A mélyhűtőbe próbáltam elpakolni a kedden kapott galambokat, de akárhogy ügyeskedtem, csak úgy tudtam mindet betenni, ha előtte valamit kivettem. Végül 2 csont nélküli, bőrös első csülök került ki, ami aztán mára felengedett, így abból készült az ebéd. Nem volt túl sok a hús, ezért olyan megoldáson gondolkodtam, amivel megszaporíthatom. És akkor jött a pincepörkölt ötlete, ami - ha jól tudom - annyiban különbözik a sima pörkölttől, hogy a krumplit is bele kell főzni. Ebben az egyszerű egytálételben az alig 1 kg hús is kiadós ebéddé változott És mert sok szafttal szeretjük az ételeket, jó bő lére engedtem, hogy tunkolni is tudjunk, finom friss kenyérrel.
Hozzávalók: 2 fej hagyma felaprózva, kevés olaj, 2 db csont nélküli, bőrös első sertés csülök megtisztítva, falatnyi darabokra vágva, ízlés szerint só, fokhagyma granulátum vagy néhány gerezd friss fokhagyma apróra vágva/fokhagyma présen átnyomva, kb. 1-1,5 kávéskanál őrölt kömény, 1 nagy paradicsom meghámozva, apróra vágva, 1,5 hegyes erős paprika (most 3 fél paprika magház felöli része magok nélkül) 3-4 púpos fehér kanál fűszerpaprika (az enyém kissé csípős), 4-5 dl + 1 liter forró víz, 16-18 db (hópehely) krumpli.
A hagymát üvegesre dinszteltem az olajon, aztán rátettem a bőröstől falatnyi darabokra vágott csülköt, addig sütöttem, míg elvesztette élénk színét.
Fűszereztem sóval, fokhagyma granulátummal, őrölt köménnyel, és hozzátettem a magházuktól megfosztott, de egyben hagyott zöldpaprika darabokat és a hámozott, apróra vágott paradicsomot. Így pároltam pár percig, aztán rátettem a fűszerpaprikát, elkevertem, és 4-5 dl forró vízzel felengedtem és fedő alatt, egészen lassú tűzön főztem tovább vagy 2 órán át. Közben fodrásznál voltam, meg zöldségesnél is. Hazaérve isteni illat fogadott. Gyorsan megpucoltam a krumplit, megmostam, összevágtam. A besűrűsödött szaftú puhára főtt pörköltet felöntöttem 1 liter forró vízzel, felforraltam, utánízesítettem sóval, fokhagyma granulátummal és pici őrölt köménnyel, majd belefőztem a krumplit. Forrás után 20 perc lassú tűzön és már kész is volt. Ez a hópehely krumpli valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy a húsa hófehér, olyan gyorsan fő, ahogy a hópehely olvad, és az íze... az valami mesésen finom. A szaftot úgy szívta magába, mint a szivacs, isteni volt!! Friss kenyeret és káposztával töltött almapaprikát ettünk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése