Amikor a harcsa fejéből és csontjaiból megfőtt az alaplé, a húst
leszedtem a csontról teljesen kiszálkáztuk és az összes levet
kipréseltem a húsból. Egy tál szálkamentes, ízes halászlében főtt
halhúspépet tudtam eltenni. A ne dobjunk ki semmit elve alapján ebből
készült a mai "vagdalt".
Hozzávalók:
48 dkg halhúspép, szárazon 10 dkg (áztatás és kinyomkodás után 18
dkg) szikkadt kenyér, 1 db nyers tojás, 3/4 csapott fehér kanál
ételízesítő, frissen őrölt bors, chilipor, fokhagyma granulátum és
szárított petrezselyemzöld ízlés szerint, olaj a sütéshez.
Az alapanyagokat egységes masszává gyúrtam, 12 pogácsát formáztam belőle
és forró olajban, de a hőt mérsékelve (10/12) lassan átsütöttem a
vagdaltakat, majd alaposan lecsepegtetve tálaltam a megmaradt de
alaposan felforralt cérnametéltes harcsahalászlé után (a hűtőből kivéve
kocsonyás volt).
A harcsa vagdaltam kívül isteni ropogós, belül viszont finom lágy lett.
Nekem nagyon ízlett, de Legkisebbikem nem volt túlságosan elragadtatva
tőle. Mondjuk ő a halakért se rajong túl nagyon. A múltkor, mikor
egyszerre készült a harcsa alaplé meg a gévagomba megkérdezte tőlem,
hogy ennyire utálom, hogy csupa olyat főzök amit utál?? Ezen persze jót
nevettünk, és mindenki más is, akinek eddig elmeséltük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése