A hét végén Legnagyobbikom egy szép frissen fogott, tisztított süllővel
ajándékozott meg bennünket. Nem kell ennél szebb és hasznosabb ajándék.
De vasárnapra már megvolt az ebéd, hétfőre meg kedd ebédre a maradékok
eltüntetése volt a feladat. A halacska szépen becsomagolva várta a hűtő
leghidegebb pontján, hogy vacsora legyen belőle. Ebéd után előkerült a
hűtőből. Először jó alaposan megmostam, majd a kiálló, nagyon szúrós
uszonyait vágtam le, aztán a fejét, végül a törzset "patkóra"
szeleteltem, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe belőle.
Ezután fűszerkeveréket kevertem ki: 1 - 1 fehér műanyag kanál só és ételízesítő, 1 -1 kávéskanál fokhagyma granulátum és szárított petrezselyemzöld, fél kávéskanál őrölt bors.
Az egész fűszerkeverékkel befűszereztem a süllőt egy fém tálban, aztán
folpackkal és alufóliával is lefedve hűtőbe tettem estig.
A só mennyiségét kicsit soknak találtam, ezért este a bepanírozás előtt
lemostam a fűszereket a halról, konyhai törlővel leitattam róluk a
vizet.
Egy zacskóba tettem 3 kanál rétes lisztet és egy-két csipet sót, ebben forgattam meg először minden halszeletet.
Aztán következett a bunda, amit Hugh Fearnley-Whittingstal-tól lestem el valamelyik nap a TV-Paprikán, vagy valamelyik más adón, már nem emlékszem hol.
Hozzávalók: 12 dkg (rétes) liszt, 1-2 csipet só, fél csomag sütőpor, kb. 20 dkg (!) jéghideg sör
Olajat forrósítottam, aztán a lisztben megforgatott haldarabokat a sűrű
sörös masszába mártottam és a hőt kicsit mérsékelve (10/12) minden
oldalukat szép aranybarnára sütöttem - még a fejét is.
Konyhai törlővel bélelt tálra szedtem mindet, hogy lecsöpögjön, csak utána raktam tányérra.
Anyukáméktól kapott újkrumpliból készült petrezselymes burgonya volt a körete.
Nagyon finom ropogós bunda sült a halszeletekre, ami hófehéren omló,
puha, ízes-szaftos halhúst rejtett. Nemcsak tengeri, de édesvízi halak
panírozására is tökéletes.
Isteni vacsora volt, biztosan Apa is szívesen megette volna, mert imádta a süllőt minden formájában.
Szeretem én is a halat, szoktam egy ismerősömtől kapni, főleg kárászokat. Azt csak simán kisütöm, irdalás után, jobb mint a chips.
VálaszTörlésSokszor eszembe szoktál jutni, hihetetlen ami veletek történt. :(
Ölellek.
A keszeget-kárászt én is beirdalva, nagyon ropogósra sütve szerettem, - olajtakarékosság céljából sütőben sütve.
TörlésHidd el, én sem tudom elhinni. Annyira hiányzik a Párom!! Szörnyű, hogy egy pillanat alatt minden jó elmúlhat az ember életéből :'(
Azóta is csak sírni tudok, mindenről Ő jut eszembe.