Ajándékot kaptam

Ajándékaim

Kedves Bloggertársamnak "Marisz 57"-nek, - aki a Tortafüggő Marisz című blogot vezeti - a hónap elején volt a 2. blogszülinapja, aminek alkalmából sokan köszöntöttük. A blogszülinapon az ünnepelt ajánlott fel ajándékot, egy szép szakácskönyvet, amit a kommentelők között sorsolt ki.  A szerencsém úgy hozta, hogy ezt az ajándékot én nyertem meg, ami szinte hihetetlen volt a számomra, mert ilyesmi eddig nem történt még velem. Ma kézzelfogható bizonyítékát kaptam, hogy tényleg én vagyok a nyertes, mert megérkezett az ajándék. A csodás könyv, sőt még két gyönyörű kalocsai hímzés is, és egy kis karácsonyi kiadvány. 

Kedves Marisz!! Itt is szeretném megköszönni az ajándékot, nagyon örülök neki :D!!

Jó egészséget kívánok, hogy sokáig köszönthessünk még blogszülinapod alkalmából.

Körözött újhagymával

 Ma reggel csináltam egy tál körözöttet, mert a fiúk teljesen rákattantak a magyaros vajkrémre, ami azért nem olcsó. Most fél kiló túróért fizettem annyit, amennyibe egy 25 dekás vajkrém kerül, így talán kicsit jobb az ár-érték arány, főleg, hogy a hozzáadott anyagokkal még több is lett belőle :).

Hozzávalók: 1/2 kg félzsíros tehéntúró, 2 evőkanál flóra maragarin, 3 evőkanál 20 %-os tejföl, 1 csapott fehér kanál szitált ételízesítő, csipet só, (aki idegenkedik az ételízesítőtől az csak sót használjon ízlés szerinti mennyiségben), 1 púpos kávéskanálnyi őrölt kömény, 1 csapott fehér kanál  fűszerpaprika (nálam csípős),  1 teáskanálnyi piros arany (ez is csípős, de csemege is lehet), 1 szál zöldhagyma fehér része.

A túrót üvegtálba öntöttem, hozzáadtam a margarint, tejfölt, fűszereket és hagymát (kereszt alakban végig bevágva, majd vékonyra szeletelve), majd botmixerrel először kis fordulaton, majd nagyon szép simára, krémesre turmixoltam. Lezárható tálba szedtem, és már indulhattak is vele a fiúk. 

A tegnapi vacsora

Vacsorára végül teljesen hagyományos, többször leírt étel készült, zöldborsóleves eperszalag tésztával, második fogás egyszerű csirkepörkölt (bőre nélküli alsó combokból és farrészekből) a fiúknak tésztával, Apának és nekem gőzben párolt karfiollal. Bár az utóbbi momentumról Apa nem vett tudomást és Ő is tésztával ette. A pörköltet most is gyorsfőző fedővel főztem, szokásos módon és jelzések után 8 percig, majd elzártam a tűzhelyet és visszahűtöttem az edényt. 

Ezek kerültek bele: kevés olaj, 1 fej hagyma, fél hegyes erős paprika, 1 lecsópaprika és 1 paradicsom (mind felaprózva), 6 alsó comb, és 6 farrész (mindegyik bőre nélkül), 1 fehér kanál só, 2 fehér kanál fűszerpaprika, 8 dl forró víz (ahogy régebben már említettem, szeretjük, ha sok szaft van a húson). 
A pörkölt készítéséről nem készültek fázisfotók, de a gőzölt karfiolról és a borsólevesről igen, íme:

A leves hozzávalói: kevés olaj, 2 sárgarépa, fél-fél paszternák és petrezselyemgyökér, negyed zellergumó és néhány zellerlevél, 1 kisebb fej hagyma, darabka zöldpaprika, 35 dkg mirelit borsó, 1-1 csapott fehér kanál ételízesítő és só, /  vagy csak só ízlés szerint, őrölt bors ugyancsak ízlés szerint, 1 kávéskanál szárított petrezselyemzöld, 2 liter forró víz, 8 dkg eperszalag tészta.
A megtisztított és felaprított zöldségeket kevés olajon megdinszteltem. Pár perc után a borsót is hozzáadtam, majd addig pároltam együtt, míg a borsó is jól átforrósodott.

