Olajos hal, majd sült hal balin filéből chili pehellyel

                            

Legnagyobbikom egy balinnal örvendeztetett meg tegnap. Mivel emlékszem milyen rettentő szálkás hal, azon gondolkodtam, hogy lehetne a sok szálkától szabadulni. Húsdaráló híján fasírt most nem készülhetett, az egyben vagy szeletben sültet is felejtősnek gondoltam ma. Valaki régebben írta, hogy isteni halászlé készül belőle, de most azt se akartam. Aztán eszembe jutott, hogy kárászból meg keszegből már csináltam olajos halat, mindkettő isteni volt, hát most balinból is kipróbáltam, és nem kellett csalódnom, mert isteni, szálkamentes finomság lett belőle. 

Hozzávalók:

1 db tisztított balin lefilézve, só, citromlé, olaj, chili pehely, 

A balin húsát a gerincéről kétoldalt óvatosan levágtam, és ugyanúgy beirdaltam, ahogy a pontyot szoktam (bőrével lefelé deszkára fektetve, a halhúst a lehető legsűrűbben - kb. 2 mm - bőréig éles késsel bevagdaltam). A  beirdalt halat mindkét oldalán besóztam, és az irdalt oldal felől citromlével is alaposan meglocsoltam. 

A legkisebb gyorsfőző fedővel használható lábasba kevés olajat öntöttem, és belepakoltam a feldarabolt filéket. Öntöttem még rá citromlevet, megszórtam chili pehellyel, még kevés olajat is öntöttem rá, átmozgattam kicsit, és a lábast lezártam. 

Forrás után takarékra állított tűzhelyen - a lángot néha lekapcsolva, hogy ne menjen a piros mezőbe a mutató, több mint egy órán át főztem, aztán hagytam, hogy a főzőpálca magától essen vissza.

 

Kis hűlés után megkóstoltam, isteni ízes, szálkamentes halfilé lett. az olaját kenyérrel lehet kitunkolni. 

Legnagyobbikom sült halat evett volna inkább, ezért a halszeleteket szedőlapáttal óvatosan tepsire szedtem  majd 200 fokra és légkeverésre állított sütőben gyorsan megpirítottam.  Finom teljesen szálkamentes sült hal lett. A tepsin már csak a maradékot tudtam lefényképezni.

Olajos hal kárászból + halas spagetti olajos kárászból

Legnagyobbikom hosszú kihagyás után újra horgászik. Azóta megint kerül hal az asztalunkra. Ropogósra sült keszeg már többször is volt, de volt már isteni halászlé is. Legutóbb megint hozott pár keszeget, meg néhány kárászt. A keszeget ropogósra sütöttem a sütőben, ahogy szoktam, 

de a kárászoknak más sorsot szántam. Olajos halat készítettem belőlük. 

Persze szépen megmostam, a külsejét sűrűn beirdaltam aztán méretétől függően 2-3 darabra vágtam és lesóztam. A munka további menete pont úgy zajlott, mint régebben, amikor keszegből csináltam olajos halat, azzal a különbséggel, hogy ízesítésre most "csak" 3 db színes hegyes erős paprikát használtam, viszont a szálkák felpuhításának megsegítésére egy kávéscsészényi citromlevet is öntöttem hozzá. Azután már csak lezártam a lábast gyorsfőző fedővel, és a szokásos jelzések elérése után másfél órán át főztem a tűzhely legkisebb állásán a halat. Utána hagytam a főzőpálcát magától visszaesni, és csak akkor kóstoltam meg a végeredményt, amikor langyosra hűlt. Talán mondanom sem kell, hogy valami isteni ízű és állagú lett a hal, még a gerince is felpuhult, simán szétomlott a számban, viszont a hal húsa, ahogy a képen is látható gyönyörűen egyben maradt, és csodás állagú volt. Jól belakmároztam belőle, és Legnagyobbikom is jó alaposan megkóstolta - először csak keveset szedett, de aztán még egy jó adagot -, a többiek viszont nem kértek, ezért hűtőbe került a maradék....

olajos kárász vakuval fotózva

amit persze most is átalakítottam, jó kis olaszos ízvilágú paradicsomos-oregánós-csípős mártás készült belőle. Spagettivel egyszerű, de nagyszerű ebéd lett. 

Ehhez egy fél fej hagymát a hal olaján megdinszteltem, ráraktam a villával jól összetört halat, egy-egy teáskanálnyi fűszerpaprikát, szárított oregánót, fokhagyma granulátumot, felöntöttem 500 ml passzírozott paradicsommal és jól kiforraltam. Kóstolás után még egy teáskanálnyi chilipelyhet és kevés édesítőszert tettem bele, azokkal is forraltam pár percig és spagettivel tálaltam. Isteni lett, szerintem legalább olyan jó - de inkább még jobb -, mint a bolti olajos halból készült mártás. 

Tejfölös-tárkonyos fehér krumplileves csipetkével

Rendhagyó vasárnapi ebéd készült ma nálunk a gyorsaság és egyszerűség jegyében. Tárkonyos fehér krumplileves csipetkével, tejszínes-tejfölös habarással, ami után Apa túrógombócot kapott, mi meg Legkisebbikemmel halas-rákos-paradicsomos tésztát ettünk.

A leveshez tisztítás és megmosás után negyedekre, majd vékony szeletkékre vágtam 4 db krumplit, 2-2 sárgarépát és petrezselyem gyökeret,  negyed zellergumót, fél fej hagymát, és egy darabka hegyes erős paprikát. Fazékba raktam a zöldségeket és felöntöttem 3 liter forró vízzel. Ízesítettem sóval, borssal, ételízesítővel, szárított tárkonnyal és petrezselyemzölddel, és forrás után 10 percig főztem, majd beleraktam 3 fél marék 8 tojásos szárított csipetkét, és 15 percig főztem. Addigra megfőttek a zöldségek, a krumpli és a csipetke is, ezért behabartam 2 evőkanál rétes lisztből, 1,5 dl tejszínből és 3 evőkanál tejfölből, meg pici hideg vízből turmixolt habarással. Kiforraltam, közben még ízesítettem egy nagy csipet szárított tárkonnyal és csipet sóval és tálalhattam is.

Apa túrógombóca a szokásos módon készült

A mi halas-rákos-paradicsomos tésztánk mártásához felhasználtam 1 olajos tonhal konzervet, 1 piripiris olajos szardínia konzervet, 250 gr mirelit garnélát (glazúrjég nélkül 200 gr), fél fej felaprított hagymát, egy darabka apróra vágott hegyes-erős paprikát, fél liter 100 %-os paradicsomlevet, sót, pici sót, és csiliport, 1-1 nagy csipet szárított oregánót és bazsalikomot. Mellé egy csomag szarvacska tésztát főztem meg szokásos módon. 

A halkonzervek olaján megdinszteltem a hagymát és hegyes erős paprikát, ráraktam a halakat, rákot, lepirítottam kicsit (eléggé fröcskölt), majd felöntöttem paradicsomlével, fűszereztem és pár percig főztem.  Kicsit zupásnak néz ki, de nagyon finom volt :)!!

 

Szardiniás kukoricasaláta

Tudom már többször írtam, hogy nem szeretem a kukoricát. Most viszont egy tévéreklám közben ráéheztem egy kis halas salátára. Az a bizonyos "insalatissime....". Amikor Olaszországban voltunk vettünk, megkóstoltuk. Itthon sokkal drágábbnak tűnik, úgyhogy itt nem veszünk, mert az ára a méretéhez képest nagyon húzós. Tegnap szétnéztem az Aldiban, mert már fogyóban voltak az olajos hal készleteink  (kedvező ára miatt azt mindig ott veszem), és a polcok előtt sétálva eszembe jutott, csinálok én hasonló salátát olcsóbban. Vehettem volna még vörösbab konzervet is, de most az a kivételes alkalom állt elő, hogy inkább a konzerv kukorica ragadta meg a képzeletemet, mint saláta alapanyag. A kukoricáról leöntöttem a levét, hozzá adtam egy piri-piris (csípős) szardinia konzervet olajával együtt (már ami nem folyt ki az asztalra), egy kevés chili pelyhet, sót és citromlét, összekevertem és már el is készült egy rendes adag szardíniás kukoricasaláta. 

Igaz a tálalás nem valami exkluzív, de fényképezés után azonnal belapátoltam a salátát és mondhatom, pont olyan jó volt, amilyennek elképzeltem.  Utána a várakozási idő 4 óra, tehát ma már semmit nem fogok enni. Ja, és a kukorica 150 ft-ba se került, a szardínia 200-ba, ebből két kistányérnyi saláta jött ki. Aki nem szereti a csípős ízt, az nyugodtan használhat másmilyen izesítésű halat, és a chili pehely is elhagyható. Érdemes kipróbálni.