Szerencse, hogy Pünköskor olyan sokféle és sok ételt készítettem, mert
az ünnepek alatt úgy elhatalmasodott rajtam a térdfájás, hogy - bár
egyébként messzire kerülöm az orvosokat - most alig vártam, hogy
orvoshoz mehessek. Szerdára kaptam időpontot a reumatológiára, a szerda
délelőttünk ott telt. Párom végig kitartott mellettem, kísérgetett a
második emelet és a földszint között. Először betegfelvétel a másodikon,
aztán a földszinten vizsgálat. További vizsgálatokra utalás - labor és
röntgen. Ehhez újra második emelet, aztán földszint, újabb és újabb
betegfelvétel, hosszú várakozások, mert sokan voltunk a laborban - és
nem érkezési sorrendben ment a "mintavétel", hisz a "kedves" beteget
már várta a professzor úr, és mert a röntgenben a fekvőbetegek
természetesen elsőbbséget élveztek. Nyolcra mentünk, és negyed 1-kor
végeztünk. Nem reggeliztünk, mert éppen a vizsgálat napján aludtunk el -
mikor máskor? A reggeli így délben volt, ettünk egy kis piritóst
sajttal, sonkával, paradicsommal. Aztán pihennem kellett, mert én olyan
fáradt voltam, és megint úgy fájtak a térdeim, hogy még ételt melegíteni
se volt erőm. Pizzát rendeltünk vacsorára. Ma reggel újra a
reumatológián kezdtünk, az orvosom - a földszinten - megkapta az
eredményeket, ezek alapján gyógyszert írt föl és kaptam egy
fájdalomcsillapító injekciót - a másodikon. És röpke egy és egynegyed
óra alatt ma meg is szabadultunk az orvostól, de sajnos továbbra sem
szabadultam meg a térdfájástól. Az injekció és a felírt gyógyszer sem
váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert továbbra is nagyon fáj a
térdem. Közhelynek számító tanácsot is kaptam - fogyjak le -, mert a
térdeim javulnak majd a terhelés csökkenésének hatására. Szerencse a
szerencsétlenségben, hogy a laboreredményeim nagyon jók, az orvos
szerint kétszáz évig is elélhetek ilyen génállománnyal. Most
kérdezhetik, hogy panaszkodom, vagy dicsekszem? Hát.... nem is tudom.
Talán tényleg mindkettő. Azért biztos ami biztos felszerelkeztem Dona
porral, Proenzi Lady-vel - ez nem olyan nagy ló, mint a Proenzi 3, azt
régebben megkíséreltem szedni, de olyan nagszemű gyógyszer volt, hogy a
torkomon akadt, majd megfulladtam tőle, úgyhogy inkább abbahagytam. Ez a
női Proenzi kb. akkora, mint az Algoflex, így ezt simán le tudom
nyelni. Persze kenegetem is a térdem és térdgumival is védem, ha
fokozott terhelésnek van kitéve. Muszáj lesz rendbe jönnöm szombatig,
mert szombaton jön a drága kis Tomikám két hétre, akkor pedig mamának
bírni kell az iramot.
És akkor az ételekről. Kedden marhahúslevest ettünk, borsos tokányt és krumplit. Tegnap, szerdán pizzát vacsiztunk,
én nem bírtam sokáig fent lenni, 7-kor lefeküdtem és el is aludtam.
Éjjel 1-kor ébredtem fel, először tévéztem kicsit, aztán interneteztem, 4
után vasalni kezdtem. Reggel megint orvos. De még ma sem kellett főzni, mert volt csontleves és marhapörkölt tésztával.
Én csak egy kis levest ettem, meg utána piritóst kenőmájassal. Vacsira
viszont zöldséget kívántam, ezért készült egy fej brokkoliból, meg
maradék főtt tésztából ez a
fokhagymás-csípős-brokkolis-paradicsomos-bazsalikomos tészta.
Hozzávalók: 1 vagy 2 személyre: 50 dkg brokkoli, 4 gerezd
fokhagyma, 1 evőkanálnyi olaj, só, és/vagy ételízesítő ízlés szerint, 2 x
2 dl forró víz, 1 kávéskanál csípős paprika, kevés őrölt bors, 1/2
hegyes erős paprika (a magház felöli rész), 1 hámozott, kockákra vágott
paradicsom, 1 kávéskanál szárított petrezselyemzöld és oregano, 5-6
levél friss bazsalikom, kb. 6 evőkanálnyi főtt szarvacska tészta
A brokkolirózsákat leszedtem a tönkről, egész közel vágtam le a rózsák
alatt. A zsenge szárakat kb 1,5 cm-es darabokra vágtam, a vastag szárat
megtisztítottam külső fás részétől, hosszában négybe, és azt is az
előzőekhez hasonló darabokra vágtam. 1 evőkanálnyi olajon sóval és
ételízesítővel párolni kezdtem, 2 dl forró víz hozzáadásával.
Hozzáadatam a reszelt fokhagymát, fűszereket, erőspaprikát, majd amikor
az alatta lévő lé elpárolgott, újabb 2 dl forró vizet öntöttem alá.
Ekkor tettem bele az apróra vágott brokkolirózsákat és az apróra vágott
tisztított paradicsomot. Jól elkevertem, és hozzáraktam a főtt tésztát,
hogy mire a brokkoli megfő, a tészta is átforrósodjon. Amikorra újra
eltűnt a lé alóla - ami csak néhány percig tartott -, elkészült a
vacsorám. Hiába kínáltam kóstolásra a fiúknak, mindenkinek nagyon zöld
és nagyon brokkolis volt. Magukra vessenek, mert isteni volt.