Ekkor fűszereztem,  majd felöntöttem 2 liter forró vízzel. Felforraltam,

és a Zepter reszelő-pároló betéten a levesre helyeztem a megmosott karfiolrózsákat. 

Egy tállal letakartam és addig  hagytam erős tűzön, míg gőz csapott ki a fedő alól. Ekkor a tüzet mérsékeltem és addig pároltam így a karfiolt, míg megpuhult.
Közben, kb. 18-20 perc főzés után egyszer le kellett emelni a pároló-reszelő betétet, amikor a tésztát a levesbe tettem, majd további 10 percig főztem. 
A tálat a tapadókorongos  fedőgombbal emeltem le.
Sajna az enyém tegnap eltört, úgyhogy ezentúl a tálat kénytelen leszek edényfogó kesztyűvel levenni. 

A tálról levettem a fogantyút és felfordítottam, majd az erre szolgáló eszközzel (aminek a másik vége üvegnyitóként funkcionál) leemeltem a reszelő-pároló betétet a leveses fazékról.

A felfordított tálra helyeztem, így az esetleg lecsöpögő folyadék sem folyik szét.
A karfiolt nem kellett semmivel ízesíteni, mert a leves gőze és a csirkepörkölt szaftja elég fűszerezésnek bizonyult. 

Az elkészült leves.

"Csikós tokányos" gomba pennével, Zepterben

3 literes Zepter edényben együtt főtt a "csikós tokányos" gomba  a tésztával. Most csak két személyre, mert a fiúk nincsenek itthon. Vacsorára, mire hazaér a család, lesz valami tartalmasabb étel. Erről a mostaniról fázisképek is  készültek Gionetta ötlete alapján.

A gombás tésztához az alábbi alapanyagokat használtam fel: 2 szelet felcsíkozott füstölt szalonna, 1 paradicsom, 1 hagyma, 1,5 hegyes erős paprika, 3 nagy tölteni való gomba, 

1 kávéskanál + fél fehér kanál só, 1 kávéskanál  borsikafű, 1 fehér kanál fűszerpaprika (nálam csípős), 8 dl forró víz, 1/2 dl hideg víz, 1/2 evőkanál rétes liszt, 3-4 evőkanál tejföl, 20-25 dkg durum penne tészta. 

Először a csíkokra vágott szalonnát olvasztottam ki.

Majd ráraktam a felaprózott hagymát, és a karikákra vágott csípős paprikát, és együtt megdinszteltem. 

Ezután a felszeletelt gomba következett és egy kávéskanál só.

Amikor a gomba megpárolódott és összeesett, megszórtam egy kávéskanál borsikafűvel.

és hozzátettem a paradicsomot is. 

Az edényt félrehúztam, úgy raktam rá egy fehér kanál fűszerpaprikát (csípőset), 

majd felöntöttem 8 dl forró vízzel, tettem bele még fél fehér kanál sót és felforraltam.  

Amikor felforrt, behabartam a 3-4 evőkanál tejföl, 1/2 dl hideg víz és 1/2 evőkanál rétes liszt keverékéből készült habarással, újraforrás után belefőztem a penne tésztát.

Lefedve, takarékon 15 percig főztem, amíg a fűszeres szaft nagy részét magába szívta a tészta, utána tálaltam. 

A lapos tányéron sajnos eléggé szét csúszott az étel, de ez az élvezeti értékén nem rontott, finom volt.  A tányéron még tettünk rá egy kis tejfölt, de azt már nem fotóztam le.

