Harcsa és süllő ebédre

 Ma ebédre filézett harcsa hallé, rántott harcsa- és süllőfilé, petrezselymes krumpli (vagy margarinos-tejes törtkrumpli). uborka saláta és rántott csirkemell filé készült - utóbbi biztos ami biztos. 

A halakat Legnagyobbikom hozta az elmúlt hetekben, úgy tartalékoltam, hogy jó sok legyen mindenből, mindenki degeszre ehesse magát a halas ebédből. 

A hallé alapleve a harcsa és süllő gerincéből és fejéből főtt, hagymával, sóval, csípős fűszerpaprikával, jó 1-1,5 órán át, aztán a húsokat leszedtem a csontról, a levet is átszűrtem és átpasszíroztam, hogy ne maradjon benne szálka, aztán a leszedett húsokat visszaraktam a lébe és jól elturmixoltam. Fűszerpaprikával után-ízesítettem és színeztem, és mikor forrt már pár percig,  belefőztem a csípős piros arannyal bepácolt harcsa filé darabokat. Kb. 3-3,5 liter finom sűrű hallevünk lett. Igyekeztem, hogy szálkamentes legyen, de a gyerekeknek mindig mondom, hogy a hallal azért vigyázni kell.  

A második fogáshoz besóztam és állni hagytam a rudakra vágott harcsafilét, és a feldarabolt süllőfilét, - mindkettő bőr nélküli volt. Aztán az új módszer szerint paníroztam. 

5 tojást, kevés sóval és 5 dkg rétes liszttel csomó mentesre jól kikevertem, a halakat és a felszeletelt, szintén besózott csirkemell filét is először a lisztes tojásban, majd a zsemlemorzsában forgattam meg, és forró olajban, de a hőt mérsékelve szép pirosra sütöttem. (Ezzel a módszerrel el lehet kerülni a lisztbe forgatást. Bevált, mióta kipróbáltam, csak így panírozok mindent.)

Kétféle köret készült, mert Bogikám nem szereti a petrezselymes krumplit, Legnagyobbikom és én viszont nagyon, így mindenki kedvére tettem. 

Ubi salit csak én ettem, abból szedtem inkább többet, mint a krumpliból, mert sokkal kisebb a szénhidrát tartalma. 

a harcsa rudak alul, a süllőfilé rajta van a képen

Isteni ebédünk volt. 

Sajtos "bodag"

 Ma egy nagyon egyszerű, mégis finom ételt hoztam. Már régóta készítem, csak a blogra még nem került föl. Most pótolom. 

Családunkban a húsok panírozása után kimaradt tojást annyi prézlivel  + pici sóval kevertük össze, hogy formázható legyen és a húsok után megsütöttük. Ez nálunk a bodag, amit legtöbbször én ettem meg. Egyszer, amikor kicsit több tojás maradt ki, megpróbálkoztam vele, hogy a tojáshoz először egy jó adag finomra reszelt trappista sajtot kevertem, csak utána a prézlit és a sót. Így a prézliből kevesebb kellett, annyi, hogy formázható masszát kapjak. Szép kis korongokat  formázok belőle, amit még megforgatok zsemlemorzsában, és a húsok után szép pirosra sütöm. Amióta így csinálom inkább a fiatalok eszik meg a sajtos "bodagot" 😃. Soha nem folyik ki a sajt belőle! Ízre és  állagra a sajtgolyóhoz hasonlít, nagyon finom!  Mennyiségeket nem tudok írni, mert mindig csak érzésre rakom a maradék tojásba a többi hozzávalót

Csirkeszárny-közép krémsajtos bundában

Tegnap este láttam meg ezt a bundázási lehetőséget a neten, el is határoztam, ki fogom próbálni. Persze megint nem az olvasottak szerint csináltam. Én a sima rántott csirkemell mellett (mert a gyerekek ragaszkodnak a jól bevált hagyományos ételekhez), a mellek bundázása után kimaradt tojást alakítottam át krémsajtossá, és abban a sűrű masszában forgattam meg az előfőzött, alaposan leszárított, pici sóval megpergetett csirkeszárny-közepeket. 

A bundához 

a kimaradt kb. 2,5 tojáshoz ütöttem még egy tojást, elvegyítettem benne egy 10 dkg-os gouda krémsajtot (elég nehezen vegyült el),  1 csapott evőkanál rétes lisztet és pici sót. 

A vasárnapi levesben előfőzött 30 db csirkeszárny-középből 22 db-ot vettem ki a második fogáshoz, alapos leszárítgatás után picit megsóztam, rétes lisztbe és a tojásos-krémsajtos masszába forgattam és forró olajban kisütöttem. A legvégén 6 husit a massza után még zsemlemorzsában is megforgattam, úgy sütöttem ki, de finomabb volt a prézli nélküli változat. 

Nekem jobban ízlett ez a finom szaftos hús, mint a száraz csirkemell. Mellé margarinnal és gouda krémsajttal kikevert krumplipürét készítettem. Érdemes kipróbálni.  

