Csokitorta Bogika 4. szülinapjára

 

Bogikám 4 éves lett ma, Isten éltesse sokáig ☺!

A régi jól bevált recept szerint Bogikámmal közösen megsütöttük a szülinapi csokitortát. Ahogy tegnap megírtam, csak "M-es" tojásaink vannak itthon, ezért ma is hasonlóképpen készült a piskóta,  mint tegnap. 7 tojás, 6 evőkanál cukor, 4 evőkanál  finom liszt, 2 evőkanál sötét kakaópor, 3 dkg olvasztott vaj. 

A krémhez 2,5 dl 30 %-os tejszín 25 dkg cukorral és 5 evőkanál sötét kakaóporral felforralva, majd teljes kihűtés után kihabosítva. Elvileg 25 dkg vaj kellett volna bele, de beleraktam a 10 dkg-os vajból megmaradt 7 dkg-ot is, így három soron tudtam megkenni a 4 felé vágott piskótát, és maradt a bekenésre, meg egy kis díszítésre is. A krémrózsákra Milka csoki kockákat raktam díszítésként. Mindenkinek nagyon ízlett.

Legutóbb Olikámnak is ilyen csokitortát sütöttem az 5. szülinapjára, és már azt sem étcsokival vontam be, mert a csoki egy előzőleg sütött tortán úgy megkeményedett, mint egy páncél, szeletelhetetlen volt. Így krémmel bekenve jól szeletelhető és finom.

A torta mellett sós kínálni valót is sütöttünk, virslis-krémsajtos-sajtos; kolbászos-virslis-krémsajtos-sajtos; és kolbászos-krémsajtos-sajtos leveles tészta falatkákat. Azok is nagy sikert arattak!

Meggylekváros és vaníliakrémes piskóta

Annyira "ráéheztünk" valami "meggylekvárosra", végül ezt találtam ki. Persze kellett valami más töltelék is, mert Bogika nem eszi meg a lekvárt (sem). Gyorsan felvertem egy piskótát és már mehetett a sütőbe. Mivel csak "M"-es tojásunk volt itthon úgy oldottam meg, hogy 10 tojáshoz 9 evőkanál kristálycukrot (3-at a sárgájába, 6-ot a fehérjébe), ill. 9 evőkanál finom lisztet használtam fel, a végén pedig 2 evőkanál olvasztott langyos margarint is adtam hozzá.

Először a tojások sárgáját kevertem sűrű krémmé a cukorral, majd tiszta habverővel a cukros fehérjét is keményre vertem, aztán a sárgáját fokozatosan a fehérjehabhoz kevertem és a beleszitált liszttel is összeforgattam úgy, hogy ne törjem össze a habot. Végül a margarint is hozzáadtam és a habos tésztát papírral bélelt közepes  méretű tepsibe simítottam és 150 fokra előmelegített, légkeverésre állított sütőbe toltam 45 percre, de kb. a 43. perc után a sütőt elzártam, de nem vettem ki a piskótát még 5-6 percig. Akkor kivettem, kihűtöttem és hosszú oldalával párhuzamosan ketté vágtam. Az egyik piskótafelet csak felszeleteltem, úgy kentük meg meggylekvárral, mint a lekváros kenyeret, majdnem mind el is fogyott.

Amíg a piskóta megsült megfőztem a vaníliás-pudingos tölteléket is  4,5 dl tejjel, 5 evőkanál cukorral, 1 evőkanál vaníliás cukorral, és egy tejszín ízű pudingporral a tasakon lévő utasítás szerint. Amikor kihűlt, 2 evőkanál puha margarinnal jó habosra kevertem. 

A piskóta másik felét 3-ba vágtam, megkentem a vaníliás krémmel és azt is megkóstolhattuk. Sőt úgy is kóstoltuk, hogy vaníliás krémet és meggylekvárt is kentünk a piskótaszeletre. Mindegyik változat  nagyon finom volt. Holnap csokitortát sütök Bogika szülinapjára.

Itt voltak a Fiúk :)!

 Igaz, "csak" egy hétvégére, de eljöhettek hozzánk Angliában élő Unokáim, Tomika és Ádika.  A vírushelyzet miatt fokozott óvatossággal jártak el, indulás előtt megcsináltatták a szükséges teszteket, utána indultak útnak.

