. Kikevertem a galuska tésztát: a liszteket összekevertem a sóval, tojással, és apránként annyi vízzel, hogy se lágy - se kemény tésztát kapjak, olyat, ami könnyen elválik a kanál domború felétől. Amikor a tészta kész volt, belevegyítettem a zsemlekockákat, forrásban lévő - sót és pici olajat tartalmazó - vízbe szaggattam evőkanállal a "gombócokat" és 10-12 perc alatt készre főztem.

 

Erdei gombás-vörösboros őzragu zsemlegombóccal