Tomika és Ádámka a villamos csuklójánál |
de mindentől elment a kedvem, még a blogolástól is mióta drága Párom
nincs velem. Családi problémák is nehezítik az életemet, de inkább az
örömteli eseményekről írnék most. Június 30-án megszületett harmadik kis
Unokánk Olivér. Akkor írtam egy rövid bejegyzést ide a blogra, meg a
FB-ra is, de Fiam kérésére töröltem a bejegyzéseket. Most mégis
közzéteszek a kis Drágáról 2 képet, hogy másik két Unokám mellett
büszkén Őt is megmutathassam. Nagyon aranyos kisbaba, nem sírós, nyugodt
kis tündér. Csak azt sajnálom, hogy drága Párom már nem tarthatta a
kezében. Sokszor emiatt is sírok, bár azt remélem, hogy onnan fentről Ő
is mindent lát és továbbra is vigyáz ránk.
Olivér születése után |
és 3 hetesen |
Persze azóta még jobban kikerekedett, imád enni, kész kis vasgyúró,
vasárnap már 2 hónapos lesz. Ugyanolyan nagy barna hajjal született,
mint az Apja, és azóta is gyönyörű kis hajas Baba.
Másik örömöm, hogy Angliában élő két kis Unokánk Tomika és Ádámka az
elmúlt két hetet velünk tölthette. Igaz, most nem volt olyan sok
program, mint tavaly, amikor Tatuska még velünk volt, és délutánonként
standra vitte Őket, de az idén sem maradt el a villamosozás, a
mindennapi játszótér, a Vadaspark, a Dédik és a kis Unokatesó, Olivér
meglátogatása. Itthon is sokat játszottunk, rajzoltunk, színeztünk,
gyurmáztunk. A legtöbb időt hármasban töltöttük, mert a többieknek
sajnos dolgozniuk kellett.
Tomikám és Ádámkám is sokat nőtt és okosodott. Tomi nagyon ügyes lett
fociban is. Tavaly Tatuska még azon kesergett, hogy alig mer a labdába
rúgni, az idén meg leesett az állunk, hogy hogy cselezgetett, vezette a
labdát és gólt gólra halmozott. Amikor fociztak rendesen megizzasztotta
Fiaimat. Példaképe Messi és Ronaldo. Legkisebbikemmel gyakran nézett
meccset, és olyan szakkommentárt főzött hozzá, mint egy sportriporter.
Ádámkám figyelmét inkább a sok játék, a gyurmázás, építés, hot
wheels-ezés, hintázás, és a mese kötötte le. Élvezte, hogy a mesék itt
magyarul szóltak. Megint a NickJr.-t nézhették amikor főztem, vagy olyan
elfoglaltságom volt, hogy nem tudtam Velük foglalkozni, ott olyan
meséket adnak, ahol számolni kell, formákat felismerni, együtt csinálni
dolgokat. Interaktív mesék. Érdekes, hogy az m2-n adott mesék nem
kötötték le a figyelmüket - pl. a Halász Judit mesélte Mirr-Murr. Úgy
tűnik, hogy a felgyorsult világban a meséknek is pörgősnek kell lenniük,
mert különben elvesztik a gyerekek az érdeklődésüket irántuk.
Tomikám kicsit jobban eszik, bár az idén is cseleznem kellett, hogy megegyen bizonyos ételeket.
A rántott csirkemell a különbözőképpen sütött krumplikkal nyerő volt
mindkét kis Unokámnál. Sütöttem kockára vágott krumplit, uborkagyalun
egész vékonyra szelt chips-et, és rácsos krumplit, ami szintén nagy
sikert aratott (hullámos szeletelővel szeltem, minden húzás előtt 90
fokban elfordítottam a krumplit). Továbbra is nagy kedvenc a
"tésztaleves" ami tulajdonképpen csirke húsleves átszűrve,
csigatésztával vagy pici masnitésztával, de megették a krumplis
zöldséglevest is. Persze készült kakaós palacsinta, kétszer is, meg
spagetti ill. egyéb formájú tészták különféle szószokkal, pl. virslis
lecsós, padlizsános-cukkinis zöldségpörköltes, sajtkrémes,
tejfölös-reszelt sajtos. Mindent megettek, csak a zöldségeseket össze
kellett turmixolni és szűrőn átnyomni, hogy semmilyen darabka ne legyen a
szószban. Reggelire-vacsorára lapkasajtos, sonkás-sajtos, májkrémes,
vajas-piros arany pöttyös bagett, pirítós, vagy sima kenyér volt de
készült sonkás-sajtos melegszendvics, rántotta, és bundás kenyér is.