A Balatonnál tölt a család 10 napot, ebből 3 nap lett a miénk a Fiúkkal. Legkisebbikemék mentek el értük a Balcsira, úgy, hogy Ők is kicsit megmártóztak  (amire sajnos évek óta nem volt lehetőségük), ezért csak késő este értek haza. Nagyon örültem, hogy jöhettek, mert szinte napra pontosan két év telt el azóta, mióta utoljára megölelhettem Őket. Tatuska is biztosan nagyon örülne, hogy újra együtt lehettünk, még ha csak ezt a pár napot is. 

Azért mindhárom napba belefért a fürdő látogatás, hogy minél jobban érezzék magukat. Első nap (szombaton) a mórahalmi fürdőben töltötték a nap nagy részét, a második-harmadik napon pedig a szegedi Napfényfürdőben múlatták az időt, többnyire a fedett részben, mert a Balcsin eléggé leégtek. Szerencsére a Neogranormon kenőcs, meg Ádika szerint a mórahalmi gyógyvíz szépen rendbe tette a bőrüket, elmúlt a pirosság és a hámlás is. 

Az első reggelen - még pizsiben -  sikerült Őket lefényképeznem.

Sajnos most csak hármukat, mert Olikám éppen a Velencei-tónál nyaral szüleivel. Azért a képen a háttérben Olikám is látszik - igaz, csak fényképen. 

A reggeli után a strandoláshoz igyekeztünk kaját, meg elegendő folyadékot csomagolni, de a strandon nem maradhatott el a fagyizás - palacsintázás. Én minden este kedvükre való vacsival vártam őket. 

Itthoni időtöltésként társasoztunk, gépen szójátékoztunk, bubis játékot játszottunk. A nagyfiúk viszont már nem nagyon akartak Bogikával játszani, inkább csak Ádika, de Ő se sokat. Tomi már komolyabb, internetezett, és beszélgettünk, de Legkisebbikemmel megnézte a vasárnap esti meccset is és bőszen szotyiztak drukkolás közben, mint régen Tatuskával. 

Gyorsan elteltek a napok hétfő este már el is mentek. Azt mondták szívesen maradnának még, de most sajnos csak ennyi idő adatott. Ennek is végtelenül örültünk. Csütörtökön indulnak vissza Angliába, addig még van kis idejük a Balatont élvezni.

Néhány kép az elmúlt napokról

Hajtogatott pogácsa sajtos krumplipüré felhasználásával

Csúcs finom pogit sikerült ma sütnöm, ahogy a címben is áll, a tegnap megmaradt sajtos krumplipüré felhasználásával. Akkorák mint egy-egy kisebb zsemle, úgyhogy még szendvicset is lehet belőlük gyártani. Én ebédre meleg foszlós pogácsát ettem hideg tejjel, de megkóstoltam sajtkrémmel-szalámival töltött szendvicsként is! Így is-úgy is vérré vált bennem.

Hozzávalók:

75 dkg finom liszt, 1,5 fehér műanyag kanál só, annyi krumplipüré, amivel kétszer megtelt a krumplinyomó, 1 dl tej, 2 teáskanál cukor, 1 lidl-s friss élesztő, 1 tojás sárgája, kb 2 evőkanál olvasztott margarin, 3 evőkanál 20 %-os tejföl, 

a hajtogatáshoz kevés olvasztott zsír,

a tetejére a kenéshez a tojás fehérje, rá reszelt sajt ízlés szerint

A lisztet meglangyosítottam, elkevertem benne a sót.

Az élesztőt felfuttattam a cukros tejben.

A krumplit átnyomtam a krumplinyomón, hogy ne legyenek benne nagyobb darabok, és azt is meglangyosítottam.

A liszthez adtam a felfutott élesztőt, átnyomott krumplit, tojássárgáját, olvasztott margarint, tejfölt, és szép sima, puha, zsíros tapintású tésztát dagasztottam belőlük. Letakarva 30 fokra előmelegített sütőben kelesztettem kb. 30 percig. Akkor kinyújtottam, kevés olvasztott zsírral megkentem, meghajtogattam, majd letakarva kb. 20 percig kelesztettem. Akkor ugyanúgy megismételtem a hajtogatást és újabb 20 percig kelesztettem, majd kb 3 cm vastagra nyújtottam, megkarcoltam a tészta tetejét, nagy szaggatóval kiszúrtam, tepsire raktam, tojásfehérjével lekentem, reszelt sajttal megszórtam a pogácsákat és 200 fokra előmelegített, légkeverésre állított sütőben kb. 15 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Malibu csirke

Legkisebbikem ráéhezett a sajttal-sonkával töltött rántott húsra. Nekem viszont nem volt kedvem sokat pepecselni a töltögetéssel, meg izgulni, hogy kifolyik-e a sajt, ezért felajánlottam a "Malibu csirkét" helyette. Jó régen volt már ilyen, mostanában nem,  először egy nyaralásra indulásuk előtt készítettem, és akkor nagyon ízlett nekik. Az benne a legjobb, hogy olyan ízű, mintha sajttal-sonkával töltött rántott husi lenne, mégis sokkal egyszerűbb. Most a sonkát csíkokra vágva, a sajtot reszelve tettem a rántott csirkemell szeletek tetejére. A Malibu csirke mellett sima rántott csirkemell is készült biztos, ami biztos, köretnek tejföllel, natúr krémsajttal és reszelt trappista sajttal kikevert krumplipürét tálaltam mellé. Előtte csirke farrészekből, felsőcomb csontokból sok zöldséggel főzött leves volt az előétel, amihez külön főztem meg a csigatésztát. 

A rántott csirkemell szeleteket tepsire sorakoztattam, elosztottam rajtuk a sonka csíkokat, rá a reszelt sajtot és 180 fokra előmelegített sütőben légkeverésen addig sütöttem, míg a sajt megszínesedett a tetejükön.

Isteni volt a sajtos-tejfölös krumplipürével.

Közkívánatra megint pizza

Imádjuk a pizzát, ez tény és való. Időnként előjön, hogy rendeljünk. Sajnos az árak az utóbbi időben úgy elszálltak, hogy annyi pizza, amivel jóllakna a család már közel 10 ezer forintba kerül, így felajánlottam, hogy sütök én az itthon lévő alapanyagokkal. Kolbász nem volt itthon, de volt szalámi, sonka, házi füstölt szalonna, lecsópaprika, hagyma, meg passzírozott paradicsom is a szószhoz. Természetesen a tésztához is volt itthon minden, liszt, friss élesztő, pici tej, cukor, só, és olaj. Bogikám imád velem dagasztani, mikor mondtam neki, hogy vegye elő a nagy fehér tálat, már szaladt is, kimértük a liszteket (50 dkg finom és 50 dkg rétes lisztet), jól elkevertük 1,5 fehér műanyag kanál sóval, langyosítottunk kb. 1,5 dl tejet 2 teáskanál cukorral, amiben felfuttattuk az élesztőt, odakészítettük a dagasztáshoz a langyos vizet, olajat, és elkezdtük a munkát. Bogikám adagolta a vizet a tésztához, miután a lisztbe készített mélyedésbe beleöntöttük a felfutott élesztőt, aztán az olajat is apránként adtuk a tésztához. Amikor gyönyörű sima lett a tészta Bogikám is jó alaposan megdagasztotta. Aztán letakarva beraktuk a 30 fokos sütőbe kelni.  

Amíg megkelt, megfőztem a pizzaszószt. 1 icipici hagymát lereszeltem, pici olajon megdinszteltem, szórtam rá egy teáskanál fűszerpaprikát (természetesen előtte levettem a tűzről, nehogy a paprika megégjen), majd felöntöttem egy 500 gr-ps Nostia passzírozott paradicsommal, fűszereztem  őrölt borssal, fokhagyma granulátummal, szárított oregánóval, pici cukorral, fél csapott fehér műanyag kanál ételízesítővel és pár percig főztem, aztán félretettem és felszeleteltem a szalámit, sonkát, szalonnát, hagymát, paprikát, Legkisebbikem meg lereszelt egy csomó sajtot.

Két tepsi sonkás-szalonnás lett, hagymával és paprikával, kivéve az első tepsinél csak a tészta felére raktam hagymát meg paprikát, mert Bogikám nem eszi meg a hagymát se meg a paprikát se. 

Ugyanígy jártam el a két tepsi szalámis-szalonnás-hagymás-paprikás pizza első tepsijénél is, hogy Bogikám abból is tudjon enni. 

Mielőtt a tésztát a tepsibe raktam, a tepsiket vékonyan kiolajoztam, nehogy beleragadjon a pizza. 

