Az eredetileg tervezetthez képest változott a mai ebédre készült kacsa
sütésének mikéntje. Nem volt kedvem külön köretet készíteni ahhoz a pár
darab húshoz, ami a csomagban volt, ezért elhatároztam, hogy fűszeresen
sütöm meg a kacsát és a köretnek szánt krumplit és répát - együtt. Azt
reméltem, hogy a kisülő kacsazsír még finomabbá teszi a mellette sülő
köret ízét, és tényleg nem kellett csalódnom, mert isteni lett a kacsa
is és a köret is. Végül se savanyúságot, se befőttet nem ettünk hozzá,
anélkül is nagyon bejött Legkisebbikemnek és nekem is.
A fűszerkeverék ezekből állt:
2-2 fehér műanyag kanál Himalája só (természetesen a sima só is jó)
és ételízesítő (én a Lidl-ben kapható Mikádó ételízesítőt használtam), 1
kávéskanál csilipor, 1 kávéskanál fokhagyma granulátum, fél kávéskanál
őrölt fekete bors, fél csapott kávéskanál nagyon finom porrá őrölt
rozmaring.
Ezeket a fűszereket összekevertem egy kis tálkában, és ezzel fűszereztem
mindent. Rozmaringból nem használtam sokat, mert úgy gondolom a
rozmaring olyan intenzív fűszer, ami túladagolva (számomra legalábbis)
inkább ront, mint javít az ételek ízén.
Megtisztítottam, megmostam néhány krumplit, meg 2 sárgarépát,
előbbieket négybe vágtam, utóbbiakat ferdén vastag szeletekre. A
zöldségeket még a szűrőben megszórtam a fűszerkeverékkel, jól
összeráztam és sütőpapírral bélelt tepsibe terítettem.
Ráraktam a megmosott, lecsepegtetett, ugyancsak befűszerezett kacsacomb darabokat,
a tepsit lefedtem alufóliával és 130 fokra állított légkeveréses sütőbe
toltam, kb. 75 percre. Utána a hőt 200 fokra emeltem és még 30 percig
sütöttem fólia alatt, majd a fóliát levéve, 250 fokon, a húst 2x
megfordítva megpirítottam a tepsiben lévő finomságokat. A krumplit-répát
nem piszkáltam, az a tapasztalatom, hogy akkor sül igazán finomra, ha
nem nyúlok hozzá. A végén ilyen gyönyörűséges látványt nyújtott a tepsi
tartalma
Legkisebbikem már nagyon várta, hogy együnk, gyorsan szedtem először
Neki, aztán magamnak is. Amikor mondtam, hogy rozmaring is van a
fűszerkeverékben, kissé elbizonytalanodott, de kóstolás után úgy
lapátolt be mindent sűrű dicséretek közepette, hogy öröm volt nézni.
Tényleg isteni lett a mai ebéd, kár, hogy hamarabb nem próbáltam ki, Apának is biztosan nagyon ízlett volna.