Csirkemell és karfiol fish and chips bundában, zöldborsós rizzsel

Gyönyörű karfiolt vettem a hét végén, abból készült ez a finomság. És hogy ne csak zöldség legyen, a csirkemellfilé-közép darabokat is ebben a jó sűrű masszában megmártva sütöttem meg mindannyiunk örömére. A hús finom omlós és szaftos maradt a Hugh Fearnley-Whittingstal által kitalált nagyon ropogós bundában, amit már  régebben  ITT  leírtam, de azért most is leírom.  

Hozzávalók: 120 gr (rétes) liszt, 1-2 csipet só, fél csomag sütőpor, kb. 200 gr (!) jéghideg sör

(Végül két adag panírt kellett készíteni, mert a 8 db csirkemell közép meg a 12 db karfiolrózsa bepanírozására nem volt elég az eredeti receptben leírt mennyiség. A végén kimaradt egy kis massza, azt csak úgy magában sütöttem meg, és az is nagyon finom lett.) 

A karfiolrózsákat előzőleg karfiollevesben megfőztem, aztán alaposan leitattam róluk a levest, picit megpergettem sóval, lisztbe és a masszába mártottam és forró olajban szép pirosra sütöttem.

A csirkemellfilé közepeket is megsóztam,  két réteg folpack között kicsit megütögettem az öklömmel, majd szintén lisztbe és a masszába mártva forró olajban azokat is megsütöttem.

Mindent konyhai törlővel bélelt tálra szedtem, hogy a felesleges olaj leitatódjék.  

Zöldborsós rizst készítettem köretnek, amihez kevés olajon megdinszteltem egy kisebb fej felaprított hagymát, ráraktam kb. fél csomag (200-250 gr) zsenge mirelit borsót, amikor átforrósodott, 2 főzőtasakból a paraboiled rizst (250 gr), felöntöttem kb 6 dl forró vízzel ízesítettem ételízesítővel (helyette só is használható), őrölt borssal, szárított petrezselyemzölddel és fedő alatt, takarékon 20 perc alatt készre főztem.  Friss petrezselyemzölddel még finomabb lett volna, de nekem most csak szárított volt itthon.

Kettő az egyből - most karfiolból

Megint kettő az egyből ételsor készült nálunk, mégpedig tejfölös karfiolleves tejfölös galuskával és rántott karfiolrózsák sültkrumplival, majonézzel.

A karfiol rózsáira szedtem, a nagyobb rózsákból készült a második fogás, a kisebbek maradtak a levesben. 

A leves hozzávalói: 

1 pici fej hagyma felaprítva, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér - tisztítás után karikákra vágva, egy zellergumó felső szelete a zsenge zöldekkel együtt, 1 fej karfiol, alulra kerültek a kisebb darabok, fölülre a nagyobb rózsák, 2 liter forró víz, ételízesítő és só ízlés szerint, őrölt feketebors. 

A habaráshoz: 1-1,5 dl hideg víz, 2 evőkanál rétes liszt, 3-4 evőkanál tejföl simára turmixolva

A galuskához: 1 tojás, 2-3 evőkanál tejföl, kevés hideg víz, 1-2 csipet só, annyi rétes liszt, hogy olyan tésztát kapjunk, ami könnyen leválik a kanál domború feléről. 

A zöldségeket fedő alatt puhára főztem, aztán szűrőbe szedtem a nagyobb karfiolrózsákat lecsepegni. 

A habarással besűrítettem a levest, majd beleszaggattam a tejfölös galuskát. Csak a végén szórtam meg őrölt borssal ezt a finom krémes, savanykás levest. 

A kiszedett karfiolrózsákat lecsepegés után megpergettem pici sóval, szokásos módon bepanírozva megsütöttem (a kis 2 literes Zepter fazékban, hogy könnyebb legyen forgatni a bepanírozott karfiolt a kb. 3-3,5  cm magasan álló olajban és szebben süljenek meg a kerekded fejek), majd törlőpapírral bélelt tálra szedtem lecsepegni. Mellé Zepter módon készült a sültkrumpli, néhány megtisztított, megmosás után szárazra törölt, felkockázott krumpliból. 

Filézett egész csirkecomb rántva

Advent negyedik vasárnapjának ebédjére ezt gondoltam ki. Hetente egyszer - általában hét végén  valami rántott kerül az asztalra. Vagy hús, vagy sajt, vagy zöldség - legutóbb pl. sajt és padlizsán. 

Ma a heti rántottunk csontjától megfosztott, de bőrösen hagyott csirke egész combokból készült. 

A csontokból zöldségekkel levest főztem (gyorsfőző fedővel, szokásos jelzések után a tűzhelyet kikapcsolva, megvártam míg magától esett vissza a pöcök). Utána a külön, sós vízben megfőzött csigatésztára szűrtem a levest.

Az egész csirkecombfilék mindkét oldalát besóztam, de nem vertem ki, csak kissé ellapigattam, kis állás után szokásos módon bepaníroztam, és kevés olajban, takarékon, fedő alatt szép lassan megsütöttem, a fedőt 2*-3* kitörölve a párától. Hatalmas, vastag, isteni szaftos rántott húsok lettek. Érdemes kipróbálni. 

Rántott malackaraj zöldborsós rizzsel, káposztasalátával

Tegnap a nemrég felfedezett hentesünknél gyönyörű fiatal, halvány rózsaszín húsú bőrös malachúst sikerült vennem, méghozzá nagyon jó áron. Vettem is egy darab oldalast, meg egy darab hosszú karajt. Még tegnap vacsorára elkészítettem az oldalast, a bőrét bevagdostam, aztán a húst kb. egyenlő nagyságú darabokra vágtam és sertéssült fűszerkeverékemmel beízesítve a nagyobbik mély tepsibe pakoltam. A másik mély tepsit kicsit kiolajoztam, 6 nagyobb újkrumplit megpucoltam, kb. 1,5 cm vastag szeletekre vágtam, azt is befűszereztem a sertéssült fűszerkeverékemmel és kevés olajjal meglocsolva összekevertem a tepsiben. Ezután a bőrös malackarajról levágtam a bőrt a zsíros bőr alatti résszel és egy kis hússal, majd a hosszanti résszel párhuzamosan bevagdostam, aztán keresztben kb. 1,5-2 cm-ként felszeleteltem. Ezt is befűszereztem és a fűszeres-olajos krumpli tetejére pakoltam, majd mindkét lefedtem alufóliával és 175 fokos sütőben kb. 110 percig sütöttem légkeverésen - a tepsiket egyszer megcserélve. Azután levettem az alufóliát, a hőt 250 fokra állítottam. Néhány perc alatt gyönyörű pirosra sültek a szaftos húsdarabok, a bőrük pedig hólyagos-ropogósra. Káposztasalátát készítettem mellé. Sajna kép nem készült a vacsiról, mert úgy estünk neki, mint aki még nem evett a héten.

Persze miután sütőbe kerültek a tepsik tovább dolgoztam a malackarajon. Lefejtettem a csontjáról, a vékony sötétebb húsrészt is levágtam, ezekből holnap főzök egy kis savanykás malacragulevest. (Ma nem kellett levest készítenem, mert tegnap  csirkeaprólék levest is főztem, két napra elegendőt.)

A malackarajt szép egyenletes szeletekre szeltem, a hússzeletek mindkét oldalát megsóztam, és gyengén kiklopfoltam. A mai felhasználásig folpackkal letakarva pihent a hűtőben. Ma aztán szokásos módon bepaníroztam, forró olajban, de a hőt mérsékelve (10/12) szép pirosra sütöttem. A rántott malackarajt zöldborsós rizzsel  (hasonló módon készült, mint ITT, csak most friss zöldborsóból és petrezselyemzölddel, és csak 25 dkg rizzsel) és káposztasalátával tálaltam. Nagyon, de nagyon finom volt!! Csak azt sajnálom, hogy hamarabb nem jutott eszembe, hogy a bőrös karajt - persze bőre nélkül - kirántsam. 

Apa is imádta volna, főleg káposztasalátával, mert a saláták között az volt a kedvence. 

Nagyon-nagyon hiányzol drága Apuci :'(   úgy főznék még Neked is mindenféle földi jót! Még gombócot is, túrósat, meg kakaósat, olyat, amit drága jó Rózsi mamád készített Neked mindig, mikor még középiskolás voltál...:'(

Süllő "patkók" "fish and chips"-es bundában

A hét végén Legnagyobbikom egy szép frissen fogott, tisztított süllővel ajándékozott meg bennünket. Nem kell ennél szebb és hasznosabb ajándék. De vasárnapra már megvolt az ebéd, hétfőre meg kedd ebédre a maradékok eltüntetése volt a feladat. A halacska szépen becsomagolva várta a hűtő leghidegebb pontján, hogy vacsora legyen belőle. Ebéd után előkerült a hűtőből. Először jó alaposan megmostam, majd a kiálló, nagyon szúrós uszonyait vágtam le, aztán a fejét, végül a törzset "patkóra" szeleteltem, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe belőle. 

Ezután fűszerkeveréket kevertem ki: 1 - 1 fehér műanyag kanál só és ételízesítő, 1 -1 kávéskanál fokhagyma granulátum és szárított petrezselyemzöld, fél kávéskanál őrölt bors.

Az egész fűszerkeverékkel befűszereztem a süllőt egy fém tálban, aztán folpackkal és alufóliával is lefedve hűtőbe tettem estig. 

A só mennyiségét kicsit soknak találtam, ezért este a bepanírozás előtt lemostam a fűszereket a halról, konyhai törlővel leitattam róluk a vizet.

Egy zacskóba tettem 3 kanál rétes lisztet és egy-két csipet sót, ebben forgattam meg először minden halszeletet. 

Aztán következett a bunda, amit Hugh Fearnley-Whittingstal-tól lestem el valamelyik nap a TV-Paprikán, vagy valamelyik más adón, már nem emlékszem hol. 

Hozzávalók: 12 dkg (rétes) liszt, 1-2 csipet só, fél csomag sütőpor, kb. 20 dkg (!) jéghideg sör

Olajat forrósítottam, aztán a lisztben megforgatott haldarabokat a sűrű sörös masszába mártottam és a hőt kicsit mérsékelve (10/12) minden oldalukat szép aranybarnára sütöttem - még a fejét is. 

Konyhai törlővel bélelt tálra szedtem mindet, hogy lecsöpögjön, csak utána raktam tányérra.

Anyukáméktól kapott újkrumpliból készült petrezselymes burgonya volt a körete. 

Nagyon finom ropogós bunda sült a halszeletekre, ami hófehéren omló, puha, ízes-szaftos halhúst rejtett. Nemcsak tengeri, de édesvízi halak panírozására is tökéletes.

Isteni vacsora volt, biztosan Apa is szívesen megette volna, mert imádta a süllőt minden formájában.

Cordon Bleu egy kicsit másképp

Eredetileg vasárnapi ebédre szántam a sajttal sonkával töltött rántott karajt, de vasárnap olyan dolgunk akadt, hogy halasztani kellett a nagy ebédet. Elfoglaltságunkban csak egy egyszerű és gyors tükörtojást kaptak a fiúk is meg én is, aztán mentünk tovább a dolgunkra.

Tegnap vacsorára azonban elkészítettem a Cordon Bleu-t, krumplipürével, hogy mindenki melegíthesse, amikor enni akar belőle. 

A csont nélküli karajt vékony dupla szeletekre vágtam, enyhén megsóztam, mindkét oldalán kiklopfoltam, és megtöltöttem. A húsok mindkét oldalára 1-1 szelet sonkát fektettem (igaz ez most fokhagymás karaj volt a Lidl-ből, de az a kis plusz fokhagymás íz nem rontott rajta), aztán az egyik szelet sonkára egy szelet trappista került, majd összehajtottam a kis csomagokat és két oldalán hústűvel összetűztem. Lisztbe, tojásba és durvára darált házi zsemlemorzsába forgattam, és forró olajban elősütöttem, hogy szép aranybarna legyen a panír, de a sajt ne folyjon ki belőle. Az elősütött húsokat sütőpapírral bélelt tepsire szedtem és 200 fokra előmelegített légkeveréses sütőben oldalanként kb. 6 percig sütöttem még. A végére már kibuggyant a sajt is a husikból, és minden rendesen átsült. (Az ilyen töltött húsoknál mindig az a félelmem, hogy a hús nem sül át rendesen és megbetegedhetünk tőle). Finom volt, nekem és Legkisebbikemnek is nagyon ízlett. Érdemes így is kipróbálni.

Gomba 3 az 1-ből

Aki a blogomat olvassa tudhatja, hogy imádom a gombát. Családom többi tagja azonban nem rajong érte. Főleg Legkisebbikem utálja, de Apa megeszi, sőt van, hogy kifejezetten ízlik Neki. 

Tegnap olyan gyönyörű friss, hófehér és illatos apró csiperkét találtam, hogy nem hagyhattam ki, vettem is egy fél kilót, ebből készült a mai ebéd egyik része. Azért arra odafigyeltem, hogy a többiek is finomat ehessenek. 

A gombás menü a következőkből állt: Tejszínes-tejfölös gombaleves, gombás rizs, gombás-sonkás-sajtos töltelékű rántott karaj.

Tegnapról volt még csontleves cérnametélttel, Legkisebbikem azt ehetett első fogásként. Apa - legnagyobb örömömre - becsatlakozott mellém és gombalevest evett.

A mai ebédre készült még a fenti gombás cuccokon kívül tejes-vajas krumplipüré, rántott karaj és sajttal-sonkával töltött rántott karaj. Így mindenki elégedetten kelt fel az asztaltól.

Mindenből kevés készült, mégis legalább még egyszer mindenből tudunk enni.

A gombaleves a szokásos módon készült, mint pl. ITT

Hozzávalók: egy közepes fej hagyma fele apróra vágva, 25 dkg szeletelt csiperke, pici olaj, só, bors, ételízesítő ízlés szerint, 1,5 púpos evőkanál liszt, kb. 1 dl tejszín, 1,5 liter víz, 3-4 nagy evőkanál 20 %-os tejföl,  szárított petrezselyemzöld, 5 dkg apró levestészta (kis virág).

A gombás rizs hozzávalói: a hagyma másik fele apróra vágva, pici olaj, 20 dkg szeletelt csiperke, só, bors, ételízesítő, 15 dkg shusi rizs, 3-3,5 dl meleg víz, szárított petrezselyemzöld.

Ez is szokásos módon készült, először megdinszteltem a hagymát, ráraktam a gombát, sóztam, borsoztam, addig pároltam, míg zsírjára sült, akkor ráraktam a rizst, elkevertem , majd vízzel felöntöttem és 15-20 perc alatt készre főztem.

A 2 szelet gombával-sonkával-sajttal töltött karaj töltelékének hozzávalói: pici olaj, 5 dkg szeletelt csiperke, 5 dkg sonka, pici só, 2 szeletke (5*2*0,5 cm) trappista sajt. 

A szeletelt gombát pici olajon és pici sóval megpároltam, hozzátettem a csíkokra vágott sonkát, azzal is összesütöttem pár perc alatt, majd hagytam kihűlni. 

