2013. október 14., hétfő

Kacsás kása

Mert ha van ludaskása, akkor lehet kacsás kása is :).
A hét végére vettem egy kiló kacsanyakat, hogy levest főzzek belőle. Aztán átgondoltam, végül a csirke mellek csontjából főztem levest, így a kacsanyak megmaradt mára. Úgy emlékszem, valami pörköltszerűség  már készült kacsanyakból, így most a rizses változatát próbáltam ki, és mondhatom nem csalódtunk, mert az egész család megnyalta utána mind a tíz ujját - és nemcsak átvitt értelemben, de szó szerint is, olyan finom volt.  Hogy a főzési időt megrövidítsem, Zepter gyorsfőző fedővel előfőztem a kacsanyakakat az alábbiak szerint. 
Először a lehártyázás-lezsírozás után egy nagy kés, és egy klopfoló segítségével elvágtam a kacsanyakakat, mindegyiket háromba - így 27 db csontos húsom lett. 
Utána kevés olajon megdinszteltem egy fej apróra vágott hagymát, csak úgy, mint pörkölt alá. Aztán ráraktam a kacsanyakat, és addig sütöttem gyors tűznél, míg mindenütt kifehéredett. Ekkor sóztam, borsoztam (1 fehér kanál só és jó sok bors), majd 3 dl forró vizet öntöttem alá.
Az edényt lezártam a gyorsfőző fedővel, és szokásos jelzések után 15 percig főztem  a nyakakat, majd visszahűtöttem az edényt.
Aztán újra felforraltam az ételt, beleöntöttem egy csomag mirelit vegyes főzelék alapot (ami sárgarépát és zöldborsót tartalmaz, bár Apa reggel megkérdezte, hogy "ugye répa meg borsó nem lesz benne", de mondtam, hogy annyi zöldségre szüksége van a szervezetünknek), 2 főzőtasak (25 dkg) paraboiled rizst, 2 dl forró vizet, és tettem bele még kb. 1/3 fehér kanál sót
Lefedve, takarékon kb. 20 perc alatt készre főztem a kacsás kását. A főzés utolsó 3-4 percben hozzáöntöttem a tegnap kimaradt tálkányi főtt rizst, hogy az is átforrósodjon. A legvégén még belekevertem egy csokor apróra vágott petrezselyemzöldet, de azzal már nem főztem, hanem azonnal tálaltam. 
 
Isteni finom ebédünk lett, ami mellé csemege uborkát ehetett, aki kért. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése