Sóskamártás tükörtojással - spenótos tészta helyett

Anyukámtól kaptam tegnap egy jó nagy csokor spenótot, hogy spenótos tésztát főzzek ma belőle. Azon a helyen állt egymagában egy szép hatalmas "spenót tő", ahová Anyukám spenótot vetett tavasszal. Annyira jól álcázta magát, hogy mindketten spenótnak néztük. Még mondtam is Anyukámnak, hogy ne vegyük ki tövestől, csak a gyönyörű leveleit szedjük le, hagy szórja el a magját, hogy újra legyen friss spenót. Ma, amikor az előkészületek után elkezdtem a párolását, rövid idő után láttam, hogy a spenótom színe barnásra váltott, akkor már tudtam, hogy ez biza sóska.  Ha már így esett, spenótos tészta helyett sóskamártás lett az ebédem, mégpedig tükörtojással. Igaz a tojás kissé rongyosra sikeredett, ez az élvezeti értékéből azonban egy fikarcnyit sem vont le. Nem is emlékszem mikor ettem utoljára sóskát, de ez most nagyon jól esett - igaz kis fokhagymás beütés is volt benne, mivel eredetileg spenótnak készült :).

Hozzávalók: 

1 nagy csokor sóskalevél, középső vastag szárától megfosztva, kissé összevágva, 2,5 dkg vaj, 1 mokkáskanál só, kevés fokhagyma granulátum, 1 csapott evőkanál rétes liszt, 4 dl víz, 1 dl 30 %-os tejszín, folyékony édesítőszer (vagy cukor) ízlés szerint. 

A sóska szárát kitépkedtem, a leveleket többször váltott vízben megmostam, lecsepegtetés után kicsit összevágtam. Vajon párolni kezdtem, közben ízesítettem sóval és fokhagyma granulátummal (akkor még azt hittem, hogy spenót). Amikor összeestek a levelek és barnára váltott a színük, leszórtam liszttel, majd felöntöttem vízzel és tejszínnel. Rövid forralás után megkóstoltam, nagyon savanyú volt, édesítőszerrel szelídítettem rajta. Összességében nagyon finom lett.

Azért felhívtam Anyukámat, és elmondtam hogy megviccelt bennünket ez a "spenót",  Ő is csak hitetlenkedett, annyira spenót formájú volt ez a bitang sóska. Nem akarta elhinni, hogy így becsapódtunk :).