A  hússzeletek egyik felére tettem a gombás-sonkás töltelékből egyformán elosztva, ráfektettem egy-egy vastagabb szeletke sajtot, a másik felét ráhajtottam, hústűvel összetűztem, bepaníroztam (a hús széleinél duplán), majd kisebb serpenyőben hevített bő olajban, fedő alatt,  de a hőt mérsékelve szép aranybarnára sütöttem. 

Ugyanígy jártam el a sajttal-sonkával töltött karajnál, ott egy-egy nagy sonkaszeletbe csomagoltam a sajtszeletet, úgy fektettem szép nagyra kivert hússzeletekre, ráhajtottam, összetűztem és ugyancsak duplán bundáztam a húsok szélét. Sütni azt is úgy sütöttem fedő alatt, mint a gombásat.

Mai ebédünk: Csipetkés-kolbászos lencseleves, rántott sertés szűz húsos sushi rizzsel

Olyan borongós reggelre ébredtünk ma, legszívesebben fel se keltem volna. Szürke volt az ég, és kifejezetten hűvös volt. Egyből arra gondoltam, hogy valami tartalmas leves segítene a kedélyállapotom helyreállításában. Délelőtt aztán szétnéztem a kamrában, találtam egy fél csomag lencsét, így máris megvolt, miből lesz a leves. Gyorsan forró vízbe áztattam a lencsét, aztán megpucoltam a zöldségeket, hagymát, fazékba pakoltam mindent, felöntöttem 2,5 liter forró vízzel, fűszereztem Himalája sóval, ételízesítővel, fokhagyma granulátummal és kevés csípős fűszerpaprikával. Beledobtam még egy fél szál csabai kolbászt is 6 darabra vágva, aztán felforraltam. Amikor forrt, beletettem még a száraz csipetkét, lezártam a fazekat a gyorsfőző fedővel és szokásos jelzések elérése után 15 percig főztem a levest takarékon. A fazekat visszahűtöttem, kinyitottam, majd a levest újra felforraltam és besűrítettem egy kevés habarással. További néhány perc forralás után már ehettünk is. 

Hozzávalók: 250 gr lencse, 1 kisebb fej hagyma felaprítva, 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 1/4 zellergumó, 2,5 liter forró víz, 1 fehér kanál Himalája só, 1,5 fehér kanál ételízesítő, 1-1 púpos kávéskanál fokhagyma granulátum, és csípős fűszerpaprika, fél szál csabai kolbász, 10 dkg 8 tojásos száraz csipetke

a sűrítéshez:  1 púpos evőkanál rétes liszt, kb. 1,5 dl hideg víz, 1 evőkanálnyi olaj, 1 púpos kávéskanálnyi csípős fűszerpaprika.

A második fogás 2 db sertés szűzpecsenyéből készült, ami összesen 45 dkg volt. Még a hét végére vettem, hátha a család mást is enne a körömpörkölt helyett. De nem akartak mást enni, ezért a szűzpecsenyét a mai napig a 0 fokos rekeszben tároltam, nehogy baja legyen. Ma aztán lehártyáztam és felszeleteltem, legalábbis azokat a részeket, amik alkalmasak voltak szeletek kivágására. A többit egész apró darabokra vágtam, és azt találtam ki, hogy a rántott szűzpecsenye mellé köretként készülő párolt rizsbe főzöm bele. 

A húsos sushi rizs hozzávalói: 4-5 evőkanál olaj, 1 közepes fej hagyma, kis tálkányi apróra vágott szűzpecsenye, 250 gr sushi rizs (a Lidlb-en találtam a múlt héten),  kb. 7,5 dl meleg víz, Himalája só, ételízesítő, őrölt bors és szárított petrezselyemzöld ízlés szerint

A felaprított hagymát megdinszteltem az olajon, ráraktam az apró húst, és sütöttem néhány percig. Hozzáadtam a rizst, azt is pirítottam rövid ideig, majd felöntöttem meleg vízzel, fűszereztem, és lefedve takarékon 18-20 percig főztem. Tálalásnál tálkába nyomkodtam, úgy borítottam tányérra. 

Érdekes ez a sushi rizs, olyan apró kerek szemű, mint az olasz Arborio, de azzal ellentétben a folyadékot egyszerre hozzá lehet önteni, mégis olyan szépen külön maradnak a szemek, mint a paraboiled rizsnél. Az Arboriót első próbálkozásnál azzal rontottam el, hogy egyszerre öntöttem alá az összes folyadékot, lefedtem 20 percre, mint a paraboiledet szoktam, aztán mire legközelebb ránéztem egy hatalmas masszává állt össze az egész.  Ez a rizs viszont szép is és finom is, még akkor is, ha nem szusi készült belőle :). 

A rántott húshoz a vastag szűzpecsenye szeletek  (kb.2-2,5 cm/db) mindkét oldalát megszórtam pici Himalája sóval, fólia alatt óvatosan kiklopfoltam, aztán szokás szerint lisztbe-kevés sóval elhabart tojásba-zsemlemorzsába forgattam és forró olajban, de a hőt mérsékelve szép pirosra sütöttem, törlőpapírra szedve lecsepegtettem és utána tálaltam a húsos rizzsel. Csemege uborkát ettünk még mellé. Apa azt mondta ilyen ebédet akár vasárnap is szívesen megenne, meg a hét minden napján :).