Halrudacskák pangasiusból

Karácsony óta nem ettünk halat és már nagyon hiányzott.  Annyira, hogy vettem két csomag mirelit pangasiust. Sokan sokfélét írtak és mondtak már róla, csakúgy mint a tojásról, a margarinról, a készételekről és sok másról. Ha mindent elhinnénk amit hallottunk vagy olvastunk  nem ehetnénk semmit, mert szinte mindenről állították már hogy káros, és az ellenkezőjét is.

Én már többször készítettem pangasiust, soha nem volt semmi gond vele, vagy tőle.  Most is nagyon finom halrudacskákat sütöttem belőle. A titka a lassú felengedtetés. Nem szabad forró vízbe tenni, csak hagyni kell szobahőmérsékleten kiolvadni, utána óvatosan hideg vízzel átmosni, leszárogatni és használható. Én most egy csomaggal használtam fel, először minden zsíros részt levágtam róla, utána nagyjából egyenletes rudakra vágtam a három halfilét. 24 db halrudacskám lett, amit besóztam és állni hagytam egy fél óráig, aztán paprikával elkevert rétes lisztbe, sóval elhabart tojásba és paprikával elkevert zsemlemorzsába forgattam, hagytam szikkadni kb. 15 percig, majd forró olajban, de a tüzet mérsékelve megsütöttem a halrudakat. Párolt rizzsel, majonézzel és citrommal tálaltam. Legkisebbikem először azt mondta, Ő nem kér halat, aztán megkóstolta, és 5 darabot megevett belőle rizzsel és majonézzel, annyira nem ízlett neki :D

Velővel töltött rántott palacsinta, rántott csirkeszárnyak, mákos palacsinta

Rántott csirkeszárny és velővel töltött, rántott palacsinta

Ma nagyon belecsaptam a lecsóba... illetve a palacsintába. A kiadós reggeli után kényelmesen dolgozhattam, nem kellett kapkodnom, így új ételt próbáltam ki, a velővel töltött rántott palacsintát, mellé azért a kevéssé bátraknak hagyományos rántott csirkeszárnyak is készültek. De ha már palacsinta, akkor legyen édes is, ez volt Apa kívánsága. Ráadásul már elég régen kéri, hogy mákos tészta legyen, hát most ahelyett mákos palacsintát  kapott.

Legelőször megtisztítottam a csirkeszárnyakat, és a szárnyvégeket levágtam róluk. Aztán felforraltam 1,5 liter vizet 1 fehér kanál sóval, és 2 fehér kanál szárított zöldséggel, amikor forrt, beletettem a csirkeszárnyakat és szárnyvégeket, és újraforrástól számított 25 percig főztem takarékon, fedő alatt, amikor elkészült kiszedtem a húsokat a fedőre hűlni, panírozás előtt megpergettem sóval. 

Közben kikevertem egy adag palacsintatésztát, persze cukor nélkül, aztán megsütögettem. 27 palacsinta lett.  A velősön és mákoson kívül maradt még üres is, amit kedve szerint tölthet mindenki. 

A palacsintatészta most ezekből készült: 2 tojás, 6 dl tej, 20-20 dkg finom és rétes liszt, 5 dl buborékos ásványvíz, 1/2 fehér kanál só, két löttyintésnyi olaj.

Most nem zepterrel sütöttem, inkább egy könnyű tapadásmentes serpenyővel. Gyorsan ment. 

Palacsinta sütögetés közben megfőztem a mák tölteléket: 30 dkg darált mákot 6 evőkanál cukorral, és kb. 3-3,5 dl tejjel felforraltam, majd főztem pár percig. Végül belereszeltem egy szép nagy citrom sárga héját. 

Legvégül a velő következett. Gyönyörű, friss velőt kaptam tegnap, 70 dekát vettem belőle, még az este meg is tisztítottam a hártyáktól, úgyhogy azzal már nem volt gondom. 

