A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 2., hétfő

Sonkás-sajtos mini-muffin



Tegnap volt a szülinapom, mindkét itthon élő Gyermeketől és Barátnőiktől hasznos konyhai ajándékot kaptam. Legnagyobbikoméktól egy csodás Pataki tálat, Legkisebbikeméktől egy Mini-muffin sütőt.  A Pataki tálat is hamarosan ki fogom próbálni, de ma a mini-muffin sütőt próbáltam ki. Valami sós muffin receptet kerestem a neten, leginkább sonkásat-sajtosat. Első ránézésre ez tetszett legjobban, hát valami ilyesmi tésztát állítottam össze, persze megint kis eltéréssel.
Hozzávalók: 2 teás csésze liszt (univerzális, búzacsírás), 1-1 ugyanolyan csésze szeletelt, felkockázott Delco paprikás pulykasonka és durvára reszelt Fittimo fokhagymás sajt, 2 csipet só, 1 tojás, 2 evőkanál olaj, 1 ugyanolyan csésze víz, 1-1 teáskanálnyi sütőpor és szódabikarbóna.
Ezeket összedolgoztam és a kis elektromos muffinsütőben  megsütöttem. A tésztamennyiségből 4 sütésre futotta, így összesen 28 pinduri sonkás-sajtos muffinunk lett. 
Először csak simán sütöttem, a végén  durvára reszelt sajttal is megszórtam. Apa megkóstolta, aztán egy sütésnyit elhordott belőle, és nagyon dicsérte. Legkisebbikemnek és nekem is ízlett, az is mutatja, hogy mind elfogyott. Csak egy hibája van: egy adag sütés ideje kb. 22 perc (a használati utasításban szereplő édes alaprecept állítólag 8-9 perc alatt elkészül), így kb. másfél óráig sütögettem ezt a pár darabot. Persze közben nem kellett ott állni mellette, dolgozhattam mást, de nem hiszem, hogy ez így  energiatakarékos lenne. Bár a lakást nem melegítette úgy fel, mint a sütő tenné. 
Apa szerint a Kicsik ezt biztosan szeretnék, talán így lehetne egy kis változatosságot csempészni Tomikám étkezésébe, ha a nyáron jönnek. Szerintem Legkisebbikemék is ilyen meggondolásból választották ezt az ajándékot.

2014. május 7., szerda

Ajándékot kaptam :)

Tegnap csomagot kaptam egy kedves rendszeres Olvasómtól Bernitől, aki Moldovában olvassa a blogomat, és mondhatom baráti kapcsolatban vagyunk. Rendszeresen hozzászól a bejegyzéseimhez itt a blogon és a Facebookon is, aminek én persze nagyon örülök. Főleg, ha olyan visszajelzést kapok, hogy elkészítette valamelyik ételemet, és nagyon jól sikerült :) Nemrégiben írt nekem, hogy adjam meg a címemet, mert ha Magyarországon járnak küldene nekem egy kis moldáv finomságot. Hogy a Kicsikéim itt voltak, teljesen kiesett a fejemből a dolog, de Berni volt olyan kedves, újra emlékeztetett. Tegnap aztán megérkezett a csomag, megpakolva pácokkal, fűszerekkel, szószokkal, újságokkal, panko morzsával.

Kedves Berni, innen is nagyon szépen köszönöm a csodás ajándékot!!  

Mindent ki fogok próbálni, csak kell egy kis idő, mire mindent kiszótárazok. Tegnap már nagy izgalommal nekifogtam :)! Aztán a recepteket majd hozom az elkészült ételekről.

2013. február 28., csütörtök

Ajándékot kaptam

Ajándékaim
Kedves Bloggertársamnak "Marisz 57"-nek, - aki a Tortafüggő Marisz című blogot vezeti - a hónap elején volt a 2. blogszülinapja, aminek alkalmából sokan köszöntöttük. A blogszülinapon az ünnepelt ajánlott fel ajándékot, egy szép szakácskönyvet, amit a kommentelők között sorsolt ki.  A szerencsém úgy hozta, hogy ezt az ajándékot én nyertem meg, ami szinte hihetetlen volt a számomra, mert ilyesmi eddig nem történt még velem. Ma kézzelfogható bizonyítékát kaptam, hogy tényleg én vagyok a nyertes, mert megérkezett az ajándék. A csodás könyv, sőt még két gyönyörű kalocsai hímzés is, és egy kis karácsonyi kiadvány. 
Kedves Marisz!! Itt is szeretném megköszönni az ajándékot, nagyon örülök neki :D!!
Jó egészséget kívánok, hogy sokáig köszönthessünk még blogszülinapod alkalmából.

2010. december 16., csütörtök

NARANCSLEKVÁR -Ajándék a konyhából





Az újságok, az internet, és szinte minden fórum gasztroajándék ajánlattal van tele. Én is kedvet kaptam, hogy személyesen készítsek ajándékot családunk nő tagjainak: NARANCSLEKVÁRT. Tavaly már főztem saját használatra, akkor sajnos  hamar elfogyott. Nem nehéz elkészíteni, olcsóbb, mint az üzletekben készen kapható lekvárok (egy kis üveg 6-700 forint körül van),  sokkal finomabb, és kevesebb cukor van benne. Így készült:

Volt itthon kb. 3,4 kg narancsunk (6-7 nagyobb, és vagy 8 kisebb), ezeket szépen átmostam olyan forró vízben, amit elbírt a kezem. Utána zöldséghámozóval a külső sárga héját vékonyan lehámoztam, és csíkokra vágtam. A narancsokról teljesen leszedtem a fehér részt, aztán  négyfelé vágtam a narancs húsát és felszeleteltem. (Közben két-három narancsot megettünk, mert olyan ínycsiklandozóan lédúsak és illatosak voltak, hogy nem bírtunk ellenállni a kísértésnek. Az "áldozatul esett" narancsok héját szintén csíkokra vágtam, és lecukroztam, hogy a karácsonyi sütibe legyen cukrozott narancshéjam). Amit lekvárnak végül is odatettem főni, az biztosan nem volt három kiló, nem tudom pontosan mennyi lehetett, talán két és fél kg. Hozzátettem 45 dkg cukrot, jól felforraltam, és főztem 10-15-20 percig, aztán hozzákevertem 2 tasak lekvár zselésítőt (Haas 3:1), ezzel még kb. 5 percig, rotyogtattam, aztán a tiszta előkészített üvegekbe mertem egy kis merőkanállal. Azonnal lezártam, és hagytam hogy kihűljön. Ezután az üvegek külsejét lemostam, hogy ne legyen ragacsos (mert kicsit lecsöpögött a lekvár az üvegbe töltésnél). Karácsonyi papírt vágtam a tetejére.  Vékony szalaggal még átkötöm a gumi felett. Szerintem szép lett  és nem mellesleg nagyon finom is,  egy kis tálkával  kimaradt, ez  jó lesz saját fogyasztásra.






Főzés előtt







Főzés után









És az üvegekben