Brokkolis tészta saját készítésű hosszúmetélttel

                           

Régóta terveztem, hogy megpróbálom a  linguine, vagy a tagliatelle tésztát házilag előállítani. Ma tésztakészítő kedvemben voltam, hát nekifogtam, és  sikerült is hasonló tésztát gyártanom. Csak hasonlót, mert egyikkel sem egyforma a tésztám.

Miután megebédeltünk megnéztem, hogy pontosan mik a tulajdonságai a fent említett tlsztáknak, így rá kellett jönnöm, hogy mindkettőre "csak" hasonlít,  mert  a linguine keskeny, kb "4 mm széles, de keresztmetszetében elliptikus, és nem lapos" - ahogy a Wikipédián olvastam -, az enyém kb. 4 mm-es de lapos. A tagliatellétől meg azért különbözik, mert nincs 6-10 mm széles, de legalább lapos és hosszú. Így maradok a hosszúmetélt névnél. 

De mindegy is hogy nevezem, mert a lényeg az, hogy finom! Van tartása, harapható. 

Hozzávalók: 

25 dkg finom liszt, 2 tojás, icipici víz, a gyúráshoz, és szóráshoz (nyújtásnál és vágásnál) rétes liszt

Az említett anyagokból kemény tésztát gyúrtam, kicsit pihentettem, majd lisztezett asztallapon vékonyra nyújtottam, a tésztát középen kettévágtam, a két felet összehajtogattam és vékonyra szeltem. Vizet forraltam sóval és kis olajjal, amikor a tészta feljött a víz tetejére, még rövid ideig főztem (kb.1-2 perc), és egy részét rászedtem a párolt brokkolira. Hagytam üresen is Bogikám kedvére, mert Ő nem szereti a brokkolit. Meg is kóstolta, csak úgy üresen a tésztát, és nagyon ízlett neki 😃.

A párolt brokkolihoz egy fej brokkoli apróbbra vágott rózsáit serpenyőbe raktam kevés olajjal, ételízesítővel, fokhagyma granulátummal pici pirospaprikával, és kevés vízzel, fedő alatt gyorsan roppanós puhára pároltam. 

Cérnametélt húslevesbe

Régóta terveztem, hogy cérnametéltet készítsek. Ma olyan ebédet főztem (húsleves csirke farrészekből és felsőcomb csontokból, kacsacombrészek sütve alatta sült krumplival), hogy az ételek bekészítése után volt időm tésztát gyúrni. 

Kimértem 20 dkg finom lisztet, beleütöttem  2 db M-es  tojást és elkezdtem összegyúrni. Jó kemény, sima tészta lett belőle, de nem vette föl az összes lisztet a tojás, kb. 2 dkg liszt kimaradt, akárhogy gyúrtam is, nem vett fel többet. Tállal letakarva pihentettem 10-15 percig, aztán lisztezett asztallapon kinyújtottam, majd vékony csíkokra vágtam a tésztát, a hosszú csíkokat középen kettévágtam, egymásra fektettem és a lehető legvékonyabbra vágtam. Felét befőztem a húslevesbe, másik felét tiszta konyharuhára terítettem száradni. Utóbbiról készült a kép.  

A levesbe főzött tészta pedig varázsütésre elkezdett nőni, széltére és hosszára is, meg is lepődtem, hogy mekkorák lettek. Legközelebb nem vágom 3 cm-nél hosszabbra, mert így olyan lett a végén a leves, mintha spagettit főztem volna bele :). Persze isteni finom volt így is. 

Házi tészta

Hosszú idő után újra rászántam ma magam a tésztagyúrásra. Régen, sok évvel ezelőtt sok tésztát készítettem, akkor még tésztagéppel. Manapság már nincs tésztagépem, ez azonban nem tartott vissza. Úgy, ahogy Anyukám csinálta régebben, nyújtófával készült a tészta, tiszta, lisztezett asztalon, mert még gyúródeszkám sincs, mégis lett házi gyúrt tésztám. 

Hozzávalók: 

4 friss tojás (összesen 200 gr), kb. 80 gr hideg víz, 500 gr liszt, kb. fele-fele arányban rétes és finom liszt. 

A fenti anyagokból teljesen sima, szép fényes tésztát gyúrtam, amit 4 részre osztottam, és 4 szép kis cipóvá alakítottam. Lisztezett asztallapon nejlonnal letakarva pihentettem 20-25 percig, aztán egyenként szép vékony lappá nyújtottam.

Mind a négy lapot négy széles csíkká vágtam

Terítővel letakart foteltámlára sorakoztattam száradni

Aztán egy részét (28 dkg-ot)  kockára vágtam (persze vágódeszkán, hogy az asztalt ne vagdossam össze) - ez azonnal felhasználásra került krumplis tészta lett belőle

A nagyobb részéből széles metélt készült (kb. 50 dkg) ezt sütőpapírral bélelt tálcára terítettem száradni, későbbi felhasználásra.

Magam is elcsodálkoztam, hogy milyen örömöt okozott és milyen sikerélménnyel töltött el, hogy ilyen szép és csodásan finom tésztát sikerült készítenem még annyi év után is.