Ma kevés olajon megdinszteltem egy apróra vágott hagymát, ráraktam az összevágott velőt, sóztam, borsoztam, szárított petrezselyemzöldet tettem rá, és amikor már egészen szétesett, két sóval elhabart tojást is ráöntöttem. Szilárdulásig sütöttem.

 Először a mákos palacsintákat töltöttem meg, aztán félretettem. 

Utána a velős palacsinták betöltése következett. A palacsinták közepére halmoztam két púpos evőkanálnyit a velős masszából, eligazítottam, aztán a két oldalát felhajtottam, végül a két végét is.

Aztán hagyományosan (liszt - kevés sóval elhabart tojás - morzsa) bepaníroztam a szárnyakat is és a palacsintákat is és forró olajban mindent megsütöttem. 

Közben két adagban a sültkrumpli is  elkészült hozzá.

Mákos palacsinta

Sertésvese tojással

 Mint minden belsőség, ez is megosztja az embereket. Vagy szeretik, vagy utálják. Ha jól van elkészítve, nagyon finom tud lenni. Én gyerekkoromban kóstoltam először, és azonnal megszerettem. A mai gyerekek szerintem már meg sem kóstolnák, inkább a gyorséttermi ételek a menők. Pedig ha a vese meg van tisztítva, utána pillanatok alatt elkészül és nagyon finom. Kiadós vasárnapi reggelinek - mint ma reggel, -  vagy egy olcsó gyors ebédnek is megfelel.

De minden a vese tisztításával kezdődik. Ezt én tegnap este megcsináltam az esti film alatt, megtisztítottam 3 vesét, így ma reggel ripsz-ropsz elkészült. A veséket vízszíntesen - lehetőleg középen - kettévágtam. Ekkor feltárul a belsejükben lévő rész, amit nagyon éles késsel óvatosan kivágtam, úgy, hogy a lehető legkevesebb hasznos részt dobjam ki vele. 

Utána a kitisztított vesét keresztben nagyon vékony csíkokra vágtam és dupla nejlonzacskóban a hűtőbe raktam. Reggel aztán szűrőbe öntöttem, forró vízzel többször leforráztam, aztán ecetes meleg vízzel is átmostam, majd hideg folyó víz alatt is, egészen addig, míg teljesen tiszta lett.

Ekkor egy fej apróra vágott hagymát olajon megdinszteltem, majd rádobtam a vesecsíkokat,

jó alaposan megborsoztam és sütöttem pár percig (kb. 5), míg a vesét keménynek nem éreztem, akkor jó. Csak ekkor sóztam meg a sülő vesét kb. 1/3 fehér kanál sóval.  Közben 1-2 csipet sóval elhabartam 5 tojást, és a vesére öntöttem. Kevergetve addig sütöttem, míg kissé megszilárdult, de nem szárítottam ki. 

Tányérra szedtem, szárított petrezselyemzölddel megszórtam (Férjem chilipor tett rá), és ecetes almapaprikával meg friss kenyérrel tálaltam. Jó kis reggeli volt. 

Tarja - három az egyből (sült, húsos káposzta és leves)

Egy szép tarját vettem ma a Tescoban, akciós volt. Megkértem a hentest, hogy vágja ki a csontját, ne nekem kelljen itthon vergődni vele . Aztán hazaérve nekiláttam. A húst felszeleteltem, a káposztába szánt parázs részeket levágtam és félreraktam, a sültnek szánt szeleteket tepsibe sorakoztattam, sóval, őrölt köménnyel és borssal, fokhagyma granulátummal és csípős fűszerpaprikával fűszereztem. Alufóliával letakarva 180 fokos légkeveréses sütőben sütöttem kb. másfél órát. Utána már nem kellett pirítani, pirosra sült. De olyan sovány hús volt, hogy szinte semmi zsiradék nem sült ki belőle. Csak kihűlés után kóstoltuk meg, de ma nem csináltam hozzá köretet, friss kenyérrel, paprikával, paradicsommal ettük vacsorára.

A nagyon parázs sovány tarja részeket falatnyi darabokra vágtam (70 dkg volt), ezzel és egy kiló apró savanyú káposztával (Legnagyobbikom hozta tegnap nagy boldogan - hogy milyen szép káposztát vett) húsos káposztát főztem. De most változtattam a főzés menetén. Úgy kezdtem, mint a pörköltet szokás, vagyis először kevés olajon 1 fej apróra vágott hagymát dinszteltem, ráraktam a felkockázott húst, fehéredésig sütöttem, akkor fűszereztem 1 kávéskanál őrölt köménnyel, 2 kávéskanál fokhagyma granulátummal, a tűz mérséklése után 2-3 fehér kanál fűszerpaprikával, majd felöntöttem 1 liter forró vízzel, és beleraktam a káposztát (sót ekkor még nem raktam bele, mert a káposzta sós!). Elkevertem és kb. 70-75 percig főztem, néha átkeverve. Akkor apránként megszórtam kb. 1,5 evőkanálnyi rétes liszttel (egyszerre mindig csak egy-egy csipettel, és jól belekevertem) hogy a leve kissé besűrűsödjön. Kiforraltam és megkóstoltam, kicsi só kellett bele, hát  megsóztam, rottyantottam rajta egyet és tálaltam.

A tarja csontjából finom csontlevest főztem, zöldségekkel, sóval, őrölt köménnyel és borssal, fokhagyma granulátummal (természetesen fokhagymagerezdekkel helyettesíthető), gyorsfőző fedővel, szokásos jelzések után 25 percig. Aztán a levet átszűrtem, kevés vízzel hígítottam, sóztam, szárított petrezselyemzölddel még fűszereztem és 16-18 dkg gyermelyi cérnácska tésztát főztem bele. A zöldségeket és főtt húsos csontokat külön tálban tálaltam. 

Ebédre csak levest és káposztát ettünk.

Sonkás-olivás paradicsomos tészta

Lehet, hogy már unalmas, hogy megint tésztát főztem, de sajna csak erre volt időm és erőm. Ja, meg alapanyagom. Tegnapról maradt még 4 és fél kocka rakott krumpli, az a fiúknak és Apának elég lesz, de ha nem Ők is ehetnek a tésztából, amit saját kedvemre főztem. 

Ezek vannak benne: kevés olaj, 1 fej felaprózott hagyma, 20 dkg apróra vágott szendvics sonka, 1 csomag Chira olajbogyó felszeletelve,  levével együtt, 1 liter 100 %-os paradicsomlé, kb. 1,5 dl forró víz,  kevés só, 1-1 kávéskaná oregano és fokhagyma granulátum, néhány tekerés  szárított olasz zöldfűszerkeverék, kevés chili por, néhány csepp folyékony édesítőszer, 1/2 kg  tészta - jelen esetben durum orsó. 

Ezt az ételt egy edényben követtem el, mégpedig egy wokban. Először megdinszteltem az apróra vágott hagymát, majd ráraktam az ugyancsak felaprózott sonkát. Együtt pirítottam kicsit, aztán a felszeletelt olivabogyó következett. Beleöntöttem az olivabogyó levét is (kb. 0,7 dl volt), majd a paradicsomlevet, meg még vagy 1,5 dl forró vizet. Sóztam, fűszereztem, majd beleöntöttem a tésztát. Újra forrástól számított 15 percig főztem fedő alatt, takarékon, ezalatt magába szívta az összes fűszeres paradicsomlevet és finom egytálétel lett. Meg lehet főzni persze külön-külön is, de én annyira utálok mosogatni, hogy inkább így,  egyben oldottam meg. Reszelt sajttal is meg lehetne szórni, de én csak néhány petrezselyem levélkével díszítettem és befaltam - ahogy Tomikám mondaná.