250 fokra előmelegített, légkeverésre állított sütőben sütöttem meg egyenként a pizzákat, mert az a tapasztalatom, hogy ez a konnektorba dugós villanysütős tűzhely nem olyan erős teljesítményű, mint amit úgy kell bekötni. Abban a tűzhelyben egyszerre két tepsi cucc is simán megsült, de ebben nem úgy alakul a sütés, úgyhogy visszatértem az egy tepsinként sütésre. 

Karalábéfőzelék

 

Folytatódik a főzelék utáni vágyam. A múlt héten sárgaborsó főzelék volt egyik nap, családtagjaimnak virslivel, nekem csak úgy magában, mert én azt is úgy szeretem leginkább, - mint a többi főzeléket. Bogikám akkor csak virslit evett kenyérrel :(.

Ma drága Mamától még múlt vasárnap  kapott 3 jókora  zsenge karalábéból karalábéfőzeléket főztem, de sajnos ez ugyanúgy nem jött be Bogikámnak, mint a múlt héten a sárgaborsó, és az előző hetekben főzött főzelékek. Még az is csoda, hogy a múlt héten a karalábé-krémlevesből szép adagot eltüntetett - lehet, hogy csak a ropogós kiflikockák miatt?

Na mindegy, ebédre húslevesben főtt csirkecombbal ettem, uzsonnára meg csak úgy magában egy tál isteni karalábéfőzeléket - erről készült kép, ebédnél elfelejtettem fotózni. (Bogika sültkrumplit kapott a csirkecomb mellé, de husit se nagyon evett, nemcsak a főzelék nem kellett neki. Van amikor a husi jobban fogy, akkor meg a köret nem megy.)  

A mai főzelék hozzávalói:

3 szép nagy zsenge zöld karalábé, 1 liter forró víz, 1,5 fehér műanyag kanál ételízesítő, 2 evőkanál olaj, 

a habaráshoz kb 1 dl hideg víz, 2 púpos evőkanál rétesliszt, 3 evőkanál tejföl, 

után ízesítéshez: 1 kávéskanál só, 4-5 teáskanál cukor, őrölt bors

A karalábét tisztítás után nagyon vékony (kb. 1 mm-es) szeletkékre, majd kis kockákra vágtam, forró vízben ételízesítővel és olajjal rövid idő alatt puhára főztem (először fedő nélkül, majd fedő alatt). Amikor megpuhult behabartam a tejfölös habarással, és simára turmixoltam. Megkóstoltam, után ízesítettem, forraltam még 5-6 percig,  és máris ehettem.

Karalábé-krémleves

A hét végén Párom Édesanyjánál voltunk látogatóban, fél év után először.  Sógornőm finom ebéddel várt bennünket, degeszre ettük magunkat a sok finomságból.

Így hétfőn csak egy könnyű ebédet főztem, karalábé-krémlevest,  és sült krumplit. A Mama által csomagolt husiból csak Legkisebbikem  kért. Persze nemcsak ebédről maradt húst csomagolt drága Mama, hanem saját termésű krumplit, hagymát, paradicsomot, karalábét, méghozzá nagyon finom zsenge karalábét. Egy ilyen zsenge hatalmas karalábéból főztem krémlevest, egy szál sárgarépával, egy közepes zellergumóval és egy kis fej hagymával. Most nem kockákra vágtam a gumókat, hanem felezés után 1 centis csíkokra, majd rá merőlegesen kb 1-2 mm-es vékony szeletekre, csakúgy mint a répát is. Aztán az összes felaprított zöldséget kevés olajon megdinszteltem, felöntöttem 1,5 liter meleg vízzel, ízesítettem 2 fehér műa. kanál ételízesítővel és kevés őrölt borssal és rövid idő alatt puhára főztem. Akkor tejfölös habarással behabartam, amiben kb. 1 dl hideg víz, 2 evőkanál rétesliszt, és 3 púpos evőkanál 20%-os tejföl volt. Pár perc forralás után botmixerrel krémesre mixeltem, még egyet forraltam rajta és pirított kiflikockákkal tálaltam. Legnagyobb örömömre  Bogikám szép adagot megevett belőle.

Nemcsak tegnap melegen volt finom, hanem ma délben hidegen is. Sőt a nagy melegben talán még jobban esett. 

Ugyanolyan finom volt, mint a múltkor a hideg kapros-fokhagymás-tejfölös cukkinikrémleves.