Instant kakaós muffin

Helyesebben muffin instant kakaóval.

Vasárnap délutáni nasinak, ill. kávé kísérőnek sütöttem ezt a pár muffint. Régen volt ilyesmi.

Hozzávalók:

• 10 dkg margarin, 12 dkg cukor, 2 tojás, 
• 20 dkg finom liszt 1/2 csomag sütőpor, 5 dkg Johny instant kakaó (Lidl), 
• 1,5 dl tej, 1 evőkanál narancslekvár (saját)

Először a margarint, cukrot és tojást kevertem simára, majd hozzáadtam a kakaóporral és sütőporral  elvegyítet lisztet, végül a tejet és a narancslekvárt. A sima tésztát 12-es, kapszlival bélelt formába kanalaztam és 175 fokra előmelegített, légkeverésre állított sütőben 20 percalatt megsütöttem.

Ahogy kihűlt saját készítésű eper vagy meggy lekvárral kínáltam. Isteni volt! 

Meggylekvár - meggymagozási praktika

Tegnap meggyet szedtünk Szüleim kertjében, ma meg elraktam meggylekvárnak. A befőzéshez Dzsemfix 2:1-bent használtam.

3,75 kg tisztított, kimagozott meggyet összekevertem 1,5 kg kristályckorral, amiben elkevertem 3 csomag zselésítőt. Botmixerrel összeturmixoltam az egészet, felforraltam, 3-4 perc főzés után lehaboztam, tisztára mosott üvegekbe töltöttem és lezártam. A fazékban maradt lekvár gyorsan megszilárdult, vacsira vajas-lekváros kenyérként megkóstoltam, isteni!

A praktika: könnyen és gyorsan lehet meggyet magozni egy rövid szívószál segítségével (a felső képen az üveg tetején látható). A szívószállal egyszerűen ki kell tolni a magot a meggyből. Jobb, mint a meggymagozó, mert az benne hagyhatja a magot a meggyben, így viszont minden meggy ellenőrizve van a kitolás pillanatában. A szívószálban felgyülemlett gyümölcshúst egyszerűen ki lehet rázni, vagy a felső lyukon kibuggyan. 

60 lettem

A családi ünneplés tegnap megvolt, a tortából is már csak a gyertya van. Örülök, mert együtt volt a család, még Párom Édesanyja is eljött megköszönteni a Keresztlányommal, meg persze Legnagyobbikom és Legkisebbikem családjaikkal.  Angliában élő Fiam és Unokáim Skype-on köszöntöttek meg, de hiányoztak a családi ebédről, meg persze Szüleim is, akik egészségi állapotuk miatt nem tudtak eljönni. 

Aki legjobban hiányzott, az mégis drága Párom volt. Soha nem gondoltam, hogy megérem a 60 évet azt meg végképp nem,  hogy egyedül maradok. Néha mérhetetlenül magányosnak érzem magam, de boldogsággal tölt el, amikor Bogikám átölel, megpuszil, és mondja, hogy szeretlek mama. Vagy Olikám naponta felhív, és láthatom, hogy játszik, és milyen okos. Az Angliában élő Unokáim már nagy fiúk, el vannak foglalva a  dolgaikkal, úgyhogy Őket már ritkábban látom, de azoknak a ritka perceknek is nagyon örülök. Remélem láthatom Őket felnőni és az életben boldogulni.