Kolbászt, szalámit, virslit hiába kínáltunk, nem kértek. Tízóraira,
uzsonnára szerették a gyümölcsös túrókrémet, Dörmi macit, oreo kekszet
vagy sajtos pogácsát. Tomikám este lefekvés előtt még mindig megivott
egy pohár kakaót, Ádámka csak párszor kért. Sajnos a sütőm elromlott,
úgyhogy a betervezett muffin sütés az idén elmaradt, de Dédi mama
kakaós-csokikrémes piskótája meg gyümölcsös-fahéjas pitéje talán
kárpótolta Őket. Ebéd vagy vacsora után kaphattak saját készítésű csoki
jégkrémet, vagy bolti vaníliás-csokis pálcikásat.
Nagyon jó volt, hogy itt voltak, de a két kis örökmozgó rendesen
lefárasztott. Ráadásul az első héten olyan meleg volt, majd meg sültünk,
a második héten meg el-eleredt az eső, de azért minden nap megjártuk
valamelyik közeli játszóteret, amikor lehetett reggel meg késő délután
is, hogy a mozgásigényüket kielégíthessék.
Tomikánk már komoly nagyfiú |
Ádámkánk villamosozáskor is nagyon hiányolta Tatuskát :( |
Az idén csak a villamosozáskor készítettem Róluk képet. Még mindig
imádják a szegedi hosszú, négy csuklós SWING villamosokat, szeretik
nézni, ahogy a csuklók mozognak.
Persze sokat emlegettük Tatuskát is, nagyon hiányzott a kis Drágáimnak.
Főleg azt emlegették, hogy milyen jó volt Vele a strandon. Talán jövőre
úgy alakul, hogy a strandra is eljutnak a kis Drágáim. Bearanyozták a
napjaimat, amíg itt voltak.
Már otthon vannak, és nagyon örülnek a kis Hugicájuknak, - nemrég
megszületett féltestvérük Annácska, akivel ma találkoztak először, eddig
"csak" Skype-on látták, mert azon a napon született, amikor Kicsikéim
Magyarországra repültek másik Mamájukkal és Nagynénjükkel.
Persze Anyukájuk ajándékokkal - új focicipőkkel és fociruhákkal várta Őket otthon, aminek nagyon örültek, rögtön meg is mutatták ahogy bejelentkeztek hazaérkezésük után.
Szép volt ez a pár hét a három Unokámmal, csak Tatuska hiányzott és hiányzik továbbra is nagyon. 37 év csodás házasság után elmondhatatlan szomorúság van rajtam. Bármerre járunk, vagy bármit teszünk, mindenről eszembe jut valami, ami Vele kapcsolatos emlék és elerednek a könnyeim. Hiányzik minden, ami Ő volt.
Persze Anyukájuk ajándékokkal - új focicipőkkel és fociruhákkal várta Őket otthon, aminek nagyon örültek, rögtön meg is mutatták ahogy bejelentkeztek hazaérkezésük után.
Szép volt ez a pár hét a három Unokámmal, csak Tatuska hiányzott és hiányzik továbbra is nagyon. 37 év csodás házasság után elmondhatatlan szomorúság van rajtam. Bármerre járunk, vagy bármit teszünk, mindenről eszembe jut valami, ami Vele kapcsolatos emlék és elerednek a könnyeim. Hiányzik minden, ami Ő volt.
Hiányoltam bejegyzésedet és közben én nem vettem észre hogy írtál:-) El is hiszem hogy elfáradtál a két nagy unokáddal. Gondolom azért jó volt kicsit elterelte figyelmedet a velük való törődés. Tündér a pici unokád is jövőre már hárman fognak játszani. Nálunk most ezen a nyáron volt úgy hogy már a három fiú együtt tudtak játszani, vagy ellenkezni különösen a két kicsi. Kívánok szép napokat!
VálaszTörlésKedves Éva, nagyon jó volt, hogy ilyen hosszú idő után (tavaly november vége) újra magamhoz ölelhettem távolban élő kis Unokáinkat. Persze a pici Olivér is nagy boldogságot hozott a családba. Sajnos Tatuska már nem érhette meg egyiket sem, de reményeim szerint mindent és mindenkit lát onnan föntről és vigyáz ránk.
TörlésÉn is nézelődtem Nálad, láttam milyen édesek az Unokáid :) Szép napokat kívánok én is Neked - Nektek!