Rántott patisszon, Himalája só, leves franciazöldség keverékből grízgaluskával

Mamától kaptunk a múlt hét végén két patisszont is a sok más mellett. Ma azon törtem a fejem mi legyen az ebéd, aztán ahogy nézelődtem a kamrában megláttam a patisszonokat. Arra gondoltam, régen volt rántott zöldség, rántott patisszon meg még soha - legalábbis mióta a blog megvan. Ezért ma ez került sorra. Hogy előtte legyen valami kis bemelegítés, francia zöldségkeverékből főztem levest. És hogy ne mindig tészta legyen a levesbetét, ma grízgaluskával gazdagítottam. 

És van még egy újdonság, amivel tegnapelőtt ismertetett meg közelebbről Legnagyobbikom Párja, mégpedig a rózsaszín himalája só  (a kiemelt részre kattintva olvashatók jótékony hatásai). Hát  én ettől teljesen el vagyok bűvölve. Először bizalmatlan voltam vele - mármint a sóval :) - de miután elolvastam a róla szóló ismertetőt, teljesen magával ragadott. Egyből lecseréltem még a kis sószóróban is a sót, hogy az asztali sózáshoz is egészségesebb sót használjunk. Köszi Melcsi :)!!

De visszatérve az ebédre... A patisszon héja olyan kemény, maga a zöldség meg olyan lehetetlen alakú, hogy a hámozást új módon közelítettem meg. Először alaposan megmostam a patisszon héját, szárazra töröltem konyhai törlőpapírral, aztán nagyon éles késsel levágtam a csumáját és héjastól felszeleteltem a zöldséget. Utána zöldséghámozóval vékonyan levágtam a szeletek héját, vágódeszkára fektettem, és éles késsel körbevágtam a magházat a közepén. Ezután besóztam  - persze a rózsaszín sóval  :) - és tálban állni hagytam. Amikor a sótól már jól megizzadt, lisztbe, kevés sóval felvert tojásba és zsemlemorzsába forgattam, és közepesnél kicsit erősebb tűzön, szép lassan sütöttem, hogy teljesen átsüljön a patisszon, ne csak a bunda legyen sült. Sültkrumplival tálaltam. Finom volt, a patisszon "húsa" olyan volt, mintha egy tömörebb húsú halat rejtettem volna bundába, ízre viszont elég semleges volt, tulajdonképpen a bunda vitte a prímet rántott patisszon ízében.

A leveshez kevés olajon megdinszteltem kb. 25-30 dkg mirelit  franciazöldség keveréket kevés sóval, ételízesítővel, őrölt borssal, mélyhűtőből kivett felaprított petrezselyemzölddel, beleraktam egy darab hegyes-erős paprikát, majd felöntöttem kb. 1,5 liter vízzel. Forrás után kb. 10 percig főztem, aztán apró grízgaluskákat szaggattam bele teáskanál hegyével, amik kb. 17-20 perc alatt alaposan megdagadtak (1 tojáshoz 3 evőkanál grízt tettem, pici sót, borsot, szárított petrezselyemzöldet, csipetnyi sütőport és kb. 1 evőkanálnyi olajat).

Megint 2 az 1-ből

Csirkecombból készült ma ebéd nálunk (1 kg - 5 alsó és 4 felső comb). Először megfőztem levesben (gyorsfőző fedővel, szokásos jelzések után 7 perc), aztán párizsiasan megsütöttem. Zöldséges rizs volt a körete. Gyors, olcsó és finom volt.

Utóirat 09.04 csütörtök.

Még gazdaságosabbá tette, hogy ma is ez volt az ebéd, csak egy kis párolt káposztát készítettem hozzá, azzal egészítettük ki.

Fish and chips

Az este villant be, hogy de jó lenne...  Nemrégiben vettem egy kiló mirelit tengeri halfilét, pont kapóra jött, reggel kivettem a mélyhűtőből, 11-re kiengedett, fűszereztem 2-2 fehér kanál só és ételízesítő + 1 csapott fehér kanál fokhagyma granulátumból készült fűszerkeverékkel - persze nem minddel, de azért alaposan beszórtam az egészben hagyott halfiléket, aztán állni hagytam még jó fél órát. Utána alaposan kinyomkodtam belőle a vizet, leitattam róla a nedvességet, lisztbe mártottam, majd egy sűrű palacsintatésztaszerű masszába, amelyet 2 egész tojásból, lisztből, kávéskanálnyi sütőporból, és jéghideg buborékos ásványvízből készítettem, persze sóval is ízesítettem. A tésztába mártott halfiléket forró olajban, de közepes lángon sütöttem készre, hogy a vastag halak is jól átsüljenek. Hasábokra vágott sültkrumplival tálaltam. Férjem szerint finomabb volt, mint amit  Angliában ettünk az Unoka látogatás alkalmával :)

Szülinapi vacsorám - Tanyasi töltött borda

Ahogy az előző bejegyzésemben már megírtam, tegnap volt a szülinapom. Ebből az alkalomból csak ünnepi vacsorát készítettem, mert Legnagyobbikomék csak este tudtak átjönni. Ebédre egyszerű sült virslit és debrecenit ettünk - reggelire azért még gyümölcsöt - epret ettünk :).

Már tegnapelőtt este megkezdtük az ünneplést, koktéloztunk és nagyon-nagyon sokat nevettünk. Nem is emlékszem rá, mikor nevettem ennyit és ilyen jót az elmúlt időkben. Úgy tűnik a szülinapom előtti napon még nem feszélyez annyira a szülinap gondolata, hiszt nagyon el tudtam lazulni - bár ebben segítségemre volt néhány pohár koktél is :). Tegnap este meg ideges voltam, azon aggódtam, hogy mikor jönnek már,  - mert attól féltem minden frissensült megdermed és vacak lesz.

A múltkor a szegedi La Rosa Pizzéria&Étteremből rendeltünk vacsorát, amikor Legkisebbikem szülinapja és Anyák napja volt egy napon. Akkor mindenkinek ízlett az onnan rendelt Tanyasi töltött borda, hát megpróbáltam azt rekonstruálni a tegnapi vacsorán. A gyerekek szerint az enyém finomabb volt, (- mernének csak mást mondani :D!!), dehát igyekeztem is - megnéztem az étterem honlapján, hogy mi van a töltelékben, aztán saját elgondolásom szerint alakítottam a hozzávalók mennyiségét.

A töltelék hozzávalói: kb. 10-15 dkg füstölt, szeletelt bacon felcsíkozva, kb. 10 dkg Tóalmási tüzes kolbász lebőrözve, hosszában négybe vágva és nagyon vékonyra szeletelve, kb. 10-15 dkg füstölt-főtt lapocka sonka, 1 fej felaprított lila hagyma, pár csepp olaj, 2-3 kisebb csemege uborka felkockázva, 2 teáskanálnyi mustár. 

A felsorolás elején - az olajjal bezárólag - található összetevőket összepirítottam kicsit. Amikor kihűlt a töltelék, akkor kevertem bele a csemege uborkát és a mustárt, majd ezzel töltöttem meg a duplán hagyott karajszeleteket (az első vékony karajszeletet nem vágtam végig, alul maradt pár miliméter, ami összefogta a második szelet hússal. Csak a második vékony szelet után vágtam át teljesen a húst). Klopfolásnál kiterítettem, sóztam, és úgy veregettem szép vékonyra a szeleteket, hogy egy nagy szelet legyen belőle. Töltés után félbehajtottam, csak a hosszanti végét tűztem meg hústűvel, a két keskenyebb szélét kicsit összeütögettem a klopfolóval. Így is gyönyörűen egyben maradt a hús, nem folyt ki sehol a töltelék. Panírozás és lassú [7/9] fedő alatti sütés után ki lehetett volna venni a tűt, de hagytam, mindenki magának vegye ki, így nem sértettem meg a bundát a húsokon. Pár szelet sima rántott borda és csirkemell is készült, biztos, ami biztos. Köretnek sültkrumpli és párolt rizs volt, illetve tartármártást vagy csemege uborkát lehetett még hozzá választani. 

Senki nem maradt éhes sem az este, de még ma délben sem. Mert ma mi még ezt is ebédeltük - a fénykép is ma készült, ebédnél a tartárba apróra vágott csemege uborkát kevertem.

Tartármártás: kb. 4-5 evőkanálnyi majonéz, ugyanannyi 20 %-os tejföl, 2-3 evőkanálnyi száraz fehér bor, fél citrom leve, pici só, 1-2 teáskanálnyi mustár. 

Ezeket simára kevertem és azonnal tálalhattam, mert minden "alkatrész" hideg volt.

Mai vacsoránk: Rántott süllőfilé fokhagymás-petrezselymes burgonyával, házi kovászos uborkával

Legkisebbikemben ugyan felmerült, hogy való-e egyáltalán a kovászos uborka a rántott süllőhöz, de kóstolás után minden kétsége elmúlt. 

A halat Legnagyobbikom hozta még szombat este megtisztítva, kibelezve.

Másnapig a hűtőben pihent becsomagolva. Akkor kifiléztem, gerincét, fejét, és két első úszója melletti háromszög alakú húsát még vasárnap megsütöttem hagymával-szalonnával.  A 18 db gyönyörű hófehér bőr nélküli süllőfilét besózva bezacskóztam és a hűtő  0 fokos rekeszébe tettem (eredetileg tegnapig, de a tegnapi foghúzás elvette a kedvem a nagy főzéstől, ezért csak ma vacsorára került elő).  Ma teljesen hagyományosan (liszt, kevés sóval elhabart tojás, zsemlemorzsa)  bepaníroztam a süllőfiléket, majd forró olajban - de a hőt mérsékelve - szép pirosra sütöttem. Papírtörlővel bélelt tálon csepegtettem le. 

A petrezselymes krumplin változtattam egy cseppet. Keresztlányom ballagásán ettünk olyan petrezselymes krumplit, amiben egy leheletnyi fokhagyma íz volt érezhető, és ez nagyon tetszett, ezért most én is tettem egy ici-pici fokhagyma granulátumot a megfőtt krumplihoz, mielőtt a kevés olajban picit átpirított, megborsozott petrezselyemzölddel  összekevertem. Kifejezetten jót tett neki.

Az uborkát én tettem el, ezt is szokásos módon. Anyukám lepett meg a múlt vasárnap apró, dirrekt kovászolni való kígyó uborkákkal és hatalmas csokor, a kertjükben termett, illatos, friss kaporral. A megérett kovászos uborka finom volt a vacsora mellé. 

Kétféle vasárnapi ebéd

Legkisebbikem tegnap olyan vágyódva beszélt a "régi" vasárnapi ebédekről, a finom húslevesről csigatésztával, hogy megígértem Neki, ma azt is főzök. Ennek persze Apa is nagyon örült. Második fogásnak rántott hús készült zöldséges rizzsel és salátával - hogy legalább legyen valami ami az én testkontrollos ebédemben is ehető, és ne kelljen mindenből két félét főzni. 

A levest 4 db kétízületes tyúk szárnyból és 4 db fél tyúk farrészből főztem, amit még karácsony előtt tettem el a mélyhűtőbe, csakúgy mint egy darab karajt, amit ma 12 vékony szeletre szelve vágtam, abból lett a rántott hús.

A levest Zepter gyorsfőző fedővel főztem bezöldségelve (2 db sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 3/4 zellergumó, 1 kis hegyes-erős paprika, 1 hagyma, pár szál zellerzöld,) 2,2 liter víz, só, ételízesítő és bors hozzáadásával, szokásos jelzések után 30 percig, és hagytam, hogy a pöcök a végén magától essen vissza. Levesbetétként 8 tojásos csigatésztát főztem 6,5 dkg-ot, 0,5 liter enyhén sózott vízben.

Nekem gombakrém leves készült, amit a szétválasztó étrendi blogon írok le részletesen.

 Az én második fogásom párolt gomba volt a zöldséges rizshez.

A rántott hús teljesen hagyományosan készült, a gomba, zöldséges rizs és a saláta leírása szintén a másik blogon található

Vasárnapi ebéd

 A hét végére ünnepi - névnapi ebédet készítettem. Legnagyobbikom Barátnőjének holnapi névnapját ünnepeltük vele. Isten éltesse sokáig :)!!  De nem kell semmi extrémre gondolni, csak hagyományos vasárnapi ebéd volt. Pulykanyakból készült az egyik leves, a másik pangasius halászlé cérnametélttel. Az egyik második fogás a család nagy kedvence, a megunhatatlan rántott sertéskaraj volt krumplipürével és befőttekkel (meggy és barack), vagy petrezselymes krumplival és csemege uborkával. A másik második fogás rántott pangasius volt petrezselymes krumplival. Én halászlét ettem és a pangasiusos második fogást, de esküszöm vérré vált bennem. Továbbra is állítom, hogy a pangasius íze leginkább a magyar harcsáéra emlékeztet. Szeretem, mert ugyanúgy nincs benne szálka, mint a harcsafilében, nyugodtan lehet enni, biztos lehetek benne, hogy nem akad szálka a torkomon. Legnagyobbikom is jóízűen evett mindkét halas fogásból, Barátnője csak a halászléből, mert az Ő favoritja a rántott karaj, csakúgy, mint a család többi tagjának. Sajnos az idén nagyon kevés tiszai hal került az asztalunkra, már nagyon hiányzott valami halas fogás.

És ami különleges: ma desszert is volt,  méghozzá meggyes rétes, amit Legnagyobbikom Barátnője M. frissen sütve hozott, és mondhatom nagyon finom volt. :)!!

Végül csak a rántott pangasiusról készült kép úgy belefeledkeztünk az ebédbe.

Ropogós sörtésztában sült galambok

Szüleimtől megint kaptunk 6 fiatal galambot megtisztítva. Ezekből készült a hét végére leves (a galambokat félbevágva, belsőségeikkel, petrezselyemgyökérrel, sárgarépával, zellerrel, hagymával, zöldpaprikával,petrezselyemzölddel, ételízesítővel, sóval, borssal ízesített 2,5 liter forró vízben) gyorsfőző fedővel, szokásos jelzések után 12 perc alatt megfőztem, majd visszahűtés után) 

a főtt fél galambokat kiszedtem, lecsepegtettem, kicsit megpergettem sóval és sörtésztában ropogós bundájúra sütöttem. 

A sörtésztához 12 evőkanál rétes lisztet, 3 egész tojást, fél csapott fehér kanál sót, 1 kávéskanál sütőport, és annyi sört kevertem  sűrű palacsintatésztává, ami jól bevonta a fél galambokat

Fejes salátát és törtkrumplit készítettem hozzá.

A salátához: 2 fej fejes saláta leveleire szedve, megmosva, lerázogatva. Az öntethez: 10 evőkanál víz, 5 evőkanál 10%-os ecet, 1 evőkanál olaj, 1/3 fehér kanál só, őrölt bors,  1 kávéskanál folyékony édesítőszer.