Fánk

Ma Limara receptje alapján sütöttem fánkot, köszönet érte. Igaz, se nem farsangi se nem szalagos, de elképesztően finom lett. Tulajdonképpen nekem sosem hiányzott a "szalag" a fánkról, anélkül is mindig nagyon szerettem. Már az okát se kutatom, hogy az enyém miért nem szalagos, egyszerűen csak jó alaposan megesszük. Nekem ebből a mennyiségből 15 db lett, csak mire a fényképezésre került a sor, kettőt már megkóstoltam :).

Hozzávalók: 

60 dkg finom liszt, 2,5 dl tej, kb. 3,5 dkg élesztő, 4 evőkanál cukor, 4 tojás sárgája, 0,5 dl rum, 1 csipet só, kevés reszelt narancshéj, 8 dkg margarin (mert vaj nem volt itthon).  

Először az élesztőt futtattam fel kb. 1 dl langyos tejben, amiben 2 mokkáskanál cukrot is feloldottam előzőleg. Aztán kimértem a lisztet, kicsit megmelegítettem a mikróban, majd belekevertem a sót, cukrot, belereszeltem a narancshéjat,  hozzáraktam a tojássárgákat, rumot, majd a felfuttatott élesztővel és a maradék langyos tejjel elkezdtem dagasztani. Először elég ragacsosnak tűnt a tészta, de mikor a kissé megolvasztott margarint is beledolgoztam, akkor gyönyörűen összeállt, a dagasztás végére pedig gyönyörű, sima, se nem lágy, se nem kemény tésztát kaptam. Folpackkal és konyharuhával letakarva  sütőbe raktam, amit alsó-felső sütésre és 25 fokra állítottam, amikor a sütő már kellemesen meleg volt, kikapcsoltam. A duplájára kelt a tésztát, tiszta, olajozott munkafelületre borítottam, kicsit ellapogattam, és nagy pogácsaszaggatóval kiszaggattam. Hagytam még pár percet kelni, míg az olaj megmelegedett, majd a fánkok első oldalát fedő alatt, a másik oldalát fedő nélkül szép pirosra sütöttem. Törlőpapírral bélelt tányérra szedtem az elkészült darabokat, és megtöltöttem baracklekvárral a mélyedéseket, de a porcukrozást kihagytam. Nagyon finom lett.  Azon melegében jó alaposan megkóstoltuk, annyira, hogy alig pár darab maradt kóstolás után.